Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A Nokia kommunikátorainak modellváltásait mindig nagy kommunikációs hangzavar kíséri, brutális beharangozó reklámkampányok, több hónapos (lehet, hogy nem is szándéktalan?) késések, a tesztelők pedig megőrülnek, csak hogy éppen ők hozhassák ki hamarabb a legelső független, elfogulatlan és természetesen ajnározó írást (ebből mi is kivesszük a részünket).

Redizájn

Pedig, más szempontból, az új modellek kijövetele közti félidőben történnek az érdekesebb változások, például, hogy használhatóvá csiszolják a cuccot, megjavítják a rendszerbugokat, kidobnak dolgokat, bevesznek másokat ésatöbbi. Ez történt meg szép csendben ezen a nyáron az első színes kijelzős Nokia kommunikátorral, a 9210-zel is; a 9210i jelű, kétnormás (900/1800) utó-változat magyar kivitelben is megjelent. Jelen írásmű tehát nem teljes értékű teszt, hanem inkább nagyrészt a változtatásokra koncentrál. Akit érdekel a 9210 alaptesztje, nézze meg itt.

Külsőre szinte semmifajta változtatást nem eszközöltek tervezői a berendezésen, hacsak azt ide nem vesszük, hogy a telefon gombjaira mintha egy kicsit más árnyalatú festéket vittek fel; node ez lehet, hogy csak annak köszönhető, hogy a régi szín kifogyott a festékraktárból. Nem látható, de fontos upgrade viszont, hogy a készülék kétnormás, azaz használható nemcsak a 900, hanem az 1800 MHz-es hálózatokon is.

Magyarnak magyart

A legfontosabb, legnagyszerűbb változás azonban az, hogy - köszönhetően az utóbbi idők közgazdaságilag teljesen indokolatlan többlet-bérkiáramlásának (ami persze jelentősen rontja hazánk versenyképességét a világban, tudjuk) - Magyarország is érdemesnek találtatott arra, hogy a világ legdrágább, sorozatban gyártott mobiltelefonjából saját nemzeti verziót kapjon.

Miben is nyilvánul ez meg? Három a válasz. Először, szinte valamennyi belső (fizikai) kezelőgomb magyar címkét kapott. Desk helyett Pult van, Calendar helyett Naptár, Internet helyett Internet. A Menu gomb valamiért pórul járt, nem lett belőle Menü, ne kérdezzük, miért - ennyit azért szerencsére mindenki tud külföldiül.

Következő, hogy magyar billentyűzetünk van, ami annyira hasonlít a szabványos kiosztásúra, amennyire csak lehet! Szép zöld színben iratozódtak fel a magyar ékezetes betűk a billentyűzetre, és a Chr gomb párhuzamos megnyomásával elő is hívhatók, elsőként - nem úgy, mint az eredeti verzióban, lásd az előző tesztünket.

Zavarbaejtően kétnyelvű

Harmadsorban pedig, a szoftverek részleges magyarításon estek át, ami azt jelenti, hogy az alapvető alkalmazások kivétel nélkül magyar nyelven kommunikálnak, az Extrák menüpont alattiak pedig még nagyrészt angolul. Szürreális élmény, hogy ezekben az alkalmazásokban is előfordulhatnak hellyel-közzel magyar menüpontok angol társaik közt elrejtve; az operációs rendszer néhány általános, alkalmazásszintű funkcióját ezek a programok készen veszik át a rendszertől, így egy angol Excel a következő legördülő menüsort adja a File alatt: New, Open, Save, Küldés, Printing, Discard.

Még szürreálisabb viszont a magyar fordítás helyenként: Ön mit tenne, kedves olvasó, ha kettő darab opció jelenne meg Ön előtt készülékén, egymás alatt: Áthelyez (Ctrl-M), illetve Áthelyezés (Shift-Ctrl-M)?

