Árpád
-2 °C
9 °C

Moszkva nem nyerhet Moldovában

2005.03.06. 12:38
Kapcsolódó cikkek (1)
Különös választás folyik Moldovában. Az ukrán mintára szerveződött, narancssárga álcázóruhába bújt ellenzék előre csalással vádolja a kommunista hatalmat. A kommunisták, tanulva az ukrán és a grúz példán, Moszkva ellen hergelik híveiket. A pártokat csak az oroszellenesség tartja össze, különben mindenki mindenki ellen harcol. Incidensek nélkül és nagy részvételi aránnyal zajlott a választás, amelynek győztese az első hírek szerint a Kommunista Párt.

Az eddig kormányzó Kommunisták Moldovai Pártja szerezte meg a szavazatok többségét a moldovai parlamenti választásokon. A 16 órakor készített exit poll eredményeiből kiderül, a kommunisták a szavazatok 42 százalékát szerezték meg. Az MTV Híradójának információi szerint a kommunista párt az első helyen végez, ennek ellenére nem biztos, hogy kormányzó pozícióba kerül, mert kicsi az esély, hogy megszerezze az ehhez szükséges abszolút többséget. Az urnákat helyi idő szerint este kilenckor zárták le. A szavazás végéig a választásra jogosultak 59 százaléka jelent meg.

A Demokratikus Moldova Tömb 28 százalékot, a román érzelmű Keresztényemokrata Néppárt 14 százalékot tudhat magáénak a 16 órakor, 13 ezer szavazó megkérdezésével készített felmérés szerint. A szociáldemokrata párt 4 százalékos edredményt ért el az említett időpontig.

"Minden párt több támogatót akar, de nagyon örülünk, hogy most már nem választhatnak elnököt nélkülünk" - mondta az AFP hírügynökségnek Alekszander Petkov, a Kommunista Párt szóvivője. Hozzátette: "A szavazatok többségét megszereztük, majd meglátjuk, hogy elég lesz-e."

Incidensek nélkül zajlott a választás

Incidensek és különösebb fennakadások nélkül, a jelek szerint nagy részvétellel zajlottak vasárnap délutánig a választások. Gyarmati István, az EBESZ megfigyelő missziójának vezetője az MTI-nek megerősítette, vasárnap délutánig nem érkezett hozzá jelzés bármilyen lényeges zavaró körülményről. A részvételi arányról nincsenek még adatok, de szemmel láthatóan sokan járulnak az urnák elé Moldova több mint ezer szavazókörében.

A négy és fél milliós országban körülbelül két és fél millió moldovai adhatja le voksát. Az EBESZ hétszáz ellenőre figyel a szovjet utódállam választásainak tisztaságára. A választáson nincs névjgyezék, ezért könnyen előfordulhatnak csalások.

Moldovában nem kell a választásokat elcsaló, Moszkva csatlósának számító kormányt megbuktatni a demokratikus ellenzéknek, mint tették azt Grúziában vagy Ukrajnában, a helyzet ugyanis ennél sokkal bonyolultabb: ma már a legnagyobb pártok az ukrán mintájú narancsszínű forradalomban bíznak, amitől már az amerikaiaknak sem tiszta néha, hogy kit kell támogatni.

Vörös remények

A borban lelnek vigaszra
Moldávnak születni nem nagy perspektíva. Az ország történelme még közép-európai szinten is katasztrofális, pillanatnyilag az orosz megszállás és a Romániával történő egyesülés alternatívái szolgálják a valaha volt legjobb kilátásokat. Az ország gazdasága romokban hever, a lakosság messze a legszegényebb Európában. A Gallup közvélemény-kutatása szerint egyben a legtoleránsabb is, szinte kizárólag a románokat utálják. Ha valaki moldávnak született, két lehetősége van. Vagy az ország messzeföldön híres boraival kezd önpusztításba, vagy fiúcsapatot alapít és románnyelvű slágerekkel próbálja megismételni a chisinaui illetékességű O-Zone világsikerét.
Bővebben az országról, ahol még nálunk is sokkal rosszabb

A választáson három nagy esélyes párt indul: a jelenleg is kormányzó Moldovai Kommunista Párt, a választásokat 2001-ben nagyon csúnyán elbukó Kereszténydemokrata Néppárt, illetve a liberális, az ukrán Juscsenko pártjának színét és nevét magára öltő Mi Moldáviánk pártszövetség.

A legesélyesebbek még mindig a kommunisták, akik jelenleg 71 helyet birtokolnak a 101 fős parlamentben, miután 2001-ben a rendszerváltó erők belebukva korrupciós botrányaikba és a súlyos elszegényedésbe óriási fölényhez juttatták a kommunistákat. Akik akkor Moszkva-barát programmal jutottak hatalomra.

Nem jött be az oroszbarátság

Az eddigi moldovai választások a térségben szokásosnak tekinthető kisebb csalásoktól eltekintve szabadok voltak, ezt nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szövetség (EBESZ) is elismerte. Moldova az egyik legdemokratikusabbnak számít a szovjet utódállamok sorában, mégis erős szervezkedésbe kezdtek a nyugati támogatottsággal megerősített civil szervezetek, arról nem is beszélve, hogy februárban a kijevi forradalmat az utcán irányító Pora diákszervezet bejelentette, beszáll a chisinaui választásokba a civilek oldalán.

