Timót, Xénia
-8 °C
-3 °C

Mohamed a vásznon

2006.02.06. 15:40
A tilalom ellenére évszázadok óta készülnek Európában és az iszlám világban képek Mohamed prófétáról. Hol pozitív, hol negatív kontextusban. A dán lap által közölt - szélsőségesnek nem nevezhető - karikatúrák mégis botrányt okoztak. Egy dán lap szerint a botrányért egy dániai imám is felelős, aki olyan primitív karikatúrákat is mutatott az Arab Ligának, amiket európai lap sohasem közölt le.

A cikkben található képek sérthetik a vallási érzékenységet!

Miként a tízparancsolat második parancsát ószövetségi szigorúsággal betartó keresztény vallásokban (protestánsok), az iszlámban is tilos Isten és profétáinak ábrázolása. Az istenség fizikai ábrázolása szerintük bálványimádáshoz vezet, a hívők fontosabbnak tartanak az isteni igazságnál egy darab követ, aranyborjút.


Mohamed-ábrázolások és karikatúrák a középkortól napjainkig (Forrás: Zombie Time)

Az Isten által Mózes prófétának átadott tízparancsolat szerint Allah és prófétái Mózestől Jézuson át Mohamedig, különbségtétel nélkül, nem ábrázolhatók képeken.

Dante a Pokolba űzte a prófétát

Mégis a keresztény, sőt az iszlám kultúrtörténetben is bőven találhatók Mohamed-ábrázolások. A muzulmán országokban ugyan ritkán, de - egy-két kivételtől eltekintve - nem vallási célú épületeken előfordulnak Mohamedet ábrázoló festmények. A katolikus Európában más a helyzet, ahogy Jézusról, úgy az "eltévelyedett prófétáról", Mohamedről is számtalan alkotás született.

Legtöbbjük ugyan nem bántó jellegű, de bőven akad példa a muzulmánok prófétájának megszentségtelenítő ábrázolására a rég- és a közeli múltból egyaránt.

Elég csak Dante Alighieri Isteni színjátékára gondolni, amelyben Dante és Vergilius a pokol nyolcadik bugyrában látja meg Mohamedet a vallási üzérkedők között. Az illusztrátorok nem mulasztották el az eltorzult arcú, kibuggyanó beleit visszatömködő Mohamedet lerajzolni.

Mohamed szenvedését a pokolban olyan európai művészek ábrázolták Dante nyomán, mint Gustave Doré, William Blake és a belekkel különösen közeli viszonyt ápoló Salvador Dalí, a szobrász Auguste Rodin, sőt az olasz film hőskorszakának Dante-feldolgozásában, az 1911-es Pokolban (L'inferno) is feltűnik Mohamed, meglehetősen naturális ábrázolásban.

Terrorral a freskó ellen

Az sem először fordul elő, hogy muzulmán szélsőségesek erőszakkal próbálnak igazságot tenni, és eltűntetni a szentségtelennek tartott ábrázolást. 2002-ben azzal gyanúsítottak meg egy terroristát - "a líbiai Amszát" -, hogy fel akarta robbantani a bolognai San Petronio templom kápolnáját, amelynek mennyezetét Giovanni da Modena 15. században készült, Dante szenvedő Mohamedjét ábrázoló freskója díszíti.


Dante Vergilius, Mohamed

Függetlenül attól, hogy a Mohamedről készült kép pozitív vagy negatív jelentésű, ellentétes az iszlám vallás előírásaival. Az emberi, vallási, társadalmi értékeket kifordítva ábrázoló karikatúra műfajában ezzel szemben semmi sem szent: ahogy a pápáról, George Bush amerikai elnökről, a haldokló Ariel Saronról vagy Orbán Viktorról, úgy Mohamedről is készülnek gúnyrajzok.

Mióta a világsajtó és a közel-keleti helyzet létezik, számos alkalommal jelentek meg a Jyllands-Posten c. dán lapban leközöltekhez hasonló, vagy annál sokkal durvább Mohamed-karikatúrák. A nyomtatott sajtónál könnyebben és kockázatmentesebben terjeszthetők a - többnyire amatőr és kevéssé színvonalas - rajzok az interneten.

Amerikai tömegsport és a South Park

A 2001. szeptember 11. után az Egyesült Államokban számos, az iszlám radikalizmust és terrorizmust kifigurázó karikatúra jelent meg, valódi tömegsporttá vált Oszama bin Ladent vagy éppen Mohamedet gúnyoló animációk, rajzok készítése, akárcsak a dán lap esetében, jobbára amatőrök tollából.

Ha a muzulmán országok és a vallási csoportok vezetői, akiknek nagy részük van a jelenlegi kaotikus állapot előidézésben, az iszlám előírásainak megfelelően nem tennének különbséget Jézus és Mohamed között, akkor már tavaly ősszel kitört volna a botrány a South Park amerikai rajzfilmsorozat legutolsó epizódja miatt.


