Judit
-2 °C
8 °C

Belgiumban a helyzet fokozódik

2005.01.25. 16:05
Egyre feszültebb a vallonok és a flamandok közötti párbeszéd Belgiumban, ahol kedden egy vallon többségű, de flandriai település jelentette be, hogy inkább a kétnyelvű Brüsszelhez tartozna, mert egyre erősebb a flamand nacionalizmus. Elemzők szerint ez a flamand szélsőjobboldal megerősödése miatt alakul így.

A belgiumi politikai vitákat tovább élező lépéssel állt elő egy Brüsszel-környéki városka önkormányzata, a testület megszavazta, hogy településük, a majdnem 14 ezer fős Wezembeek-Oppem váljon ki Flandriából, s csatlakozzon Brüsszelhez.

Bebetonozott rendszer

Belgiumban a flamandok és a vallonok közötti együttélés egyik alapja, hogy a két népcsoport közötti határ 1963 óta változatlan, hiába változik valamely település lakosságának összetétele. Ezt a rendszert az 1970-ben született belga alkotmány betonozta be.

A rendszer alapvetően a két népcsoport közötti határvonalon, illetve Brüsszel környékén okoz problémákat, itt vannak olyan települések, amelyek - bár Flandriában találhatók - alapvetően vallon többségűek, illetve fordítva.

Brüsszelhez tartoznának

Mivel az utóbbi hónapokban több olyan lépés történt flamand részről, amelyet a francia ajkúak az eddigi status quo veszélyeztetésének éreztek, a flamand területen lévő és 70 százalékban francia ajkúak lakta Wezembeek-Oppem négy önkormányzati képviselője a múlt héten határozati javaslatot terjesztett elő, hogy településüket Flandria helyett csatolják a szomszédos, Belgiumban különleges státust élvező, kétnyelvű fővároshoz.

Másfél héttel ezelőtt a vallon pártok vezetői már fölvetették egyes flandriai települések Brüsszelhez csatolását.

Bár a kezdeményezésnek az alkotmányos szabályok miatt nincs sok esélye a megvalósulásra, a két népcsoport közötti feszültségeket máris fokozta.

A vallon Anschluss

Két napja pedig egy flamand politikus egyenesen Ausztria náci bekebelezéséhez, a hitleri Anschlusshoz hasonlította a vallon elképzelést, igaz, a hatalmas felháborodás nyomán másnap kénytelen volt bocsánatot kérni.

Az egyik, a vallonok idegeit felborzoló flamand lépés az volt, hogy Flandriában jövő év januárjától a szociális bérlakáshoz jutás előfeltétele lesz a holland nyelv legalább alapfokú ismerete.

A flamand szélsőjobb hatása

Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy az új rendelkezés összefüggésben van a szélsőjobboldali Vlaams Belang flandriai előretörésével. E párt elődje, a Vlaams Blok évtizedeken át heves kampányt folytatott a bevándorlók ellen.

Mivel pedig a flamand szélsőjobb pártja a közvélemény-kutatások szerint mára Flandria legerősebb pártja lett, a többi politikai erő a jelek szerint megpróbálja kifogni a szelet a vitorláiból.