Salamon
6 °C
9 °C

Megvan az új pápa

2005.04.19. 16:30
| Módosítva: 2009.04.02. 19:10
Megszólaltak a Szent Péter-bazilika harangjai, fehér füst szállt fel a Vatikánban. A bíborosok nem sokkal kedd délután hat előtt megválasztották az új pápát. Az új pápa Jozef Ratzinger lett. A 78 éves német pápa XVI. Benedek nevét vette fel.

A keddi, második szavazási forduló alkalmával még nem sikerült a délelőtt kilenc órától a Sixtus-kápolnában tanácskozó bíborosoknak megválasztania II. János Pál utódát, az épület tetejére helyezett kéményből második alkalommal szállt fel a fekete füst. Nem sokkal hat előtt azonban felszállt a fehér füst, megszólaltak a Szent Péter-bazilika harangjai, ami azt jelenti, hogy megszületett a döntés a 265. pápa személyéről . A Szent Péter téren hatalmas ováció fogadta a hírt. A CNN szerint az emberek zászlókat kezdtek lengetni, köztük a magyart említette a riporter.

A bíborosok a 78 éves német Jozef Ratzingert választották meg, aki a XVI. Benedek nevet vette fel.

Tízezrek a téren

A Szent Péter téren tízezrek gyűltek össze, hogy élőben, közvetlen közelről kövessék a pápaválasztást. Körülben este is és délelőtt is kisebb zavart keltett, hogy a felszálló fekete füst fehérnek, de legalábbis szürkének látszott egy ideig. A főként fiatalokból álló tömegben többen üdvrivalgásba törtek ki, amíg rá nem jöttek, tévedtek.

A hétfőn nyíló konklávén 115 bíboros választja meg a 265. pápát a Sixtus-kápolnában, köztük két magyar, Erdő Péter és Paskai László. Most fordul elő másodszor, hogy két magyar pápaválasztó is részt vesz a konklávén.

A választójoggal rendelkező 117, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros közül ketten betegségük miatt nem mentek el a Vatikánba. A bíborosok a világ 52 országából érkeztek, a világ öt kontinenséről, de az európaiak többségben vannak, szám szerint 58-an.

Már hétfőn kezdhetnek

A fogadók is Ratzingerre tettek
A fogadók többsége Joseph Ratzinger bíborost tette meg a pápaválasztás nyertesének, írja a Reuters. A Sunday Times szerint Joseph Ratzinger a Hitlerjugend tagja volt, arra azonban nincsenek adatok, hogy atrocitásokban részt vett volna, sőt Magyarországon dezertált a német hadseregből. A három online fogadóirodát tömörítő Intertops táblázatán a 78 éves bíboros sikerét 2:1 arányban valószínűsítették, míg a Paddy Power 3 az 1-hez esélyt adott neki. Ratzinger mögött a francia zsidóból lett katolikus Jean-Marie Lustiger 9:2-vel, majd két olasz következett. Cardinal Carlo Maria Martinire 5:1, míg Dionigi Tettamanzira 7:1 arányban lehetett fogadásokat kötni. Az első fekete pápa lehetett volna a nigériai Francis Arinze, akinek sikerére nyolcszoros pénzt fizettek volna, de ugyanakkora esélyt láttak a dél-amerikai Claudio Hummesben is. A hosszú táblázat, amely nem sokban különbözik a William Hill fogadóirodáétól legvégén 125 az 1-hez eséllyel lehetett fogadni vietnámi, tanzániai sőt olasz bíborosokra is. A 21 legéselyesebb bíboros >>>
Hétfőn délelőtt 10 órakor a vatikáni Szent Péter-bazilikában pápaválasztó misét - Pro eligendo Romano Pontifice - tartottak a bíborosok, majd a Sixtus-kápolnába mentek, ahol választási esküt is tettek.

Minden nap két-két tartanak reggel kilenctől és délután négytől. Minden harmadik szavazással eltöltött nap után egynapos szünetet tartanak a pápaválasztó kardinálisok.

A szavazások eredményességét délben és este hét órakor felszálló füst jelzi, kivéve akkor, ha az adott napszakban már az első szavazás sikerrel jár. Fekete füst jelzi az eredménytelen szavazásokat, és fehér az új katolikus egyházfő megválasztását, akinek üdvözlésére most először megszólaltatják a bazilikának mind a hat harangját.

Gyors pápaválasztást jósolnak

Az első három napi szavazás, majd minden hét szavazási fordulója után egynapos szünet következik. A pápa megválasztásához e fordulókon kétharmados többség kell, vagyis 77 szavazat a 115-ből, és ha április 28-áig nem jutnak dűlőre, akkor megállapodhatnak abban, hogy a két legesélyesebb jelölt között dőljön el a verseny, már csak ötven százalék plusz egy szavazattal.

Minden bizonytalanság ellenére a Vatikán-szakértők szerint rövid konklávéra van kilátás, és már kedden vagy szerdán felszállhat az új pápa megválasztását jelző fehér füst.

Ratzinger az esélyes

A pápávalásztást szabályozó konstitúció - Universi Dominici Gregis - értelmében a bíborosok nem olvashatnak napi sajtót, nem nézhetnek tv-t és nem hallgathatnak rádiót, tilos a mobiltelefon, a számítógép és mindenfajta kép- és hangrögzítő berendezés használata, kívülállókkal nem érintkezhetnek.


Tekintse meg képeinket!
Elemzők szerint a "neokonzervatívok" vezéregyénisége, a német Joseph Ratzinger kapja majd a legtöbb szavazatot az inkább az erőviszonyok és frontvonalak felmérésének tekinthető első fordulóban, ellenzéke eközben közös ellenjelöltről próbál majd megállapodni, így szóba kerülhet a mérsékeltek által preferált Dionigi Tettamanzi milánói érsek vagy a haladást és reformokat sürgető csoport egyik vezetője, Carlo Maria Martini volt milánói érsek is.

Ratzinger valószínűleg nem lesz képes a szükséges kétharmados többség összegyűjtésére, így a választási kártyák alaposan megkeveredhetnek, és korábban esélytelennek vélt bíborosok is befutók lehetnek. Figyelemre méltó egyébként, hogy Ratzingert külön köszöntötte a bíborosi testület szombaton, 78. születésnapja alkalmából.

A 21 legéselyesebb bíboros >>>

Két pápaválasztó magyar

A legutóbbi pápaválasztáson, 1978 októberében Karol Wojtyla győzelméhez nyolc forduló kellett, két hónappal azt megelőzően pedig I. János Pálnak (Luciani bíborosonak) elég volt négy voksolás is pápaságához. Ha majd felszáll a fehér füst, az új pápa nevet választ magának, a Sixtus-kápolna melletti "könnyek szobájában" fölölti a már elkészült új, fehér pápai öltözéket, és megjelenik hívei előtt, áldást osztva urbi et orbi, Róma városának és az egész világnak.

Az 1914-es konklávén fordult elő első ízben, hogy a pápaválasztáson két magyar bíboros is részt vett, Csernoch János esztergomi érsek és Hornig Károly veszprémi püspök.

1978-ban két konklávét tartottak. Lékai László prímás mindkettőn jelen volt. Mindkét konklávén 111-en vettek részt. Az elsőn, amikor I. János Pált megválasztották, betegség miatt hárman, II. János Pál megválasztásakor pedig ketten hiányoztak. Nem lehetett már jelen Luciani velencei pátriárka sem, akit az első konklávén pápává választottak, de 33 nappal később elhunyt.