Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Atombombával tették volna járhatatlanná a Csalagutat

2005.01.04. 14:00
Hozzáférhetővé tesznek számos titkos iratot Nagy-Britanniában, miután január elsejétől a közérdekű információk szabad hozzáféréséről törvény rendelkezik. A dokumentumokból többek között kiderül, a Folkestone-Calais-átjárót atombombával zárta volna le a brit védelmi minisztérium, amely az ötvenes évektől húsz éven keresztül csak fehér bőrűeket engedett a hadseregbe lépni.
A brit védelmi minisztérium atombombával akarta berobbantani a Nagy-Britannia és Franciaország között tervezett Csatorna-alagutat abban az esetben, ha annak calais-i bejáratánál megjelennének a Varsói Szerződés hadseregei, a brit hadsereg pedig két évtizeden át erősen korlátozta a "nem északi típusú" etnikai csoportok toborzását. Egyebek mellett ez derül ki a frissen felszabadított, korábbi titkos brit dokumentumokból.

#alt#
Coquelles-i állomás az alagútban
A hosszú karácsonyi szünet utáni első munkanapon, kedden életbe lépett, amerikai mintára megalkotott új törvény alapján, amely a közérdekű információk szabad hozzáféréséről intézkedik (Freedom of Information Act), számos irat került át a zárt polcokról a nyíltan kutatható archívumokba.

Az Egyesült Államokban egyébként e törvénynek köszönhetően lehetett bepillantani az iraki és guantánamói fogolykínzásokat kivizsgáló iratokba, amiket a Pentagon korábban nem akart a témával foglalkozó civil szervezetek rendelkezésére bocsátani, ám egy bírósági döntés álláspontjának megváltoztatására kötelezte.

Egy tűzeset elég volt a lezáráshoz

E dokumentumok egyikéből, egy 1974-es keltezésűből kiderül, hogy a védelmi minisztérium harminc évvel ezelőtt fontolóra vette, hogy az akkor még csak tervezett Csatorna-alagutat inváziós fenyegetés esetén atombombával teszi három évre átjárhatatlanná az egyébként csak húsz évvel később 1994-ben megnyílt átkelőt.

A nukleáris opcióval nem minden szakértő értett egyet. Az egyik korabeli belső feljegyzés szerzője "értelmetlen ostobaságnak" nevezte a tervet, azzal az érvvel, hogy ha "a Varsói Szerződés erői eljutnak Calais-ig, akkor már teljesen mindegy lesz, hogy a Csatorna-alagút átjárható-e vagy sem".

A védelmi minisztérium akkori tervezői egyébként valószínűleg alábecsülték a hagyományos eszközök hatékonyságát. A nagy-britanniai Folkestone és a franciaországi Calais közötti vasúti alagút kapacitását ugyanis néhány éve egy teherautókat szállító szerelvényen kitört tűzvész csaknem egy évre a minimálisra korlátozta; a hosszú hónapokig tartó helyreállítás alatt a két "cső" közül csak az egyik volt használható, váltakozó irányú forgalommal.

Kiszűrték a színeseket

Ugyancsak a frissen felszabadított titkos iratokból derült fény arra, hogy a brit hadsereg az 50-es évek végétől húsz évig tudatosan előnyben részesítette az "északias típusú" jelentkezőket, és a toborzást végző egészségügyi személyzet parancsba kapta az "ázsiai", valamint a "negroid", sőt még a "mediterrán jellegű" jelöltek kiszűrését is.

A faji esélyegyenlőség felett őrködő, valamit megsejtő szervezetek 1972-ben tájékoztatást kértek a hadseregtől arról, hogy soraiban hány színes bőrű katona szolgál, de a fegyveres erők vezetése még akkor is azt állította, hogy ilyen megkülönböztető nyilvántartás nem létezik.

Az etnikai alapú szűrés csak a 70-es évek vége felé halt el. Nagy-Britanniában nem sokkal a II. világháború után eltörölték a sorkötelezettséget, és azóta mindegyik fegyvernemben kizárólag hivatásos katonák szolgálnak.