Mária
-6 °C
-2 °C

A doktrinák bajnoka - Joseph Ratzinger életrajza

2005.04.19. 21:00
Kapcsolódó cikkek (1)
A 78. életévét a napokban ünneplő XVI. Benedek pápa Joseph Ratzingerként született Bajorországban, majd a náci Németországban nőtt fel, a hadifogságból papi szemináriumra ment, ezután meredeken ívelt a pályája felfelé. A Vatikán legmeghatározóbb gondolkodójának, hittudósának tartják, aki továbbviszi II. János Pál konzervatív örökségét.
Joseph Ratzinger személyében XVI. Benedek néven nyolcadik alkalommal választottak 480 év után ismét német pápát.

A néhány napja a hetvennyolcadik, vatikáni misével ünnepelt születésnapját ülő Ratzingerről egy vatikáni teológus egyszer azt mondta, hogy Luther Márton, a reformátor óta nem volt német, aki ennyire rányomta volna szellemének bélyegét az egyházra, mint a Bajorországból származó Ratzinger.

A római katolikus egyház nézeteit meghatározó httani kongregáció vezetőjét a Times 2005-ben megválasztotta a világ száz legbefolyásosabb emberei egyikének, egyesek a Vatikán fő gondolkodójának nevezik

Ratzinger erősen megosztja a világ közvéleményét, egyesek úgy tartják a konzervatív, doktrinákra építő kardinális értelmes megoldás a modern világ nyújtotta gyors változásokra, mások attól félnek a "páncélkardinálisból" az egyház liberális szárnyát kiszorító, büntető típusú pápa válik, aki végül középkori viszonyokat teremt az egyházban.

Gyerekkor a náci Németországban

Ratzinger a bajorországi Marktlban született 1927-ben egy náciellenes rendőrtiszt fiaként. A hitleri propagandában felnőtt, teológiát és filozófiát tanult fiúnak 1941-ben, tizennégy éves korában a németországi törvények szerint a Hitler Jugend soraiba kellett állnia.

1943-ban a biográfusa, John Allen szerint nem túl lelkes Ratzingert mint légvédelmist Münchenbe, majd Magyarországra vezényelték, de 1944-ben dezertált, és a szövetségesek hadifoglya lett. A kardinális soha nem titkolta múltját, több alkalommal is beszámolt erről római lapoknak.

Ratzingert 1951-ben szentelték pappá. Harmincéves korában doktorált, a freisingi főiskolán lett a dogmatika professzora. Később tanított Bonnban, Münsterben, Tübingenben és Regensburgban. 1977-ben lett München és Freising érseke, később bíboros.

Zsinat és a hittani kongregáció

A meghatározó II. vatikáni zsinaton (1962-1965) mint peritus, teológiai szakértő vett részt. Tíz idegen nyelvet beszél, számos tudományos fokozatot szerzett, jól kommunikál.

1972-ben megalapítja a Communio hittudományi lapot, amely mára a katolikus világ és gondolkodás legmeghatározóbb lapjává nőtte ki magát, jelenleg kilenc nyelven adják ki. 1977 tavaszán szentelik München érsekévé, majd júniusban VI. Pál pápa által bíborossá. Ma ő az utolsó pápaválasztó, akit nem maga II. János Pál nevezett ki.

Pályafutásában a nagy ugrás 1981-ben következett be, amikor II. János Pál pápa Rómába hívta. Az inkvizíciós hivatalból lett, a doktrinákat megfogalmazó hittani kongregáció vezetőjének szerepét mintha rá szabták volna.

II. János Pál öröksége

A pápa Ratzingerrel németül beszélt, a hit kérdéseiben szigorúan konzervatív Ratzinger és II. János Pál egy hullámhosszon mozgott, legyen szó a születészszabályozásról, vagy a latin-amerikai felszabadítás teológiájáról.

II. János Pál pápa betegségének súlyosbodásakor, 2000-ben már azt beszélték, ő volna, aki akár a visszavonuló beteg pápa helyére állna. Miután II. János Pál meghalt, Ratzinger lemondott a hittani kongregáció vezetői tisztjéről.

A hófehér hajú 78 éves Ratzinger, keddtől XVI. Benedekként több mint egymilliárd katolikus vezetője, sokak szemében a dogmatizmus és a konzervatizmus jelképe.

Sok országban azonban, bizonyos bírálatokat megengedve, a hit őrének tekintik, ami a gyors és drámai társadalmi változások korában sokak szemében elismerő minősítésnek számít.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.