Melyik bringás kesztyűben nem fogsz fázni?

Hőkamerával vizsgáltunk hat márkát

2017.02.26. 10:40

Biciklikesztyűről tesztet készíteni szinte lehetetlen feladat. Ez az a kiegészítő, amelynél a legtöbbet számítanak a viselője testi adottságai, bringázási szokásai. Ezek a szempontok döntik el, kinek mi lesz a megfelelő és miben fog fázni. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi hőt veszít a kezünk, miután a nálunk lévő hat pár kesztyűben bringázunk egy-egy kört.

A vizsgálati módszer

Közönséges hőmérővel semmire nem mentünk volna, ezért egy hőkamerás szakember, Heiling Gábor segítségét kértük, aki egy Fluke hőfénykép-kamerával dolgozik és általában épületek hőveszteségét vizsgálja. A hajszárítóra emlékeztető műszer egy nagyjából bankkártyányi kijelzőn, kép a képben funkcióval jeleníti meg a vizsgált területet. Ugyan élőképet ad, de nem képes mozgókép rögzítésére, viszont a hőfényképeken a géphez tartozó szoftverrel nagyjából minden pixel hőmérsékletét egyenként meg lehet határozni. Az egyszerűség kedvéért a leghidegebb területek színe kék, a legmelegebbeké pedig vörös, a köztes tartomány pedig a zöldtől a sárga különböző árnyalatain át terjed.

Ha megtudjuk, hol szökik a meleg egy épületből, azzal rengeteg pénzt spórolhatunk, ha pedig kiderül, hol engedi kihűlni a kezünket egy bringás kesztyű, azzal az ízületeink járnak jól. Sajnos a mérési hibahatár jelentős, hiszen a külső hőmérséklet, a fizikai terhelés, de még a napi étkezés is befolyásolja azt, hogy a szervezetünk mennyi hőt ad le. Ráadásul a kesztyűk és a környezet hőmérséklete is változhat, ami megint csak befolyásolja a mérés pontosságát.A kesztyűket a Decathlontól és a Bergusontól kértük kölcsön. 

Decathlon Btwin 300 (1990 forint)

A teszt legolcsóbb kesztyűjébe bújva a kézfejem hőmérséklete 28,8 és 30,1 fok között változott. A kesztyű hidegebb volt, mint a kezem, helyenként alig 20 fokos, viszont jól látszott, hogy varrásoknál kevésbé veszítek hőt. Ez azzal magyarázható, hogy valószínűleg jobban eltartja a bőrömtől a vastagabb anyag, ugyanis a kézfejen 22,5 foknál melegebb részek is megjelentek. A varrásnál piros képet adott a kijelző, hiszen a legtöbb hő ott távozik, nem sokkal a mandzsetta előtt. Miután levettem a kesztyűt, a kézfej legmelegebb pontja 27,8 fokos volt, az ujjak viszont akár 20 fok alá is hűlhettek.

Decathlon Btwin 500 (2990 forint)

A kör előtt ismét 30 fok körüli hőmérsékletre melegítettem a kezem, így jól látszott, hogy a kesztyű mely pontjain ad le érdemi hőt a testem. A nagy érintkezési felület, mint a kézfej viszonylag stabilan engedi ki a meleget, itt is a varrás mentén hidegebb a felület, mivel ez eltartja a bőrtől az anyagot. A kör végére a kesztyű külső felülete hidegebb volt, mivel kevesebb hőt engedett el, mint az első kesztyű. A kézfej leghidegebb pontjai a bütykök voltak, ugyanis itt feszül a legjobban az anyag, itt a leghatékonyabb a hőátadás a bőr és a szövet között. A kézfej hőmérséklete a kör végére hasonló volt, mint az előző kesztyűnél, viszont az ujjak kevésbé hűltek ki.

BikeFun Wind Protect (6390 forint)

Mire ehhez a kesztyűhöz értünk, már nem tudtam 30 fok körüli hőmérsékletre melegíteni a kezem, a próbakör előtt a kézfejemen 26 és 29,6 fok közti hőmérsékletet mértünk. Miután felvettem, nem látszott, hogy túl sok hőt engedni ki, inkább csak az ujjaim között pirosodott el a kép. A próbakör után készített képek alapján a kesztyű kívül lehűlt és itt is megfigyelhető a varrásoknál elálló anyag miatti hűvösebb külső rész. A kesztyű külső felületének hőmérséklete legalább 5 fokkal csökkent, ám a bőrömé nem, legalábbis a kézfejen, az ujjakon már inkább.

BBB Control Zone (7990 forint)

Az első BBB kesztyűbe 25,8 és 27,7 fok között változó kézzel bújtam bele. Még a kör előtt megnéztük, hol adom le a legtöbb hőt, itt is a bütykeim voltak a legmelegebbek, vélhetően az anyag feszülése miatt. Miután visszaértem, a kesztyű külső felülete szép kék volt, amit csak néhol törtek meg narancssárgás foltok, vagyis nem engedtem ki sok meleget. A kézfejem hőmérséklete 21,6 és 25,3 fok között változott, attól függően, hogy az ujjaimon vagy a kézfejemen mértünk, vagyis számottevő hőt nem vesztettem.

