Ambrus
-7 °C
3 °C

Politikai impotenciát emleget a cseh kormányfő

2002.02.28. 14:55
Élesen bírálta Milos Zeman cseh miniszterelnök a prágai közszolgálati rádiónak adott interjújában Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő kijelentéseit, s egyebek között azt állította, hogy a magyar kormányfő beavatkozott Csehország és Szlovákia belügyeibe. A Külügyminisztérium közleményben reagált Zeman kijelentéseire, amely szerint a politikai impotencia nem elfogadható szóhasználat a nemzetközi politikai kultúrában.
"Orbán Viktor, aki aránylag jól beszél angolul, az Európai Parlamentben elhangzott beszédéhez tolmácsot vett igénybe, s mint látja ez a tolmács sem segített neki. Sőt a tolmács (Orbán) egyik magyar kifejezését a "lebensraum" német szóval helyettesítette, ami életteret jelent, s ön is bizonyára tudja, hogy ki használta előszeretettel ezt a kifejezést," válaszolt Zeman az interjúban elhangzott egyik kérdésre, amely arra célzott, hogy a cseh miniszterelnök nagy vihart kiváltott izraeli nyilatkozatait nyelvi félreértéssel magyarázta.

Ne minősítgessünk!

Milos Zeman
Zeman úgy vélte: Orbán Viktor brüsszeli kijelentéseivel beavatkozott Csehország és Szlovákia belügyeibe, s ezért felmentve érzi magát azon kötelezettség alól, hogy ne kommentálja a magyar jogrendet, például a kedvezménytörvényt. "Aránylag kemény, provokatívnak hangzó, de indokolt véleményt mondok. Eddig úgy véltem, hogy legalább a visegrádi csoporton belül, de általában is, nem lenne jó, ha az egyik ország kormányfője egy másik ország jogrendjét minősítené" - jegyezte meg Zeman. "Ezért eddig elutasítottam, hogy a magyar jogrendről nyilatkozzak, amely például magába foglalja a nagyon vitatható külföldi magyarokról szóló törvényt, amelyet nem csak szomszédos országok, hanem az Európai Unió is bírál. Úgy vélem, hogy ezzel (Orbán kijelentéseivel) mentesültem a semlegesség vagy bizonyos szolidaritás kötelezettsége alól.

Mi ezt a törvényt nem kommentáltuk, holott a magyar kormányfő - és erről már beszéltünk a kormányelnökségen - beavatkozott két ország jogrendjébe, a Szlovák és a Cseh Köztársaságéba. Ezért nincs már okunk arra, hogy ne mondjunk mi is véleményt például a külföldi magyarokról szóló törvényről. Hogy mindez összefügg a közelgő magyarországi választásokkal, az mindenki előtt világos" - fejtette ki Zeman.

Politikai impotencia állandóan a múltról beszélni

A rádió riportérének megjegyzésére, hogy a cseh kormányfőnek a magyar jogrendet érintő állításai bizonyára nem légből kapottak, hanem valamire alapozza őket, Zeman leszögezte: "Először is, ez a kormányelnökségen lefolytatott vita eredménye, ahogy azt már jeleztem. Másodszor úgy gondolom, hogy a szabályoknak mindenkire érvényeseknek kell lenniük, s mindenkinek azonos lehetőséget kell adni. Más szavakkal: a múlt szellemének felidézése, a nacionalista szenvedélyek felkorbácsolása politikai impotencia megnyilvánulása, mert a múltat már nem lehet befolyásolni. A politikusok csak a jövőt tudják befolyásolni. Na és én igen allergiás vagyok az olyan politikusokra, akik állandóan a múltról beszélnek. Számomra ez politikai impotenciájuk bizonyítéka".

A Benes-dekrétumokról a cseh kormányfő azt mondta, hogy már kihunytak, s azokat nem mai szemmel, hanem történelmi környezetükben, a II. világháború utáni helyzetben kell vizsgálni, mert az említett kor szellemét tükrözik.

A külügy visszautasítja a szóhasználatot

Magyar részről senki és semmilyen módon nem avatkozott be és nem is kíván beavatkozni Csehország belügyeibe - áll a Külügyminisztérium közleményében, amelyben Milos Zeman kijelentéseire reagálnak. Ténykérdés, hogy a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség, a kollektív felelősség elvén alapulnak és diszkriminatívak. Az elmúlt napokban az európai politikusok megnyilatkozásai, állásfoglalásai egyértelműen jelezték, hogy a benesi dekrétumok kérdése visszatérően merül fel az európai politikában.

Ezt jelzi az is, hogy az Európai Parlament kezdeményezte a Benes-dekrétumok európai jogrenddel való összhangjának független szakértők által történő megvizsgálását. Európa nem a cseh belügyekbe kíván beavatkozni, hanem éppen a bővülő, közös értékeken, erkölcsi normákon, politikai meggyőződésen alapuló újraegyesülő Európa érdekében mutat rá olyan múlt századi történelmi maradványokra, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal, az európai jogelvekkel.

A közlemény szerint a Velencei Bizottság jelentése már válasz arra, hogy a kedvezménytörvény nem vitatható. A jelentés leszögezte, hogy a magyar kedvezménytörvény, 8 másik európai szabályozással együtt, a kisebbségvédelem előremutató irányát képviseli. Magyar felfogás szerint a kisebbségek nyelvi és kulturális identitása megőrzésének elősegítése megfelel a kisebbségvédelem nemzetközi jogi normáinak.

Nem impotens a magyar külpolitika

A magyar miniszterelnök a magyar kormánynak az emberi méltóság, az emberi szabadság és az emberi jogok iránti elkötelezettségét tartotta szem előtt, amikor világos véleményt mondott a Benes-dekrétumokról. A nacionalizmussal való vád, valamint az olyan szóhasználat, mint a "politikai impotencia", nem része annak a politikai kultúrának, amellyel a magyar fél a kétoldalú kapcsolatokra tekint.

A magyar fél a magyar-cseh kétoldalú kapcsolatok bővítésében, és az együttműködés olyan közös érdekeket jelentő területeken való elmélyítésében érdekelt, mint a NATO-tagság, az uniós csatlakozás és a Visegrádi Együttműködés. Magyarország ésszerű kétoldalú párbeszédet kíván folytatni minden felmerülő kérdésben, ugyanakkor ismételten leszögezi, a benesi dekrétumok kétoldalú kapcsolatainkban a jövőben sem jelenthetnek problémát. A magyar fél nem tartja kívánatosnak, hogy a két ország viszonyában sajtónyilatkozatok útján jelenjenek meg az európai politika napirendjén szemmel láthatóan szereplő kérdések - zárul a nyilatkozat.