Voronin
A kommunista államfő, Voronin,
ukrán frontot nyitott
A kommunisták jelöltje, a jelenlegi elnök (akit kétharmados többséggel a parlament választ meg) 2001-ben többek között az Oroszországhoz való közeledés ígéretével jutott hatalomra. Vlagyimir Voronin, aki neve ellenére az oroszt erős akcentussal beszélő chisinaui moldáv, már 2002-ben látványosan szakított Moszkvával, miután a Dnyeszter-melléki rendezés kudarcba fulladt. Azóta Voronyin az ország nyugati integrációját és az EU-hoz való közeledést szorgalmazza.

A kommunisták népszerűsége kormányzásuk négy éve alatt kopott ugyan, de előrejelzések (a kommunistáknak 50-60 százalékot jósolnak) szerint így is kényelmes többséghez juthatnak a parlamentben, ám hogy megszerzik-e az elnök megszavazásához szükséges 61 százalékot, erősen kérdéses. Az viszont vitathatatlan, hogy a kommunisták rendet raktak Moldovában: az utcai bűnözést visszaszorították, a béreket időben fizetik ki, a média - a tévé kivételével - aránylag sokszínű és szabad.

Az is tagadhatatlan viszont, hogy jó, szovjet időkben szocializálódott kommunistákhoz híven, az utóbbi négy évben nagyobb nyomás helyezedett a sajtóra, az állami televízió az utóbbi hónapokban kizárólag propagandacélokat szolgált, és ellenzéki politikusok, illetve civil szervezetek elleni attrocitásokról számoltak be megfigyelők.

Vigyázó szemüket Kijevre vetik

A kommunisták legutóbbi ügyes húzása pedig az volt, hogy Voronin a héten Viktor Juscsenko ukrán, illetve Mihail Szaakasvili grúz elnökkel találkozott, akikkel az orosz-belarusz érdekközösség építése helyett a grúz-ukrán-azerbajdzsán-moldovai szövetség (GUAM) szálait fűzték szorosabbra. A Moszkvával szembeni fricskák egyike volt az is, hogy a Független Államok Közösségeinek (FÁK) megfigyelői helyett, az EBESZ megfigyelőit hívta az országba. Vagyis miközben hátat fordítottak Moszkvának, az ellenzék vitorlájából is igyekeznek a szelet kifogni.

Miközben ugyanis Voronin Juscsenkóval tárgyal a liberális Moldovai Demokrata Blok nevű ellenzéki párt Juscsenko színébe, a narancssárgába öltözött és Juscsenko pártjának, a Mi Ukrajnánk mintájára Mi Moldovánkra változtatta nevét. A másik ellenzéki párt, a nacionalista kereszténydemokraták pedig ukrajnai fordulatról beszélnek, vagyis az utcára vonulnak, ha veszélyeztetve látják a választások szabadságát.

Mind komancsok voltak

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindhárom párt prominensei, néhány fiataltól eltekintve a szovjet időkben is a politikai színen voltak, csak a jelenlegi ellenzékiek előbb látták meg a fordulat lehetőségét. A kampányukat jobban megszervező kereszténydemokraták ugyanakkor mindössze 10-15 százalékra számítanak, a Iurie Rosca által vezetett párt ugyanakkor, a moldáv értelmiség álláspontját képviseli: a Romániával való összeolvadást szorgalmazza, ami az egyszerű moldovaianak egyet jelent a rémálommal.

A moldovai politikai élet a kampányra még egy fordulattal szolgált: akiket a pletykák szerint ebben a kampányban a kommunisták helyett Oroszország támogatott, az a Mi Moldovánk pártszövetség, korábban Demokratikus Moldova Tömb. Ők további tíz százalékra számíthatnak, de a biztonság kedvéért ők is utcai tiltakozást helyeztek kilátásba.

Dimitru
Az ellenzék vezére Juscsenko
mintáját követné
A kampány egyik központi kérdése az 1992-ben Moldovától elszakadt, magát orosznyelvűnek beállító Dnyeszter-melléki járás kérdése, ahol jelenleg orosz katonákból, helyi fegyveresekből és EBESZ-katonákból álló békemisszió teljesít szolgálatot, de gyakorlatilag független Moldovától.

Bár az utóbbi két évben mind a nacionalisták, mind a kommunisták azt hangoztatták, Tiraszpol elszakadása az orosz aggresszió és nyomásgyakorlás ékes példája, ám az elszakadt járást akkor sem sikerült Moldovával újraegyesíteni, amikor a kommunisták 2001-ben még bíztak Moszkvában. A Dnyeszter-mellék ugyanis sokkal inkább múlik az általában lebűnözőzött Igor Szmirnovon, aki ugyan oroszbarát, ám 13 éve leginkább a maga útját járja. Ebben nyilván nagy segítségére van a térségben állomásozó 1250 fős orosz hadsereg is.

Busht már összezavarták

Arra hogy a moldovai erőviszonyok kiismerése még a fővárosból, Chisinauból is okozhat gondot, jó példa, hogy az amerikai nagykövetség kit jelölt ki a Szabadság Bajnoka programból arra a megtisztelő feladatra, hogy fiatal demokrataként kezet rázhasson, sőt személyesen elbeszélgethessen a múlt héten Pozsonyba látogató George Bush amerikai elnökkel.

Bush partneréül ugyanis azt az Andrei Safonovot jelölték ki, aki nemhogy a legkevesebbet tette Moldova demokratizálódásáért, hanem épp ellenkezőleg, a nyugati integráció legnagyobb ellenpropagandistája volt, és a Dnyeszteren túli járás központjában, Tiraszpolban letelepedve újságíróként lelkesen támogatta a szakadár terület függetlenné válását, miközben Moszkva-barát nézeteit népszerűsítette. Jó beszélgetés lehetett.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!