(fotó: Gajdov Géza)

Az idei bringás tavasz és nyár divatjának előszele fújt csütörtökön a Szódában. A képek tanúsága szerint a szezont fuszekliban, harisnyában, és középhosszú nadrágban lehet a legstilszerűbben abszolválni. Kötelező kiegészítő a fényvisszaverő bármely testrészen hordva.

A vandalizmus miatt került padlóra a világ nagyvárosai előtt eddig áhított példaként szereplő Velib, a párizsi bringakölcsönző rendszer. A Velibet üzemeltető cég, a JCDecaux új finanszírozási rendszert akar, mert a jelek szerint magánvállalkozásként egyedül nem tud megbirkózni a kerékpárok javításának és pótlásának óriási költségeivel.

Az eddig jól kitalált és jól működő rendszerként számon tartott kölcsönzőről a Le Parisien derítette ki, hogy másfél éves rövid karrierje véget ért, és elképzelhető, hogy állami segítség nélkül nem tud tovább működni. JCDecaux vezérigazgatója, Remi Pheulpin a lapban bevallotta, hogy az indulás óta szinte az egész, 20 ezer darabos flottát le kellett cserélni. Több mint 7 ezer biciklit elloptak, a csere és a pótlás a mintegy 400 eurós darabáron számolva 8 millió euróba került, és ehhez még hozzájön a szintén jelentős kiadást jelentő javítási költség. Pheulpin szerint a fennmaradáshoz át kell alakítani a cég üzleti modelljét.

A párizsi cég problémái megakaszthatják számos metropolis próbálkozását, hogy a Velib szisztémáját adoptálva saját biciklikölcsönző hálózat kiépítésével csökkentsék a gépjármű-forgalmat.

A Velib-bringák a Youtube-os videók tanúsága szerint valóban népszerűek az utcai trükközések gyakorlásához. Az ingyen vagy csupán néhány euróért kölcsönzött gépekkel nyilván olcsóbb lépcsőzni, ugratni, mint egy sajáttal. Pedig a normális használatra is van igény: a Velib gépeit a 2007-es indulás óta 42 milliószor kölcsönözték ki, és a biciklik átlagosan 10 ezer kilométert futottak évente.

Az Apple termékek formavilágának népszerűsége meggyőzött egy amerikai tervezőt, hogy a végletekig lecsupaszított szögletes, lekerekített sarkú dizájnnak a kerékpárok világában is van keresnivalója.

A szaksajtó a napokban tette közzé az első látványterveket és rajzokat az Apple Zöld kerék névre keresztelt összecsukható bringáról. Jake Foley tervei természetesen nem csak a külső látványelemek átvételével akar kitűnni a kísérleti biciklik közül, hanem a beépített és a felhasznált új technológiai truvájokkal is.

Az újítások egyik része az IT céghez igyekszik kapcsolni a gépet, ezért került kormányra videólejátszó, amin az iPod scroll kerekével lehet majd ügyködni, a vázba pedig ezért épített be egy laptoptokot, amit a hatás kedvéért még zöld fénnyel körbe is vettek.

A szimplán a bicikli valójához tartozó ötletekkel főleg a kerekek és a meghajtás környékén variáltak. A mágnes kerék miatt egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a szétszedés, a meghajtásnál pedig a lánc helyett használt hidraulikafolyadék könnyíti meg a gép összehajtogatását.

Szép lenne hinni, hogy Budapesten is ránkborulna ez a hangulat, ha felhelyezzük az abroncsra a megfelelő külsőt. New York utcáin mindenesetre olyan jól gurul fixi és a női bringa, hogy kedvet csinál hosszú, csikorgó fékezésekhez, madárzavaró ugratásokhoz, egésznapos tekerésekhez.

A világ szerényebben motorizált szegleteiben is használják a biciklit, de ott általában nem a szabadidő egészséges és környezettudatos eltöltése motiválja használatra a népeket.

Vannak olyan afrikai országok, ahol családok építenek egzisztenciát egy-egy 20-30-50 éves lepusztult darabra. Maliban láttunk egész cipőboltot mozogni két keréken, sőt 200-300 csúzli is lógott egy szakosodott kereskedő kormányán.