Operával böngész

Kedvező változás következett be a webböngésző témakörében is: a saját, időnként meglehetősen bizarr látványt produkáló kódot teljes egészében kidobták, és az Opera éppen elkészülő kommunikátoros változatával helyettesítették be a bölcs mérnökök. Az Opera kommunikátoron egyszerűen csodálatos, minden, általunk kipróbált weblapon a 6-os Explorerrel teljesen azonos látványt nyújtott, amit elődje a legtöbb esetben képtelen volt elérni. A sebessége is javult valamelyest, bár erről azért nem érdemes beszélni, mert az iszonyatosan lassú processzor miatt a hagyományos webes böngészés még mindig elég fájdalmas - de legalább nem lehetetlen, sőt.

Szintén internetügyi jó hír, hogy a beépített RealPlayer végre tudja már azt, amire egyébként PC-n, valamikor 1995 környékén, feltalálták: nemcsak helyi fájlokat játszik le (mint a 9210-ben), hanem igazi internetes streameket is. A 9210i tehát az első történelmi alkalom arra, hogy mobilinternetológus tudósaink végre tévét vagy filmeket nézhessenek a mobiljukon, internetről.

Nyakatekert emil

Sajnos, nincs lényeges változás viszont az emailkliensben, ami eddig is a szerkezet gyenge pontja volt. Erről már sok rosszat elmondtunk, most is foglalkozzunk vele egy kicsit. A probléma az, hogy teljesen más logikával működik, mint egy szokásos levelezőprogram, ami nehézzé teszi a megtanulását, majd pedig a folyamatos kezelését is. A kommunikátor levelezője, valamiért, folyton szinkronban akarja tartani inboxának tartalmát a levelezőszerverünkön éppen aktuálisan fenn levő levelekkel. Erre pedig nincs szükség, miért is lenne.

Vannak viszont furcsa következmények. Például, eszünkbe ne jusson kézzel törölni levelet a kommunikátor inboxából, mert a kis bajkeverő a legközelebbi csatlakozásnál fogja magát, és letörli az ominózus levelet magáról a szerverről is, ha még ott találja! (Pedig, ha ott találta, annak nyilván más nyomós oka lehet, például az, hogy a levelet később még le akarjuk tölteni mondjuk az asztali PC-nkkel.)

Szó nélkül töröl

Ezt még el lehet kerülni, de a fordítottja már fájdalmasabb: minden egyes, a szerverre való felcsatlakozásnál (pl. levélletöltés) a kommunikátor végigcsekkolja saját inboxának leveleit a szerver tartalmával, és azokat a leveleket, amik már nincsenek fenn a szerveren, egyszerűen törli az inboxból, ráadásul visszavonhatatlanul! Ami pedig a legfájdalmasabb, az az, hogy ezt a törlést egyesével, és csigalassúsággal végzi, körülbelül másfél másodperc/db sebességgel, amit külön szeretnék megköszönni a Nokia Hatékony Programkódokat Előállító Főosztályának. Ha tehát van úgy 100 levél az inboxban, akkor mintegy három online perc csak azzal telik el, hogy a gép leveleket törölget, az újak letöltése majd ezután következhet.

Írjunk viszont a végére még valami jót, dicséretest: az egyszerű mindig a legjobb, és ezt végre egyszer a kommunikátor-team is megfontolta azzal, hogy beépített egy egy gombbal indítható, villámgyors Notepadot, vagyis Jegyzetírót, amivel tizedmásodpercek alatt lehet felvésni azokat a dolgokat, amelyek ilyen természetűek - számok, címek, nevek, akármi.

Verdiktnek még annyit, hogy a kommunikátorcsalád szép komótosan, de megy előre azon az úton, ami a teljes használhatóság felé vezet, és ez a mostani csendes lépés bizony már majdnem mérföldkő, ha még idevesszük azt a dolgot is, amiről ez a gyorsteszt nem szólt: az egészen megbízható, folyamatos, szinte hibamentes működést, ami eddig bizony kommunikátoréknak nem volt sajátjuk...