Tizenkét halott és több tucat sebesült Moszulban
További Külföld cikkek
- A WHO figyelmeztetést ad ki egy köhögés elleni szirup miatt
- Magas rangú orosz ezredest likvidált Kijev, érkezhet Putyin revansa?
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
Vizsgálódik a hadvezetés
A tömeget Masaan al-Dzsuburi, a kurdok és a szövetségesek által újonnan választott, arab kormányzó próbálta lecsillapítani, amikor - egyes szemtanúk szerint - a kormányzóság tetején is tartózkodó amerikai katonák tüzet nyitottak a tömegre, miután az kövekkel kezdett el dobálózni. "Vizsgálódunk, egyelőre azt tudjuk mondani, mi nem lőttünk a tömegbe." - nyilatkozta egy amerikai parancsnok.
Inkább Kalasnyikov
Más szemtanúk állítása szerint, először a tömegből vagy a környező épületek valamelyikéből nyitottak tüzet a katonákra. A fegyveresek a hang alapján könnyű fegyvert használtak, amely "inkább hasonlított Kalasnyikovra, mint az amerikaiak kézifegyverére". Az amerikaiak ezt a tüzet viszonozták.
Szomáliai déja vu
Az eset nagyon hasonlít az 1993-ban bekövetkezett három szomáliai halálát követelő mogadishui lövöldözésre. Akkor egy diplomatákat szállító konvojt kísérő tengerészgyalogos egység nyitott tüzet egy ételért sorban álló sokaságra. Az ügy azóta sem tisztázódott, a hivatalos amerikai állásfoglalás szerint a katonák úgy hitték, két mesterlövész tüzel rájuk, ők viszonozták a tüzet. Több szomáliai szemtanú az AP amerikai hírügynökségnek arról számolt be, hogy egyszerűen csak megijedtek a dühös tömegtől, ezért tüzeltek.
Visszaveszik házaikat a kurdok
A háború után kirobbant konfliktusok Moszul és Násziríja mellett a másik észak-iraki olajvárosban, Kirkukban is szedik áldozataikat. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet delegációja negyven halottról számolt be. - írja a BBC. A lakosság bosszújának áldozatai a Baasz párt tisztviselői. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a napokban az amerikai-török megállapodásnak megfelelően elhagyták Kirkukot a kurd pesmergák, ám sok fegyveres a kurd vezetés parancsára sem vonult vissza.
A Washington Post értesülései szerint a fegyveresek az arab lakosság ellen lépnek fel, fosztogatnak és nőket erőszakolnak meg és "visszaveszik" korábban elvesztett házaikat. Kirkuk és Moszul történelmileg a kurdoké, de Szaddám Huszein volt iraki elnök a hetvenes években "arabosította" a két gazdasági szempontból kulcsfontosságú várost.