A képen Segou-i piacon látható egy mikróvállalkozás működés közben. A letámaszott munkagéppel egy szabó vállalt helyben megbízásokat a csomagtartó helyére szerelt varrógép segítségével.

Csütörtökön nyílt meg Budapesten a Da Vinci – A Géniusz című kiállítás, a VAM Designban megtekinthető alkotások között szerepel az itáliai polihisztor tervei alapján megépített fabicikli is. A forma és a működési elv alapján egy modern bicikli is lehetne, a nyereg talán nem sikerült túl kényelmesre – ha kötözködni akarunk, de nem akarunk.

A fabicikli terve a Codex Atlanticus két összeragadt lapja közül került elő, a rajzon Leonardo da Vinci tanítványának, Salainak az aláírása szerepel. Vannak, akik szerint ez azt bizonyítja, hogy a tervet nem is da Vinci készítette, mások szerint Salai csak elleste mestere ötletét a műhelyben.

Léteznek olyan vélemények is, hogy a forma túlságosan modern ahhoz, hogy Leonardo, vagy akár tanítványa, már akkor megálmodhatta volna, ők a német Baron Karl Drais von Sauerbronn 1817-ből származó találmányának tartják.

Válságkezelésre, munkahelyteremtésre és munkahelyek megtartására fordítják azt a 12 milliárd forintot, amire uniós forrásból 2013-ig lehetett volna pályázni kerékpárúthálózat-fejlesztéshez, áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közleményében.

A 2008 áprilisában kiírt Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) kerékpárúthálózat-fejlesztési pályázatára szánt összesen 14 milliárd forintot úgy csoportosítják át, hogy a már nyertes pályázatok megkapják a folytatáshoz az erre szánt 2 milliárd forintot, a fennmaradó 12 milliárdból viszont a kormány válságot kezel és gazdaságot élénkít.

„Kerékpárút–fejlesztésre azonban más forrásokból továbbra is lesz lehetőség: egyrészt a regionális operatív programokon belül továbbra is kitüntetett figyelmet kapnak a kerékpárút–fejlesztési projektek, másrészt az 1-3 számjegyű utak fejlesztései esetében kerékpárút–fejlesztéseket is végre lehet hajtani” – próbál vigasztalni az NFÜ.

Kihirdették a bicikli-szépségverseny győztesét, Torkel Dohmer pályázata nyerte az első díjat.

A kényelmesre tervezett bicikli egyik célja, hogy vonzó legyen azoknak is, akik korábban motorral vagy autóval jártak. A másik előnye, amit különösen az európai időjárási körülmények indokolnak, hogy fedett.

A tervező a felhasznált anyagokat úgy választotta ki, hogy a bicikli nagyon könnyű, 11-12 kg legyen, előre és hátra LED-es lámpákat épített bele. Ezek különlegessége, hogy a bicikli tetejére szerelt napelemek táplálják.

A dizájn legnagyobb hátránya, hogy gyártása lényegesen drágább, mint egy tradicionális biciklié, de az ára még mindig meg se közelíti egy autóét.

A győztes jutalma egy Cannondale Bad Boy 700 típusú bringa.

A Dráva utcába épült bicikliút balesetveszélyes, logikátlan és még drága is.

Demonstrációt tartott kedd délután a Magyar Kerékpárosklub a XIII. kerületi Dráva utcában, ünnepélyesen bezártak egy bicikliutat, ami balesetveszélyes, logikátlan, ezért használhatatlan.

Az építkezésre egyébként a Kerékagy figyelt fel, így követjük a fejleményeket, az eseményről rövidesen részletesen beszámolunk, addig viszont megosztunk veletek egy egyedülálló élményt.

Az alábbi szórólapot a demonstráción kaptuk.

Elkészült Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve (pdf), a koncepció 2020-ig tartalmazza a főbb irányokat. A Főmterv koordinálásával megírt tanulmány csütörtökön kerül a fővárosi közgyűlés elé, további sorsáról ott döntenek.

Végignéztük a javaslatot biciklis szemmel, hogy mik a kilátásaink a következő 12 évre, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséről sok részlet azonban nem derül ki. A terv elkészítésének alapelvei között például megfogalmaznak olyat, hogy fel kell értékelni a gyalogos és kerékpáros közlekedést, a gépjárműforgalmat viszont vissza kell fogni.

