Olcsó játék fiúgyerekeknek

Olcsó játék fiúgyerekeknek

2002. 12. 23., 04:31 | Frissítve: 2002. december 23., hétfő 11:28

Kína megajándékozta a világot az eddigi legkisebb távirányítós autóval, amely akár a moncsicsi és a tamagocsi nyomába is eredhet. Kiabáld te is: Sheng-Qui-Wei!

Szokásos karácsonyi kínaijáték-ajánlónk következik, hiszen a megajándékozandók körében mindig akad egy-két olyan család, amelyről alig tudunk többet, mint azt, hogy kisgyerekük van. Ilyenkor magától értetődik, hogy az apróságnak adunk valamit, az anyja meg örüljön, hogy örül a gyereke. Márpedig a kisfiúk kívánságlistáján ma is előkelő helyen szerepel a távirányítós autó, de nem ám az a fajta, amiből vastag és sprőd kábel vezet a vezérlőhöz, hanem igazi, rádióval kormányozható aatóka. Ezek ára sajnos elég borsos - de a népi Kína segítségével már kétezer forintért magunkévá tehetjük a játékszert, amely mellesleg riasztó haditechnikai jövőt is sejtet.

A Sheng-Qui-Wei becenéven futó termék ugyanis mindent tud, amit "nyugati" (egyébként szintén Kínában gyártott) társai, azzal a különbséggel, hogy matchbox méretű. Igen, a kínaiak egy nem egészen hat centiméteres kiasutóba belezsúfolták a motort, a kormányszervót, a rádivevőt, a feltölthető akkumulátort (!), sőt a futómű még egy primitív rugózást is kapott. További sőt, hogy a kormányozható kerekeket kalibrálni lehet, ha netán félrehúzna az autó. Az más kérdés, hogy kalibrálva is félrehúz.

Mint említettem, a gépjármű akkumulátorról üzemel, a távirányító ezzel szemben két ceruzaelemet használ. A kisautót egyszerűen ráültetjük a vezérlőre, amely negyven másodperc alatt újra feltölti.

A Sheng-Qui-Wei természetesen nem hibátlan: a kormányzást valószínűleg nem két, hanem egyetlen szervó biztosítja, így valamelyik irányba mindig sokkal jobban fordul, mint a másikba. A kerekek felfüggesztése igen laza, ezért a kocsi nem tud egyenesen haladni. Pozitívum viszont, hogy a kerekek valódi gumigyűrűket kaptak, így az SQW útfekvése kiváló. Az is figyelemre méltó, hogy az egyes szettek különböző hullámhosszon működnek, így a tehetősebbek egész flottát vásárolhatnak versenyzési célra, aztán kibérelhetnek egy helyiséget a társasházban, hogy összemérjék az összemérendőket.

Én a macskámnak vettem amúgy, hogy kiélhesse ragadozó ösztöneit, és kényelmesen, fotelből lehessen vele játszani. Sajnos ehhez butább macska kellene, az enyém nem egészen egy perc alatt rájött, hogy a gazdi van az egérpótlék mögött, és onnantól nem érdekelte. De lehet, hogy csak azért, mert lány.

Ne legyenek persze kétségeink afelől, hogy a nyugatiak is meg tudják csinálni ugyanezt, sőt az Egyesült Államokban jelenleg is több száz amatőr és profi dolgozik azon, hogy létrehozzanak egy hasonló méretű repülőgépet - nem titkoltan katonai célra. Még az is lehet, hogy az övék kicsit tovább bírja, viszont biztos, hogy sokkal drágább. Kína azonban más stratégiát követ: elárasztják a világot a civil változattal, a bevételből meg majd kifejlesztik a felfegyverzett matchboxot. A kínaiak már a gyerekszobában vannak.

hirdetés
hirdetés