Eltörlik az értelmetlen bringás tiltásokat

13 (1)
2017.05.27. 10:20

A 32 ezer kilométernyi magyar közút félmillió KRESZ-táblája közül idén 21 ezret lecserélnek, és ez nagy lehetőség a bringások számára, mert végre eltűnhet rengeteg, őket kitiltó tábla is az utak mellől. Aki elavult, értelmetlen tiltótáblával találkozik, maga is bejelentheti. Az okokról és a várható változásokról szól ez a cikk.

Budapestet az 5-ös főúton elhagyó bringás nem sokkal ezelőttig fura helyzetben találta magát: az Ócsai úton itt-ott, és az M51-es csomópontjánál, „Merci-tábla” tiltotta a továbbhaladást traktornak, lovas kocsinak, kerékpárnak. Forduljon vissza? Ugyan már, miért is? Szálljon le és tolja a biciklit? Hagyjuk már a bohóckodást! Vagy folytassa útját? Persze hogy tovább megy, de szabálytisztelő állampolgárként rossz érzéssel, és abban a tudatban, hogy megbírságolhatja a rendőr.

Minap eltűntek ezek a táblák, megmaradt viszont kettő, kicsit odébb, és jó sok az ócsai elágazás körforgalma után is. Itt a kamionokat Ócsa felé irányítják, hogy ne Alsónémedin dübörögjenek át, ami teljesen érthető, az viszont fura, hogy biciklivel is arra kell menni Alsónémedibe, kerülővel, a nagy teherautók között, holott egy szakaszon még kerékpárút is húzódik az 5-ös mellett. Ha pedig tovább haladunk Kecskemét, Szeged felé, további tilalmak várnak, látszólag ötletszerűen elszórva. Miért van ez így, mikor végig egyforma az út kiépítettsége, átbocsátóképessége? Érthetetlen. 

Efféle helyzetek nem azért fordulnak elő, mert valaki merő rosszindulatból így tervezte, hanem történetileg alakultak ki az idők folyamán, anélkül, hogy bárki felfigyelt volna rájuk. Senki sem nézett végig egy-egy útvonalat kerékpáros szemszögből, mert fel sem merült az igénye. Pár évtizeddel ezelőtt, a motorizáció fellendülésekor, az autóforgalom biztonságos és folyamatos átbocsátása volt a szinte kizárólagos szempont, a lovas kocsik, a traktorok és a biciklisták pusztán veszélyforrásnak, zavaró tényezőnek számítottak. Érthető, hogy csak úgy hullottak a hármas tiltótáblák. Mára viszont elismert, sőt fontos közlekedési ágazattá lépett elő a kerékpározás, amely helyenként már elsőbbséget élvez a gépjárművekkel szemben – a korszerű felfogás túlhaladottá tette a tiltások jó részét. Utána néztem tehát, mit lehetne tenni.

A helyzetet sajnos bonyolítja az illetékesség megosztása. A forgalomtechnikai megoldás, tehát a táblák kihelyezése is, országutakon, illetve a számozott utak településeken átvezető részein a Magyar Közút Zrt. 19 megyei igazgatóságának hatásköre, a települések többi részén viszont a helyi önkormányzaté, egyetlen kivétellel: Budapest közigazgatási határán belül teljes egészében a Budapest Közút Zrt-é.

Hogy még kacifántosabb legyen, az országos közút a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a budapesti viszont a Fővárosi Önkormányzat alá tartozik. Szerencse viszont, hogy személyes tapasztalatom szerint mindkettőnél világos fejű, jóakaratú szakemberek dolgoznak. 

Most foglalkozzunk hazánk Budapesten kívüli részével, a fővárosra majd visszatérünk máskor.

A kerékpárt utazó- és sporteszközként használó bringások magától értetődő elvárása, hogy ugyanúgy automatikusan szedjék le az okafogyottá vált tiltótáblákat, mint egy útépítés befejeztével a 40 km/órás sebességkorlátozást. Egy normálisan működő országban nem lehetnek indokolatlan, sőt megindokolhatatlan tiltások, és a Magyar Közút Zrt. nem hagyhatja, hogy zűrzavar legyen az illetékességi területén. Ennek felismeréséhez persze jelentős szemléletváltásra volt szükség egy korábban autós beállítottságú vállalatnál, és ez be is következett.