„A nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása érdekében, a városszerkezet a közlekedési szerkezet, és a közterületek megfelelő alakításával kedvező helyzetbe kell hozni a fenntarthatóság esélyét javító, energiaszegény és környezetbarát egyéni közlekedési formákat, a kerékpáros közlekedést és a gyalogos közlekedést.”

Találtunk azért konkrétumot is: a hosszabb távon érvényesíthető intézkedések alfejezetben 14 milliárd forintot javasolnak első ütemben összefüggő városi, városkörnyéki, kerékpárhálózat és kerékpáros létesítmények létrehozására 2020-ig.

Kerékpáros hidak és a Lánchíd

Feltehetően nem ebből a keretből tervezik megvalósítani a javasolt beavatkozások címmel ellátott ötleteket. Ilyen például, hogy a Duna mentén parksávokat, gyalogos sétányokat és kerékpárutakat alakítanának ki (az Újpesti vasúti híd és Dráva utca között, Újbudán és a Csepel-sziget két partján). Utópisztikus ötletnek ítéltük a gyalogos és kerékpáros hidakról szóló javaslatot, mely szerint építenének ilyet a Margitszigetre a Szépvölgyi út és Dráva utca irányába, az Infopark és a Millenniumi városközpont között, illetve a Kopaszi-gát déli végében.

A Lánchíd forgalmi szerepének megváltoztatása ennél reálisabbnak tűnik: a hidat csak közösségi közlekedés használhatná, azaz a belvárosi kisautóbuszok, illetve gyalogosok és biciklisek. Az új szabály bevezetésének időpontja még nem egyértelmű, azt írják, hogy 15-20 éven belül a híd kora és állapota megköveteli a teljes, több éves lezárással járó felújítást, addig kell végleges döntést hozni további közlekedési szerepéről.

A kerékpározásról szóló fejezetben célul tűzik ki, hogy a főváros biciklis közlekedésének 1,5-2 százalékos részarányát az európai nagyvárosok átlagának szintjéhez kéne közelíteni, azaz 10 százalékra növelni. Berlinben ez az arány jelenleg 12 százalék.

Békésen egymás mellett

Kiemelik a kerékpáros és közösségi közlekedés kombinációjának előnyeit, amit azzal támasztanak alá, hogy ha 3-4 kilométernél rövidebb távot kéne csak megtenni biciklivel, tömegek mozdulnának el a kerékpározás irányába. Ehhez a javaslat szerint egyetlen feltételt kell megvalósítani: biztosítani a kerékpárszállításra alkalmas járműveket.

„A városi autós utazások 80 százaléka 10 km alatti, 60 százaléka 5 km alatti. 8 km távolság megtételénél gyorsaság tekintetében a kerékpár utazási ideje azonos az autóéval, figyelembe véve a jármű eléréséhez, parkoláshoz is szükséges időráfordítást.”

Elismerik, hogy a nagy forgalmú, zsúfolt utak környékén kerékpárutakat kell építeni, de hangsúlyozzák azt is, hogy a többféle közlekedési eszköz "békés egymás mellett élésének" elősegítésére a közterületeket a négy fő közlekedési résztvevő (közösségi, közúti, kerékpáros, gyalogos) együttes érdekeinek szem előtt tartásával kell tervezni.

Szóba kerültek a bérbiciklik

Említik a bérbicikli-rendszer kialakítását, de csak nagy vonalakban, kitérnek viszont arra, hogy a rendszer Párizsban már bevált, naponta 80 ezer ember használja. A budapesti terv csak néhány szempontját sorolják fel: bérlési pontok kialakítása nagy forgalmú, eszközváltásra alkalmas helyeken, egymástól 3-500 méterre, egyszerű fizetési mód, kedvező árak, folyamatos karbantartás. A létrehozáshoz azonban még szükség van a piaci feltételek megteremtésére, illetve a jogi és üzemeltetési háttér kialakítására. Vagyis mindenre.

Ami viszont jó hírnek számít, hogy összeszedték a város veszélyes csomópontjait, ahol a biztonságos biciklizéshez mindenképp átépítésre van szükség. Talán ezekkel nem várnak 2020-ig.