Számítógépes játék: Mohamed és Mózes

A South Park Bloody Mary (Véres Mária) című részében "csoda" történik egy Szűz Mária-szoborral: vér kezd szivárogni a hátsójából. Bár a South Parknak szinte állandó szereplője a kisvárosi profanizmussal ábrázolt, tévéműsort vezető, kedves, de töketlen Jézus, az amerikai Katolikus Liga az utóbbi epizód miatt heves tiltakozásba kezdett.

Egyébként Mohamed is szerepelt már a South Parkban, az 5. széria 4. epizódjában a világvallások prófétáival áll össze, hogy a Super Best Friends (A legjobb szuper barátok) csapat tagjaként, többek között Buddhával és Jézussal legyőzzenek egy tömeges önmészárlásra buzdító szektavezért.

Nem Jézussal válaszolnak

Bár adekvát válasznak tűnne, ha a muzulmán karikaturisták az inkvizíció korában arab gyerekeket marcangoló Jézus Krisztussal válaszolnának a dán karikatúrákra, az iszlám előírásai ezt is tiltják, hiszen a muzulmánok Jézust (Isza) is prófétának tartják.

Ezért válaszolnak az Arab Európai Liga muzulmán rajzolói zsidókarikatúrákkal. A témaválasztás, a holokauszt a muzulmán szélsőségesek szemében a zsidó történelem megkérdőjelezhető epizódja. Az még kérdés, hogy a zsidó állam hogyan fogadja az "ellenkarikatúrákat", az utolsó esetnek, amikor Izrael diplomáciai szinten kiakadt egy karikatúrától, semmi köze sem volt a holokauszthoz.

Az Independent c. brit lap - 2003-ban Nagy-Britanniában díjat nyert - karikatúrája Ariel Saron izraeli kormányfőt ábrázolta, amint Francisco Goya Szaturnusz felfalja a gyermekeit című képére rímelve szétmarcangol egy palesztin gyereket.

Saron pert indított, mert szerinte a karikatúra a vérvádat eleveníti fel, vagyis azt az évszázados antiszemita alaptételt, hogy a zsidók keresztény gyerekek vérét veszik rituális célokra. A bíróság ezzel szemben azzal érvelt, hogy "mindenki előtt ismert, hogy az izraeli miniszterelnök zsidó", nincs ok feltételezni, hogy a kép célja Saron származásának vagy vallásának kifigurázása lett volna.

A dán imám saját rajzai

A dán lapban megjelent rajzok ráadásul nem is olyan durvák és sértőek, hogy miattuk ekkora, világméretű felháborodást feltételezni lehetne, de valószínűleg az is igaz, hogy Mohamed-karikatúra sohasem kapott még ekkora publicitást.

Hogy a rajzok közlésének fogadtatása miért fajult el - ráadásul szeptemberi megjelenésük után négy hónappal - ennyire, arra érdekes magyarázatot talált a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakblog, a Counterterrorism.


Karikatúra a karikatúrabotrányról

A szerző szerint a kérdésre Dánia legprominensebb imámja, Abu Laban tudja a választ. Ő vitte a karikatúrák ügyét a muzulmán országokat tömörítő nemzetközi szervezetig, az Arab Ligáig.

A hatvanéves, palesztin nemzetiségű Laban a '90-es években a Dzsemáa Iszlamija terrorszervezet tolmácsa volt, és 2001 óta egyik leghangosabb ellenzője a dán emigrációs és terrorizmusellenes törvények szigorításának. Laban novemberben delegációjával Kairóba utazott, hogy a karikatúrákat a ligának bemutatva nyomást gyakorolhasson a dán kormányra.

"Nemzetközi ügyet szeretnénk ebből csinálni, hogy a dán kormány megértse, a karikatúrák nemcsak a dániai, hanem a világ összes muzulmánjára nézve sértők" - idézi az IslamOnline Labant, aki találkozott a liga főtitkárával, Amr Muszával, al-Azar nagyimámjával, Szájíd Tantavi sejkkel, illetve a szunnita iszlám egyik legbefolyásosabb alakjával, Juszuf al Karadavival.

Jó időzítés?

A Jyllands-Posten tizenkét karikatúráját Laban delegációja talán mégsem találta eléggé sértőnek, mert több más rajzot is csatoltak hozzájuk, sokkal szélsőségesebbeket és primitívebbeket a dán rajzoknál, az egyiken például Mohamednek disznóarca van. Az imám delegációja által meghamisított rajzokat az Ekstra Bladet c. dán lap megszerezte.

Hogy miért telt el a delegáció november közepi kiutazása és a január végén kipattant nemzetközi karikatúrabotrány között ennyi idő, csak találgatni lehet. Az mindenesetre tény, hogy az utóbbi hetekben felerősödött a radikális vezetésű iszlám országok hangja: kirobbant az atomvita a nyugat és Irán között, Irán elnöke Izrael megsemmisítéséről szónokolt, és a demokratikus palesztin választásokat az a Hamasz nyerte meg, amelynek egyik deklarált célja a zsidó állam elpusztítása.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.