BBB Cold Zone (8990 forint)

Némi meleg vizes áztatás után ismét sikerült 30-32 fok körüli hőmérsékletre melegíteni a kezem, így nekiállhattunk a BBB Cold Zone próbájának. A kör előtt halvány narancssárga volt a kesztyű külső felülete, jelentősebb hőveszteség csak a kesztyű alsó és felső részét összekötő varrásnál jelentkezett, ott is csak az ujjak között. A körről visszaérve a kézfejen a szövet ugyanolyan narancsos árnyalatú volt 18-20 fok köti hőmérséklettel, de az ujjakon már jelentősebb volt a hőveszteség, 22,6 és 23,8 fok között mértünk ezeken a területeken. A kézfejem 27,4 fok körüli hőmérsékletre hűlt, itt is megfigyelhető, hogy a bütykeimen hűltem ki a legjobban, ezek 23,7 fok körüli hőmérsékletre is visszaestek. Érdekes módon az ujjaim megtartották a meleget.

Endura Strike II (12990 forint)

A legdrágább kesztyűnk próbájának 26-28 fok közti kézhőmérséklettel vágtunk neki. Miután felvettem, némi hőveszteség csak kézfej szélén látszott a kesztyű külső felületén, még az ujjaknál sem látszott, hogy átmelegedtek volna. A tesztkör után a kesztyűn nem látszott drámai hőveszteség, csak a szokott helyen, az ujjak közt és a kézfej szélén látszott némi narancsos derengés. Miután lehúztam, látszott, hogy a kézfejem megtartotta azt a hőmérsékletet, amivel indultam, ugyanúgy 28 fok felett volt, 2-4 foknyi hőveszteség az ujjakon jelentkezett.

Eleinte arra törekedtünk, hogy az összes kesztyű egyforma hőmérsékletű legyen a kezdésnél, de hamar rájöttünk, hogy ez tévút. A szerkesztőség hőmérséklete valamivel 20 fok felett volt, amint levittük a kesztyűket a 15 fokos előtérben, elkezdtek hűlni.

De miért is rossz a kezünknek a hideg?

A kezünk speciális helyzetben van hideg időben, hiszen úgy érintkezik a hideg levegővel, hogy közben nem mozog, nem tudjuk mozgatással melegen tartani az ízületeket. Így nem marad más, csak egy rendes kesztyű, ha az a cél, hogy elkerüljük az ujjaink elgémberedését. Ha a kezünket tartósan tesszük ki a hidegnek, szélnek vagy akár csapadéknak, az akár ízületi gyulladáshoz is vezethet. Ilyenkor az ízületi tokot kitöltő folyadék felszaporodik, amely fájdalmas, feszítő érzéssel jár, hosszú távon ízületi merevséget, vagy akár deformitásokat is okozhat. 

 A kezemmel is hasonló volt a probléma, ugyanis amikor lementünk a szerkesztőségből az irodaház előterébe, harminc foknál is melegebbek voltak a végtagjaim. Ezt szántuk kontroll hőmérsékletnek, vagyis, hogy minden alkalommal ennyire melegedjen vissza két tesztkör közt. Ez sem sikerült, ehhez ugyanis óráknak kellett volna eltelnie két mérés között, ami viszont a változó időjárás miatt nem volt megvalósítható, egy délután alatt kellett lefutni a köröket.

Hogy ezt a problémát kizárjuk, minden tesztkör előtt megmértük a kezem hőmérsékletét kesztyű nélkül, majd kesztyűvel, ezt vettük referenciaértéknek. Ezután lenyomtam a tesztkört, ami az Árpád hidat foglalta magába oda vissza, majd megmértük, hogy mennyi hőt veszítettem a táv után. Természetesen a szervezet hőleadása függ az állóképességtől és a kifejtett erőtől is, de igyekeztem állandó tempóval áthajtani a hídon, visszafelé, a lejtőn viszont nem tekertem, mert kíváncsi voltam, hogy mennyire hűl át a kézfejem, ha nem mozgok.

A legolcsóbb Decathlon Btwin 300-as kesztyűt 1990 forintért vihetjük haza, a legdrágább Endura Strike II-es viszont 12990-be kerül. Természetesen a téli kesztyű is hasonló a bringához, vagyis az alkati jellegzetességek és a felhasználás körülményei is egyénenként változnak, ezért a hobbistának és a profinak teljesen másra van szüksége.

A teszt alatt 3 fok volt a kinti hőmérséklet, amíg tekertem, egyik kesztyűben sem éreztem azt, hogy fázna a kezem, de a két legdrágább kesztyű, az Endura és a BBB Cold Zone volt az, amelyben ugyanolyan meleget éreztem érkezéskor, mint induláskor. Tekintve hogy a kéz ízületeinek megbetegedése milyen komoly problémához vezet, érdemes komolyan venni a kesztyűkérdést, mielőtt a most még hűvös időben bringázni indulunk.

Még több bringás tesztet olvasnál? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!