• Budai alsó rakpart - Nagyszombat utca átvezetés
• Vérmezei kerékpárút - Krisztina krt.
• Tímár utca - Árpád fejedelem útja
• BAH csomópont a Villányi út felől érkezve
• Budaõrsi út - Nagyszõlõs utca
• Döbrentei tér (rakparti felhajtó)
• Gázgyár utca - Pók utca
• Halász utca - Bem rakpart
• Kőbányai út - Horog utca
• Könyves K. körút - Kőbányai út
• Lágymányosi híd pesti hídfő
• Mexikói út - Mogyoródi út
• Ajtósy Dürer sor - Stefánia út
• Óceánárok utca - Megyeri út
• Róna utca - Bánki Donát utca
• Stefánia út - Thököly út
• Váci út - Árpád út

A portlandi biciklisek belelkesedtek Barack Obama májusi látogatásától, amikor egy választási nagygyűlésen a kerékpározást említette a közlekedési problémák egyik megoldásaként. A BikePortland.org Obama beiktatása után egy egyszerű módját választotta, hogy utánajárjon, az elnök komolyan gondolta-e, amit a kampány hevében mondott.

Rákerestek a Fehér Ház weboldalán a bicikli szóra, egy találat volt, ami az új elnök várospolitikájáról szól. Az egyetlen egyszer szereplő kifejezés az élhető városok alpont egyik paragrafusában található. Kifejtik benne, hogy az élhető és fenntartható közösségi léthez az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy kiszálljanak az autóból, és helyette gyalogoljanak, üljenek biciklire, vagy válasszanak egyéb közlekedési eszközöket.

A portlandiak most a kongresszusra várnak, hogy a tervet a gyakorlatba is átültessék.

Február elsejétől a kerékpárosoknak kötelező lesz Szlovákiában a városokon kívül sisakot hordani, a 15 évesnél fiatalabbaknak városon belül is. Kötelezővé tették emellett a fényvisszaverő mellény használatát városon kívül. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szlovák szabályozásból mindössze ennyi vonatkozik a biciklisekre.

A CM viszont úgy tudja, hogy a mellény viselése csak akkor lesz kötelező, ha rosszak a látási viszonyok. Arról is is írnak, hogy a bicikliseknek megengedett lesz a jobbról előzés, ha álló vagy lassan haladó járművet kell kikerülni, és ha ezt biztonságosan tudják megtenni.

Magyarországon is már jó ideje készül az új KRESZ, sokat még nem lehet tudni róla, a biciklisekre vonatkozó részekből tavaly annyi szivárgott ki, hogy a 12 év alatti gyerekeknek kellene sisakot hordaniuk, illetve azoknak, akiknek a sebessége meghaladja a 30 km/h-t.

A budapestihez hasonló tempóban haladhat a bérbicikli-rendszer kialakítása Tel-Avivban is, mert egy kávézótulajdonos úgy döntött, nem vár az önkormányzatra, elkezd bicikliket bérbe adni. Az ötletet első lépésben három kávézó bevonásával kezdte megvalósítani, mindegyik előtt négy bicikli áll a vendégek rendelkezésére. A rendszer nem is klasszikus bérlés, a kávézók vendégei ingyen biciklizhetnek.

„A legtöbb ember azt gondolja, hogy az autó a leghatékonyabb jármű, míg a városi közlekedésben ez nem így van, ott az autó a legprimitívebb eszköz, a bicikli pedig a leghatékonyabb. Ha valaki kölcsönvesz tőlünk egy biciklit, és azzal közlekedve kezdi intézni ügyeit, talán megváltozik a látásmódja” – mondta a kávézó tulajdonosa.

Köszönet az Indexvideónak.

Gyakran halljuk azt az érvet, ha bicikliút-fejlesztésről esik szó, hogy nincs elég hely a kialakításra, nem lehet elvenni több helyet sem az autóktól, sem a gyalogosoktól. Ez tipikus városi probléma, nem kizárólag Budapesten okoz gondot, de például Párizsban találtak rá megoldást, Elizabeth Press videójából úgy tűnik, működik.

Három, nem drága, könnyen megvalósítható dolog, ami nem igényel mást, csak egy kis tudatosságot.

