Ambrus
-7 °C
3 °C

A külföld nem segít Kirgizisztánnak

2005.03.23. 12:18
Lecsillapodtak a kedélyek Kirgizisztánban szerdán, helyszíni beszámolók szerint már korántsem olyan feszült a helyzet mint volt. Akajev elnök ennek ellenére keményebb emberekre cserélte a belbiztonsági posztok vezetőit, és még mindig fennáll a polgárháború lehetősége is. Moszkva és Washington egyelőre a háttérben marad.

Menesztette a belügyminisztert és a főügyészt szerdán Aszkar Akajev kirgiz államfő, helyükre Kenekbek Ducsebajevet, a kirgiz főváros, Biskek rendőrségének parancsnokát és Marat Szutalinovot, az elnöki hivatal védelmi és biztonsági kérdéseiért volt felelős személyt nevezte ki.

Kirgizisztánban az ellenzék szerint elcsalt parlamenti választás óta (a törvényhozásban az ellenzékiek csak néhány helyet szereztek) egymást érik az ellenzéki tiltakozások, a hét eleje óta két dél-kirgizisztáni várost, Ost és Dzsalalabad is elfoglaltak az ellenzéki tüntetők.

Nyugodtabb a hangulat

A BBC helyszíni beszámolója szerint ugyanakkor szerdára lecsillapodtak a kedélyek, az esetleges fegyveres összetűzéstől való félelem csökkent, az ellenzéki tüntetők nyugodtak, a hatóságok sem avatkoztak eddig közbe. Szerdán várhatóan a lázadók kezén lévő Osba utazik Akajev első embere, Nyikolaj Tanyajev a miniszterelnök.

Legutóbb kedden a dél-kirgizisztáni Pulgom városában foglaltak el a tüntetők újabb közigazgatási épületet. Egyelőre nem tudni, hogy fel voltak-e fegyverkezve. Narinben Kaszimov ellenzéki szóvivő ugyanakkor úgy tudja, hogy a hatszáz fős tüntető tömeg békés eszközökkel foglalta el a pulgomi közigazgatási épületet, miután a rendőrök átálltak a tüntetők oldalára.

Moszkva és Washington a háttérben marad

Eközben mind Washington, mind Moszkva óvatos várakozással figyeli a fejleményeket, mint a Moscow Times elemzője rámutat. A kirgizisztáni konfliktust - az erőszak mellett - az orosz és amerikai visszafogottság különbözteti meg a grúz és ukrán békés forradalomtól.

Az autoriter államfő Akajev ugyan a hétvégén Moszkvában járt, de Vlagyimir Putyin elnök nem fogadta, hanem - médiajelentések szerint - csak tanácsadói tárgyaltak a kirgiz elnökkel. Akajev előző, januári látogatása óta viszont a Kreml fogadta politikai riválisait, Kurmanbek Bakijevet és a radikálisabb Roza Otunbajevát is, jelezve, hogy nem tesz fel mindent egy lapra.

Washington szintén visszafogottan viselkedik, mert nem akar fejfájást egy olyan térségben, ahol katonailag jelen van, nem akar aggódni katonáinak biztonsága miatt, írta az angol nyelvű orosz lap. Az Egyesült Államok és Oroszország egyaránt légitámaszpontokat létesített Biskek környékén. Washington ezt a bázist terrorellenes háborújának kulcselemeként szemléli, s ugródeszkaként használja afganisztáni missziójához.

Nincs ellenzéki vezér

A The Moscow Timesnak nyilatkozó szakértő rámutatott arra is, az ellenzéki vezér Bakijev hétfőn tárgyalásokat kínált Akajevnek, aki kedden ebbe beleegyezett azzal a feltétellel, hogy az ellenzék helyreállítja a rendet. A kirgiz hatóságok megpróbálják megosztani az ellenzéket, fontos kormányposztokat ajánlva fel vezetőiknek, feltételezték elemzők.

Azért sem valószínű, hogy a grúz és ukrán forgatókönyv valósul meg Kirgizisztánban, mivel az ellenzéki csoportoknak nincs egy központi, a különböző erőket integrálni képes alakja, akire egy békés forradalom épülhetne. Elmulasztotta az ellenzék azt is, hogy valódi alternatívát dolgozzon ki Kirgizisztán jövőjével kapcsolatban, ezért a külföld részéről eleve nem számíthattak támogatásra, írja az Eurasia.net elemzésében.

A polgárháború sincs kizárva

Közben több más orosz lap egy kirgizisztáni polgárháború veszélyéről cikkezett. A Komszomolszkaja Pravda úgy vélte, hogy a kirgizisztáni forradalmat nem a tulipán és a mandula, hanem az utcakő és az ököl jelképezheti. Míg az Izvesztyija azt írta, könnyen lehet, hogy az északiak (különösen a tősgyökeres biskekiek és a fővárosban munkára lelt vidékiek) nem akarják támogatni a fellázadt, szegény délieket. És akkor az ország elnöki északra és ellenzéki délre való megosztottsága polgárháborúvá alakulhat át.