Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Suharto minden idők legkorruptabb poltikusa

2004.03.25. 15:07
Indonézia egykori elnöke, Suharto vezeti azt a listát, amit minden idők legkorruptabb állami vezetőjéről állított össze a Transparency International nevű (TI) szervezet a korrupcióról készített éves globális jelentésében. A szervezet idén a poltikai korrupcióra helyezte a hangsúlyt.
A szervezet évről évre jelentéseket közöl arról, hogyan befolyásolja az egyes országok fejlődését a politikai és a privát szférában érvényesülő korrupció. Idén külön hangsúlyt fektettek a poltikai korrupció vizsgálatára, mivel az ENSZ korrupcióellenes egyezményéhez továbbra sem csatlakoztak az afrikai országok. A TI harminchat országot vizsgált, ahol közvéleménykutatásokat is végzett a korrupció megítéléséről.

Listavezetők (dollár)
1. Suharto: 15-35 milliárd
(Indonézia, 1967-98)
2. Ferdinand Marcos: 5-10 milliárd
(Fülöp-szigetek, 1972-86)
3. Mobuto Sese Seko: 5 milliárd
(Zaire, 1965-97)
4. Sani Abacha: 2-5 milliárd
(Nigéria, 1993-98)
5. Slobodan Milosevic: 1 milliárd
(Jugoszlávia, 1989-2000)
6. J-C Duvalier: 300-800 millió
(Haiti, 1971-86)
7. Alberto Fujimori: 600 millió
(Peru, 1990-2000)
8. Pavlo Lazarenko: 114-200 millió
(Ukrajna, 1996-7)
9. Arnoldo Aleman: 100 millió
(Nicaragua, 1997-2002)
10. Joseph Estrada: 78-80 millió
(Fülöp-szigetek, 1998-2001)
(forrás: Transparency International)

Milosevic az ötödik

A lista élén Indonézia három évtizeden át, 1998-ig regnáló elnöke, Suharto áll, aki a jelentés becslései szerint 15-35 milliárd dollárt (1 USD 206 forint) sikkaszthatott el kormányzása alatt. Harmadik a listán az egykori Zaire (jelenleg Kongói Demokratikus Köztársaság - KDK) elnöke, Mobuto Sese Seko, aki ötmilliárd dolláros vagyonnal lett gazdagabb visszaélései során.

A összeg azért is számít feltűnően magasnak - hangsúlyozza a jelentés - mivel Zaire egy főre jutó GDP-je mindössze száz dollár, ráadásul az összeg mintegy negyven százalékát teszi ki annak a tizenkétmilliárd dollárnak, amihez Zaire, illetve a KDK segély formájában hozzájutott.

Tekintélyes, ötödik helyen végzett a jelenleg a Hágai Nemzetközi Bíróságon raboskodó Slobodan Milosevic volt Jugoszláv államelnök, aki a TI becslése szerint egymilliárd dollárhoz jutott uralma alatt.

A vizsgált országok (Magyarország nincs köztük) közvéleményét is megvizsgáló TI megállapította, az emberek inkább a korrupció növekedésére (30 százalék), nem pedig csökkenésére (20 százalék) számítanak a jövőben. Egyébként épp az indonézek többsége hisz abban, csökken országában a visszaélések mértéke. Ugyancsak inkább optimisták Kolumbia polgárai, Norvégia, Törökország, Hollandia, Izrael a leginkább pesszimista országok.

Visszahonosítják a kimentett vagyont

Az ENSZ-egyezmény jogilag lehetővé teszi, hogy az országból kimenekített állami vagyon visszahonosítható legyen. Így például Nigériának is megvan az esélye arra, hogy a Sani Abacha volt elnök által becslések szerint 2-5 milliárd dollárt visszakapja. Svájc már ígéretet tett arra, hogy a bankjaiban őrzött ötszázmillió dollárt visszaszolgáltatja, a Nagy-Britanniában lévő egymilliárd dollárról pedig még folynak az egyeztetések.

A TI nem az egyetlen független nemzetközi szervezet, amely a korrupciót vizsgálja. Amíg ugyanis a TI már meghalt, vagy leköszönt, elűzött állami vezetőket vizsgál, a Global Witness hivatalban lévő vezetőkkel is foglalkozik - derül ki a BBC összeállításából.

A szervezet nemrégiben elkészült jelentéséből kiderül: az Egyenlítői-Guinea elnöke, Teodoro Obiang az ország olajbevételeit "államtitokként" kezeli, az olajjövedelmet pedig washingtoni bankban, saját számláján őrzi. Legutóbb pedig Kazahsztán elnöke Nurszultán Nazerbajev vallotta be "véletlenül" hogy mintegy egymilliárd dollár állami pénzt helyezett el külföldön "az ország érdekében."