1. Alapszabályként mindenki odafigyel a kisebbekre: a buszok az autókra, az autók a biciklisekre, a biciklisek a gyalogosokra, hiszen sok helyen nem megoldható, hogy teljesen külön sávot lehessen biztosítani mindenkinek.

2. Fekvőrendőrökkel lassítják a belvárosi forgalmat, így akár a szűk, egyirányú utcákba is be lehet engedni szemből a bicikliseket. Jellemzően azok, akik nem járnak bringával, veszélyesnek tartják, pedig így sokkal jobban láthatóak a biciklisek, és ha az autók tényleg lassan mennek, veszélytelenül közlekedhet mindenki.

3. Külön odafigyelnek a kereszteződések kialakítására, hiszen rengeteg kerékpáros baleset történik azért, mert az autósnak esélyes sincs észrevenni a biciklist, a biciklis viszont szabályosan közlekedve számít erre. Párizsban jól látható, figyelemfelkeltő jelzéseket festettek a kereszteződéseknél az úttestre, amit még színes oszlopokkal is hangsúlyoznak.

Tik, tik, tik.

A legjobb érv a biciklis infrastruktúra megteremtése mellett, ha vannak valódi számok. Koppenhágában vannak.

Egy képzőművészetileg sem utolsó számlálókaput/szobrot telepítettek/emeltek a kerékpárút mellé.

Kedden ugyan lefújták a szmogriadót, de Budapest légszennyezettségi térképét nézegetve a helyzet nem sokat változott.

A Magyar Kerékpárosklub összeszedte, hogy ha ilyen időjárásban és büdösben biciklizünk, mire érdemes odafigyelni. A konklúziójuk egyébként az, hogy aki teheti, üljön biciklire, hiszen sétálás közben legalább annyi szennyezett levegő jut a tüdőbe, mint biciklizéskor.

Azt tanácsolják, hogy aki nem érzi úgy, hogy megfullad a légszűrőmaszk alatt, az használja, ha lassabban teker, mérsékeltebb a légszomj. Aki nem szívesen biciklizik maszkban, az gondolja végig, melyik verziót tartja logikusabbnak: sportolás közben a gyorsabb anyagcsere elősegíti a káros anyagok ürítését, vagy a megnövekedett oxigénszükséglet miatt több levegő kerül a tüdőbe, ezzel együtt lényegesen több szállópor annak minden káros hatásával. Amit pedig könnyen meg lehet oldani: érdemes elkerülni a forgalmas utakat.

A szmog mellett a hidegre is figyelni kell, ezen segít a réteges öltözködés, külön védeni kell az ízületeket, a térd és a kéz a legveszélyeztetettebbek. Ha nagyon hideg van, érdemes a száj elé sálat kötni, hogy ne lélegezzük be közvetlenül a levegőt.

A fagyott úton biciklizésre megoldás lehet a téli gumi használata, ónos esőben, azaz tükörjégen semmi nem segít.

Dán dizájn a triobike néven gyártott gyerekszállítós modul tricikli. A jármű két, vonalvezetésben és színben is összehangolt darabból áll össze. Nem olcsó, viszont nagyon menő.

A biciklis futárok se menekülhetnek a szennyezett levegő elől, megkérdeztük Kürti Gábort, a Hajtás Pajtás vezetőjét, hogy szerinte mi a megoldás. Egyszerű választ adott, azt mondta, nincs.

Az a személyes tapasztalata, de mások is osztoznak a véleményében, hogy maszkban nem lehet biciklizni, az erős fizikai igénybevétel miatti légszomj ugyanis leküzdhetetlen – függetlenül a maszk típusától. Néhányan ugyan használják, de legtöbben csak a kipróbálásig jutnak el, hosszú távon ez nem jelent megoldást.

A Hajtás Pajtás futárai még nem állnak le, bár folyamatosan fontolgatják, mi a megoldás, de nem akarják, hogy helyettük az autós futárok jelenjenek meg az utakon, ami tovább rontja a levegőminőséget. Megjegyezte, ez nem számít újdonságnak, hogy ennyire szennyezett a levegő, bár most van először szmogriadó, de az utóbbi években is számos olyan nap volt, amikor legalább ennyire szennyezett levegőben kellett dolgoznunk. Amúgy meg máskor se tiszta a levegő a városban.

