'Úgy élt, mint egy német kurva'
További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Csak az elmúlt négy hónapban hat muszlim nőt gyilkoltak Németországban meg brutális kegyetlenséggel. Az elkövetők minden esetben közeli rokonok voltak. A nők bűne mindössze annyi volt, hogy megpróbáltak beilleszkedni a német társadalomba, elválni muszlim férjüktől, akihez kiskorukban erőszakkal adták oda, vagy csak nem akartak többet csadorban otthon üldögélni.
A gyilkosságoknak csak töredéként ismerik
A Spiegel című német lap írásából kiderül, Németországnak is fel kell készülni egy paradigmaváltásra a muszlim közösségekkel szemben eddig tanúsított passzivitást illetően, akárcsak Hollandiában, ahol egyre ellenségesebb a viszony a többségi társadalom, illetve a merev hagyományok és a Korán szerint élő muszlim kisebbség között. Németországban 3,2 millió bevándorló él, 2,5 millió török.
Bár a németek a II. Világháború utáni sokkterápia miatt példátlanul megengedő módon bánnak a kisebbségekkel, Hatin Surucu, egy 23 éves török asszony meggyilkolása óta először vált témává a jórészt török bevándorlókból álló muszlim közösség integrációjának kérdése. Az ötéves fiát egyedül nevelő Surucut bátyjai gyilkolták meg miután elvált unokatestvérétől, és a nyugat-európai normák szerint, csador nélkül akarta leélni. A rendőrség az eset után három bátyját tartóztatta le.
Az úgynevezett becsületgyilkosság női áldozatainak számát ráadásul nem ismerni teljes pontossággal, mint ahogyan ritkán látni a napjaikat általában bezárva, otthon töltő muszlim nőket is az utcán, írja a Spiegel. Az elmúlt négy hónapban még öt ilyen gyilkosság történt: két nőt gyerekeik előtt késeltek meg, egyet megfojtottak, egyet agyonlőttek, egyet víz alá nyomtak. Mindegyiküknek a család "tisztességének megőrzése" miatt kellett meghalnia. A valós számadatok pedig jóval magasabbak lehetnek: a tübingeni Terre des Femmes nőszervezet jelentése szerint az áldozatok nagy részét be sem jelentik. Ők 1996 óta 40 ilyen esetről tudnak.
A gyilkosok is áldozatok
Ezeknek a becsületgyilkosságoknak az elkövetői sem mindig hidegvérű gyilkosok: őket is belekényszeríti a család a gyilkos szerepébe, hogy akár legkedvesebb húguknak váljanak gyilkosává. Legtöbbjüknek talán sovány vigaszt jelent, hogy az iszlám szerint ezután a tisztesség és tisztelet hősei maradnak életük végéig.
Ezek a történetek ráadásul évekig nem voltak szalonképesek nemhogy a német politikában, de a német újságokban sem. A németeknek rémálma ugyanis, hogy ha bármi negatívumot állítanak a kisebbségekről, lenácizzák őket, állítja Serap Cileli, akinek családja elől kellett Németországba menekülnie, jelenleg pedig muszlim nőket segít. Elmondása szerint 1994. és 1999. között egy német újság sem publikálta feltárt eseteit.
A helyzet azután változott meg, hogy a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli merényleteket követő nyomozás szálai Hamburgba vezettek, és kiderült: évek óta észrevétlenül éltek terrorista szervezetek kihasználva a muszlim kisebbségi társadalom Németországban elfogadott zártságát. Ez azóta sokat változott, példa erre az azóta letartóztatott számos terrorista sejt tagjai, akik civilben jó polgárként éltek.
Nehezen vált témává
Surucu meggyilkolása sem akkor ütötte meg a német sajtó fülét, amikor megtörtént. Egy tanár nyílt levele kellett hozzá, amiben a pedagógus beszámolt arról, hogyan érveltek a muszlim hátterű gyerekek Surucu meggyilkolásának jogossága mellett. "Úgy élt, mint egy német kurva!" - fogalmazott egy 14 éves török fiú. A levélre több, hasonló példákat hozó pedagógus is válaszolt, mire a német családügyi minisztérium tavaly nyáron az ügyben vizsgálatot végzett, és szomorú eredményre jutottak: a németországi muszlim nők 49 százalékát éri fizikai és mentális terror családjukban, egynegyedük csak az esküvőjén látta meg először férjét, ötven százalékukat akaratán kívül akarják férjhez adni, 17 százalékukat férjhez is adják.
A történtek és az egyre nagyobb nyilvánosság ellenére Surucu halálára rendezett tiltakozó demonstráción alig jelentek meg muszlimok, és bár a becsületgyilkosság intézményét mélységesen elítélte és a zéró tolerancia elvét hirdette meg a két legnagyobb németországi török szervezet, maga a szervezet szóvivője közölte, nem sok foganatja lesz az üzenetnek, mivel a muszlimok úgy tekintenek rájuk, mint világi és nem vallási ügyekben felelős szervezetre.
A Spiegel végül megállapítja, az utóbbi nem hogy csökkent volna, de nőtt a muszlim közösségek hagyományokhoz kötöttsége. A történtek hatására a csadort vagy fejkendőt viselő diáklányok, és a rájuk "odafigyelő" fiúk száma is emelkedik. A Die Zeit azt közölte, a fejkendő viselése Belrinnek azon a részén, ahol Surucut is megölték, pár éve még nem volt jellemző, most százból negyven lány viseli.