Megváltoztatnák a bringás KRESZ-t. Mit mond a szakértő?

269 hozzászólás

A közlekedési szabályok megváltoztatásával javítaná a kerékpáros közlekedést a Magyar Kerékpárosklub és a Kerékpáros Miskolc Egyesület. A két szervezet a múlt héten egyeztetett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, de javaslataikat részletesen elolvashatjuk a Kerékpárosklub honlapján is. Azért vették elő most a témát, mert miközben Budapest belvárosában, húsz év alatt megtízszereződött a kerékpárral közlekedők száma és milliárdokat kapunk az Európai Uniótól kerékpáros fejlesztésekre, a szabályok nem minden elemükben igazodnak a megváltozott helyzethez.

Ha a bringásoktól elvárjuk, hogy viselkedjenek a közlekedési rendszer részeként és tartsák be a szabályokat, akkor annak meg kell teremteni a feltételeit – érvel a Kerékpárosklub.  Az alábbiakban a bringás szervezetek felvetéseit vastag betűvel szedtük, ezek közt pedig állandó szakértőnk, Pető Attila "Kreszprofesszor KRESZ-oktató véleményét is olvashatják.  

Kötelező oldaltávolság a kerékpározót előzve

Pető Attila: A KRESZ jelen pillanatban a következőt írja elő kikerülés, illetve előzés közben az oldaltávolságról:

"Előzni abban az esetben szabad, ha az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani."

A tanfolyamokon is azt tanítjuk, hogy kétkerekű járművek melletti elhaladáskor szükségszerű lehet legalább 1 méteres oldaltávolság megtartása. Ugyanakkor haladás közben nagyon nehéz pontosan megítélni ezt a távolságot. Jelenleg a szabály kizárólag megállással kapcsolatban ír elő konkrét méterhatárokat, például sem a követési távolság esetében, sem a távolsági fényszóró használata esetében nincs ilyen meghatározás, hiszen ez a vezetőre van bízva. Véleményem szerint a KRESZ-ben jelenleg is olvasható „megfelelő oldaltávolság” meghatározás – természetesen a hozzátartozó vezetői fegyelemmel – elég, a konkrét távolságérték megjelenése ellenőrizhetetlen követelmény lenne a járművezetőkkel szemben.

oldaltavolsag.png
Fotó: Kerékpárosklub

Magyar Kerékpárosklub: A "megfelelő oldaltávolság" megállapítását a vezetőkre bízni akkor lenne elég, ha ez működne, mégsem ezt látjuk. Bár egyre jobban odafigyelnek egymásra a közlekedők, továbbra is az elsodrás a kerékpárral közlekedők egyik legnagyobb félelme. Ami autóval "éppen elégnek" tűnhet, az kerékpárról sokkal ijesztőbb és akár veszélyesebb is. Nem beszélve arról, hogy számtalan okból (kátyúk, üvegszilánkok, kinyíló kocsiajtók stb.) várható egy kerékpározó hirtelen korrigálása, ami könnyen balesetben végződhet, ha nem tartunk megfelelő oldaltávolságot. Ahogy biciklizni, úgy autót vezetni is felelősség, a kocsit érezni kell. Ha megállással kapcsolatban elő lehet írni konkrét méterhatárokat, akkor ennek betartása haladás közben is elvárható. Ha valakinek mégsem megy, akkor menjen biztosra: előzzön még nagyobb távolsággal.  Számos országban van ilyen szabályozás. A kötelező oldaltávolság szabályozható jármű-kategória és sebesség alapján is, a Kerékpárosklub viszont a minél egyszerűbb betarthatóság miatt a településen belül egy méter és a településen kívül másfél méter bevezetését kéri.