Az Egyesült Államokban orvosi vizsgálattal bizonyították, hogy a biciklis rendőrök körében jelentősen csökkennek a herebántalmak, ha a nem a hagyományos nyergen ülve dolgozzák le munkaidejüket.

A régóta sejthető összefüggést a San Diego-i kórház szexuális zavarokkal foglakozó osztályán erősítették meg konkrét adatokra alapozott kutatással. Az adatokat 90, az USA különböző városaiban dolgozó rendőre szolgáltatta, akik fél évig hagyományos, majd újabb fél évig orr nélküli bringaülésen teljesítettek szolgálatot.

Az eredmény szerint a tompa, a láb közé csak kissé, vagy egyáltalán nem benyúló nyereg miatt kisebb a heréket és a pénisz környékét érő nyomás.

A statisztika szerint a második hat hónap alatt 27-ról 82 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a munka, tehát a folyamatos kerekezést követően is megúszták a napot a genitális területek zsibbadása és erekciós problémák nélkül.

Nem túl szép, viszont nem nyom

A Las Vegas-i CES 2009 kiállításon mutatták be a Horizon Fuel Cell Technologies HMX névre keresztelt kétkerekű járművét (Hydrogen Mobility X-Tender). A mountainbike-ra egy új típusú hidrogéncellás motort építettek.

Az első adatok szerint a kis palackokkal táplált villanymotor segítségével akár 290 kilométert megtehet a biciklis 20-25 kilométerperórás sebességgel. Ráadásul a biciklis istenien néz majd ki, ahogy a nyereg alá rögzített rakétaszerű csövekkel néha tekerve egyet-egyet száguld majd a városon vagy vidéken át.

A kinézet és az imázs biztos számít majd, mert valamiért csak ki kell fizetni a borsos 3000 dollárt.

A hidrogéncellák újratöltése a kiállításon közzétett adatok szerint 30 percet vesz majd igénybe, és a motornak is szüksége lesz egy kis időre az üzemi hőmérséklet eléréséhez: 10-15 másodperc.

Aki biciklivel álmodik, üljön be gyorsan egy autóba? Ha magömléssel együtt jelentkezik, akkor nem ártana a kíméletlen és határozott szakítás az isteni bringával, más esetben lehet, hogy nem az eltúlzott vonzódás az álomkép oka.

A magyar neten fellelhető megfejtések elég esetlegesnek tűnnek. Kerékpár gyermekálomban jó teljesítmény,t egyébként kényes helyzetet jelent, ezt állítja az egyik, a másik döntő tényező, hogy lefele, vagy felfele kerekezünk vele.

Az angol nyelvű szakirodalom szerint a kerékpáros álom, az összes járművet felvonultatóval együtt, az életen át való utazást szimbolizálja. De mivel a biciklik használata általában korábban kezdődik az ember életében, mint az autóé vagy más közlekedési eszközöké, ezért álomképként a kamaszos tendenciákat is hangsúlyozhatja.

A hivatásos álomfejtők szerint arra is lehet gondolni, hogy az egyensúly hiánya, vagy a kemény munka utáni vágy okolható a jelenségért, vagy az, hogy az álmodónak támogatásra van szüksége.

A jelentéshez – pont úgy mint minden más álomnál - csak úgy lehet közelebb kerülni, ha képek más részletét is értelmezzük. úgyhogy általánosságban nem is mondanék semmit, csak egy gyerekkorom emléket hoznék fel, amikor alvás közben is a sötét bordó Csepel Camping biciklimen kerekeztem. Egy dombra felérve felrátottam a kormányt, és a Camping elemelkedett, átrepült egy egész falut, aztán simán földet ért egy erőteljes faralással. Elképesztő szabaságélmény maradt utána.

A Notre Dame és Szent Pál székesegyház közötti utat három év múlva letekerheti bárki, ha megépül a 218 mérföld, az körülbelül 340 kilométer hosszú bringaút. A híradások szerint a csatorna két oldalán minden érintett önkormányzat rábólintott a tervekre.