Feloldották a kerékpározás tiltását a 2-es főúton Dunakeszi és Rétság között, illetve a 10-esen Ürömtől Leányvárig, sőt a Bringazóna mozgalom három és fél éves szívós munkájának is köszönhetően nemsokára biciklizhetünk a 11-es út Szentendrén átvezető négysávos szakaszán. Ezek után elérkezettnek láttam az időt, hogy közbenjárjak: a szokásos táblacserék alkalmával ne újítsák meg az idejétmúltakat, hanem központilag vizsgálják felül a tiltásokat. Meglepetésemre nem kellett vitatkozni, érvelni: nyitott kaput döngettem. A folyamatok, amelyek elindításában reménykedtem, javában tartanak már.

Mint a szívesen kerékpárra ülő Mikesz Csaba üzemeltetési igazgató elmondta, a kezelésük alatt álló 32 ezer kilométernyi közút félmillió KRESZ-táblája közül idén 21 ezret cserélnek le, például mert megfakult a fényvisszaverő felülete, és kilencezer újat raknak ki, az ellopottak, kidöntöttek, megrongálódottak helyett. Komolyan gondolják, hogy nem kell megújítani a feleslegessé váltakat, már készítettek is egy felmérést „Kerékpáros tiltások felülvizsgálata gyorsforgalmi utakkal párhuzamos főutakon” címmel. Feladatuk mindazonáltal nem egyszerű, hiszen tartani kell magukat a részben eléggé régi, és ennek megfelelően némiképp elavult szemléletű előírásokhoz, mint a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről (igen, 33 éves, ráférne már egy alapos módosítás!), másrészt egyeztetésekre van szükség a rendőrséggel és a közlekedés más szereplőivel.

Továbbra is érvényes, hogy

ahol naponta több mint 6000 egységjármű halad át lakott területen kívül, ott tiltani kell a kerékpározást,

ha van olyan alternatív útvonal, ami nem okoz 20 százaléknál nagyobb kerülőt.

Jelenleg a bevezetőben példaként felhozott 5-ös főút kilenc szakaszán tartják indokoltnak a kerékpározás tiltásának feloldását, összesen 53 kilométeren, de szerepel a táblázatban az 1-es, a 3-as, a 6-os, a 7-es, a 35-ös, a 41-es és a 43-as főút is. Sok helyen simán feloldanák a tiltást, máshol korlátozással, például „kivéve célforgalom”. Mivel ez utóbbi nemigen értelmezhető bringás szemszögből, és épp ezért tudomásunk szerint a rendőrség sem firtatja, hogy az adott szakaszon van-e az úti cél, ezt akár tekinthetjük „halványzöld” fénynek – tessék tovább pedálozni, nincs itt semmi megállni való!

Ráadásul nem csak eltűnnek kifogásolható táblák, hanem megjelennek újak, szükségesek. Eddig csak beleütköztünk egy-egy Merci-táblába, de semmi felvilágosítást sem kaptunk arról, hogy ha erre tilos, akkor merre is lehetne, kéne legálisan tovább menni. A 1012/2017 (1.11) Kormányhatározat alapján kiemelt kerékpáros fejlesztéseknél útbaigazító táblákat helyeznek ki például a Fertőd-Keszthely (131 km), Pannonhalma-Veszprém-Balatonfüred (110 km), Dunaföldvár-Kecskemét-Békés (410 km) útvonalakon, illetve rendezik a Duna-menti EuroVelo 11 kritikus szakaszainak táblázását.

Ebben az összefüggésben is jó hír, hogy a főutakkal párhuzamos, lakott területen kívüli kerékpárutak kezelése a Közúthoz kerül az önkormányzatoktól. E célra forrást kap megfelelő méretű karbantartó és tisztító célgépek beszerzésére, így megszűnhet például az áldatlan állapot, hogy a Göd és Vác közötti kerékpárútról csak a biciklik kereke koptatja le az árvíz után visszamaradt iszapot, vagy ősszel a jégként csúszó vizes avart. Végre egy cégnél egyesülnek a fenntartási feladatok, amitől jelentős előrelépést remélhetünk.

Azt is elmondta az üzemeltetési igazgató, hogy nyitottan várják a kerékpárosok bejelentéseit, amennyiben szükségtelen tiltással találkoznak. Ezeket minden esetben kivizsgálja, és ha lehet, feloldja a Magyar Közút Zrt. Bőven van még mit tenni, de nagyon pozitív, hogy partnerként tekintenek ránk. Rajtunk is múlik, hogy ne ütközzünk felesleges korlátozásokba: a lehetőleg fényképpel kiegészített, rövid leírásokat küldjék be a szűrést és a Közúthoz továbbítást magára vállaló Bringazóna e-mail címére.

Neked is van bringád? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!