Kötelező kerékpárút-használat felülvizsgálata

Pető Attila: Teljesen egyetértek azzal, hogy felül kell vizsgálni a kerékpárosok közlekedésének színtereit. Legalábbis a szabályozás oldaláról. Mivel a kerékpár is közúti jármű, ezért alapvetően jogosult az úttesten közlekedni, egyéb területek használata választható opcióként működhetne. Ahol nem akarják az úttesten tudni a bringásokat, ott kitehetnek egy Kerékpárral behajtani tilos táblát. Egyedül a járdán tekerés tilalma az, amit továbbra is fenntartanék, bár a belvárosi utak mentén lévő 6-7 méter széles járdán bőven ki lehetne jelölni kerékpározásra alkalmas részeket. A kerékpárút, az útpadka és a leállósáv használata a kerékpáros döntésén múljon, egyedül a kerékpársávokon történő haladást tenném kötelezővé, hiszen az mindig az úttest két szélén, illetve lakott területen belül található.

Magyar Kerékpárosklub: A járdák sétálásra, nézelődésre vannak, padokat, teraszokat lehet kitenni. Nem értem, hogyha a kerékpár jármű, akkor miért kéne felküldeni a járdára, ahol minden felfestés ellenére is balesetveszélyesebb közlekednie. Mint ezt a cikkünkben hivatkozott BKK-s szakember is mondta, a járdán vezetett kerékpárutak sokszorosan balesetveszélyesek az út szélén vezetett kerékpársávokhoz képest, mivel a kereszteződésekbe autóval érkezve nem számítunk egy gyalogosnál nagyobb sebességgel bringázó járdáról érkezésére.

A javaslatunk arról szól, hogy felmentést adjon a használhatatlan, logikátlan vonalvezetésű, manapság hetekig havas és jeges kerékpárutak alól, ahol rendszeresen gyalogosok lépnek a bringázók elé. Ezek a régi, elavult kerékpárutak egyszerűen nem alkalmasak arra, hogy A-ból B-be egyszerűen el lehessen jutni kerékpárral. Számtalan módon lehet a kerékpáros közlekedést segíteni, de kapualjak, kukák, sétáló gyerekek, balesetveszélyes kereszteződések és hófoltok közé terelni nem jó megoldás. A mindennapi tapasztalatok mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Állami Számvevőszék tanulmányai is megállapították, hogy éveken keresztül többségében rossz megoldások épültek kerékpáros fejlesztés címszó alatt.

A kötelező kerékpárút-használat problémája nem csak a KRESZ kérdése, ugyanígy a tervezők felelőssége is. A közlekedési igények változása is egyre sürgetőbbé teszi a helyzet megoldását: a nagy sebességgel haladó sportolók mellett az egyre népszerűbb, gyors, elektromos biciklik is másfajta infrastruktúrát követelnek meg, nem beszélve a nagyobb méretű teherhordó kerékpárokról is, melyekből egyre többen látni magyar utakon is. Amíg viszont nem épülnek megfelelő kerékpáros létesítmények és az elavultakat sem cserélik le, addig legalább felmentést kéne adni a használatuk alól.

Kerékpáros utca fogalmának bevezetése

Pető Attila: A gyalogút már most is szerepel a KRESZ-ben, ezért valóban lehetnének kerékpáros utcák is. Bár jelenleg a Gyalog és kerékpáros övezetek ellátják ezt a funkciót. Ugyanakkor olvastam, hogy a nemzetközi gyakorlatban ezek egyéb járművek által is használható utak, ahol a kerékpárosok egyfajta prioritást élveznek. Ismerve Budapest utcáit, ezt a javaslatot nem látom túl életszerűnek. Főleg, hogy a javaslatban szerepel két érdekes gondolat:

„Lehessen egymás mellett is szabályosan tekerni, autóval pedig tilos kerékpárt megelőzni.”

Sokan nem tudják, de az egymás mellett haladást a KRESZ megengedi többek közt kerékpárúton vagy leállósávon, de úttesten valóban nem. Nem látom életszerűnek azt, hogy a bicajos futárok hosszabb távon egymás mellett tekernek, és beszélgetnek közben. Ugyanakkor valóban ez családi kerékpározás közben, például amikor felnőtt és gyermek halad egymás mellett, jogos elvárás is lehetne. A magyar nagyvárosok szerkezetét látva nem sok erre alkalmas utcát ismerek, és nyilván a Dobogókő felé vezető egy szem úton (és hasonló utakon) pedig nem fognak kerékpáros utcát bevezetni.