Az Evening Standard szerint a londoni 2012-es olimpiára elkészülhet a francia és a brit fővárost összekötő, az autóforgalomtól teljesen elszeparált bicikliút. A nagy-britanniai szakaszon Wandsworth és Croydon érintésével lehetne a tengerparthoz jutni. A csatornán a Newhaven és Dieppe között közlekedő kompon kelhetnek majd át a bringások.

Az építésnél felhasználnák a Surreyn, Sussexen keresztül húzódó és már létező National Cycle Network útjait is. A franciák ellesték a Sussexben megvalósított ötletet, hogy egy használaton kívüli vasútvonalra telepítsék a bicikliutat. Az előzetes becslések szerint csak a brit oldalon 30 millió fontba kerülne az építkezés, a táblák kihelyezése és a reklámkampány.

 Szenvedélyes kerekesek Sussexben

Akarat, bátorság és önzetlenség, Demszky Gáboron és Hagyó Miklóson kéri számon a Critical Mass és a Magyar Kerékpárosklub ezeket a politikusi erényeket. A két szervezet szerint csak a városvezetőkön múlik, hogy egy-egy világváros mit csinál magából. Ezért egy videót (itt magyar szöveggel) küldtek a főpolgármesternek és helyettesének, hogy nézzék meg, mi lett a 7 milliós columbiai fővárosból, miután az ottani polgármester úgy döntött, megtöri az autók uralmát, és a belvárost rendszeresen átengedi a gyalogos és kerékpáros forgalomnak.

Tavaly egyharmadával több biciklit adtak el, mint autót. Egészen pontosan 38 százalékkal többet: 1,4 millió kerékpárt és alig több mint egymillió autót.

Ráadaásul abban az országban, ahol most is egyetlen ausztrál dollárba kerül egy liter benzin.

A 2008-as év volt sorban a kilencedik, amikor a bicikliadásvételek többségben voltak.

A helyi főbringások nem kis büszkeséggel beszélnek az általános szemléletváltásról, amit nem annyira a válság, vagy a romló anyagi helyzet diktál, hanem az, hogy egyre többen látják be, tenniük kell valamit az üvegházhatás kiváltó gázkibocsátás csökkentése érdekében. Ezért inkább kerékpárral mennek dolgozni.

A minusz 5 fok sem volt akadály ezer kerékpárosnak, hogy az év utolsó napján végigbringázza a Critical Mass nagy körét a Városligettől Budára, aztán vissza a Vörösmarty térre.

A Kerékagy-részleg is képviseltette magát a másfél órás úton, és pont egy póló, még egy gatya és egy zokni válaszotta el attól, hogy teljes legyen a komfortérzete.

Barack Obama megválasztott amerikai elnök beiktatását január 20-án tartják Washingtonban, az eseményen hatalmas tömegre számítanak. A washingtoni biciklis szövetség azt tervezi, hogy a ruhatárakhoz hasonló elven működtetett bicikliparkolókat üzemeltet majd, hogy ezzel motiváljon minél több embert, hogy hagyják otthon autójukat, és érkezzenek biciklivel, írja az AP.

Egyelőre a város két pontját jelölték ki (McPherson Square és Jefferson Memorial), ahol önkéntesek vigyáznak majd a biciklikre. Aki kerékpáron érkezik, még lezárót sem kell magával vinnie, a bicikli leadásakor egy jegyet kap, aminek bemutatásával később visszakaphatja biciklijét.

A Szigeten egyébként hasonló rendszer működik már évek óta, bár lezáróra ott azért szükség van.

Egy hegyvölgyes város is tehet némi pénzzel és ötlettel valamit a biciklizés fellendítéséért.

Mint például Norvégia harmadik legnagyobb városa, Trondheim.

Tizenöt éve működik a Trampe névre keresztelt biciklis lift. A városvezetés tudatosan állt neki a kerékpár-forgalom növekedését segítő tervek megvalósításának, és amikor úgy látták, hogy a bicikliúthálózat nem elég, megterveztek egy 300 méter hosszú pályát, amely megkönnyíti a feljutást a város nagy részét kitevő dombra. A bringás rááll a járdaszegélybe rejtett kötélpályához rögzített lábtartóra, és fél lábbal a kerékpáron erőlködés nélkül fent van a meredek dombon.