Magyar Kerékpárosklub:  Azt nem tudom, hogy ki szeretne a Dobogókőre vezető országútból (vagy bármelyik hasonlóból) forgalomcsillapított kerékpáros utcát csinálni, viszont a magyar nagyvárosok szerkezete éppenséggel tökéletesen alkalmas erre. A példáért nem kell Hollandiáig menni, a magyar nagyvárosokhoz eléggé hasonló Bécs, München és Berlin is rendelkezik ilyenekkel. Még csak nem is arról van szó, hogy biciklis futárok tudjanak kilométereken keresztül beszélgetni a rakparton.

Kerékpáros utca Berlinben
Kerékpáros utca Berlinben
Fotó: Kerékpárosklub

Olyan utcákról beszélünk, ahol jellemzően nincs átmenő autóforgalom, kerékpárral viszont egy fontos kapcsolat alakítható ki, esetleg forgalmas út kerülhető el vele. Egyszerűen kialakítható, olcsó, vonzó megoldás lehet azoknak, akik kerékpárra ülnének, és autóval sem jelent gondot, hiszen sebességkorlátozást vezetnek be, ami mellett már nem is tart fent senkit mondjuk egy iskolába kerekező család.

Gyengébb közlekedők védelme: általános figyelemfelhívás

Pető Attila: A KRESZ-ben most valóban csak az átkelő gyalogosokkal, az egyedül vagy csoportosan haladó gyermekekkel, és a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyekkel kapcsolatban olvashatunk olyan elvárást, aminek alapja a fokozott figyelem. Ebbe a körbe beletartozhatnak a jövőben az úttesten közlekedő kerékpárosok is.

Egyéb, apróbb szabálymódosítás tervek:

Javasoljuk az egyre népszerűbb gyermekszállító utánfutók engedélyezését”

Pető Attila:  A KRESZ jelenleg nem tiltja ezen eszközök használatát, viszont az is tény, hogy nem határozza meg az utánfutókkal kapcsolatos feltételrendszert. Mivel ezek főleg gyerekek szállítására készülnek, szükséges lehet a gyermekek biztonságos rögzítésének előírása.

Javasoljuk a gyerekekkel járdán tekerés szabályozását (jelenleg az út használatától tiltott 12 éven aluli gyermeket csak az úttestről kísérhetik a szülei)”

Pető Attila:  Szintén pontosításként említeném meg, hogy jelenleg a KRESZ valóban nem engedi meg 12. életévét be nem töltött személynek az úttesten történő kerékpározását, de ez a szabály kizárólag főútvonalon érvényes. A népszerű kerékpáros utak nagy része nem ilyen.

Magyar Kerékpárosklub:  Főútvonalak is lehetnek népszerűek, ezeken is lehetnek fontos úti célok. Éppen ezért nem életszerű, hogy míg egy gyermeknek a járdán kell tekerni, őt csak az úton lehet kísérni. Itt ráadásul nem is gyalogosok közt száguldozásról, hanem lassú gyermek védelméről van szó.

„El szeretnénk érni az életszerűtlen sebességkorlátozások eltörlését.”

Pető Attila:  Ezzel teljesen egyetértek, mindamellett, hogy tudásom szerint ezeket pont a kerékpáros szervezetek javasolták 2009-ben. Ettől függetlenül olyan helyen, ahol a gyalogossal közösen használják a kerékpárosok az útfelületet, szükség lehet a biztonságos közlekedés érdekében sebességcsökkentésre, de nem biztos, hogy ezt konkrét számértékekkel kell meghatározni.

Biztonsági okokból szeretnénk elérni, hogy körforgalomban ne legyen kötelező biciklivel és motorral jobbra tartani, illetve csak kanyarodás előtt kelljen kézzel jelezni, kanyarodás közben meg lehessen fogni a kormányt.”

Pető Attila:  Az eredeti javaslat nem részletezi, hogyan lehetne megvalósítani ezt a tervet. Hogyan lehet biztonságosan kerékpárral a körforgalom úgy haladni, hogy közben a jobbra tartást nem tartják be? Talán a kör közepéhez húzódva? Ennek elképzeléséhez nincs elegendő fantáziám.

Magyar Kerékpárosklub:  Nem a kör, hanem a sáv közepéhez húzódva, hogy ne tudja kanyarodó autó elsodorni a továbbhaladó bringást. A svájci KRESZ 41/b cikkelye alapján javasoljuk. A változtatás nem csak kerékpárra hanem egynyomú járműre, így motorra is biztonságosabb lehet. Az alábbiakban egy svájci prospektus bemutatója látható:

Pető Attila: Ezen felül a kanyarodás előtti irányjelzést kétkerekű járművek esetében - pont a biztos kormányfogás miatt - a kanyarodás tényleges megkezdésekor be szabad fejezni. Igaz, ez is a KRESZ-órák anyagában szerepel, sőt a motoros vizsgázóktól is ezt várják el, de valóban a szabály sorai között ezt rögzíteni is lehetne. Milyen szabállyal lehetne a kerékpárosokat végre rávenni arra, hogy valóban használják is a kezüket irányváltoztatás előtt? Erről nem olvastam semmit az előterjesztésben.

Az előretolt kerékpáros felállóhelyeken megálló autóvezetőkkel szemben is fel kéne lépnie a szabályozásnak. Ezeket a megoldásokat más előírásokban már bevezették, mégis hiányoznak még a KRESZ-ből.”

Pető Attila:  Az előretolt kerékpáros felállóhelyeket mindig ennek megfelelő útburkolati jellel jelölik, amely az autósok felől egy megállás helyét jelző útburkolati jellel jelölnek. Ez előtt pedig a piros lámpa ideje alatt meg kell állniuk. Nem tudom, ezt hogyan lehet ennél jobban szabályozni a KRESZ-ben? Összességében én is minden olyan elképzelést pozitívan fogadok, amely a kerékpárosok biztonságát fokozza. A javaslatok nagy részét valóban érdemes átgondolni, és a következő KRESZ-módosításkor a szabályba beemelni. Ugyanakkor rengeteg autós véleményét is ismerem, akik pont a szabályt nem tisztelő kerékpárosok miatt keseregnek. Éppen ezért a tanácskozás anyagában a kerékpárosok kötelezettségeinek megerősítésére irányuló javaslatokat hiányolom. Fel sem merült például, hogy miként lehetne a kerékpárosokat utólag azonosítani, ha összekarcolnak egy autót. Furcsa az is, hogy miért nincs napirenden a bukósisak kötelező viselése, valamint az, hogy miként lehetne a bringásokat a szabályok betartására ösztönözni.

Magyar Kerékpárosklub: Senki sem lesz más ember, amikor biciklire, autóra, vagy buszra száll. A közlekedési morálon lehet javítani, közlekedő kasztok viszont nincsenek. A szabályok közlekedési módtól függetlenül mindenkire vonatkoznak, és minden ember azonosítható. Ezeket persze bármilyen közlekedési eszközzel át lehet hágni, sőt büntetlenül meg is lehet úszni, erre minden nap látunk példákat, ez sem közlekedési módtól függ. A kerékpáros szervezetek javaslatai közt egyébként ott van az iskolai közlekedési oktatás bevezetése, fejlesztése. Évek óta oktatókampányokat folytatunk állami intézményekkel közösen. A KRESZ korhoz, közlekedési igényekhez igazítására éppen azért van szükség, hogy a kerékpározás a közlekedés rendszerének része lehessen. És azért is, hogy többen ülhessenek ezáltal kerékpárra, az így egészségesebbé váló társadalom plusz életévek millióira tehessen szert. Ezt sem a Kerékpárosklub találta ki. Idézet a Nemzeti Közlekedési Stratégia – Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Tervből:

„A szabálykövető közlekedési magatartás elősegítésének alapfeltétele az életszerű, betartható szabályok megalkotása, másrészt a rendszeres ismeretterjesztés a közlekedési szereplők irányába.”

A Magyar Kerékpárosklub eredeti javaslatai itt olvashatók.

Neked is van bringád? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!