Natália
-3 °C
7 °C

Irán is szeretne saját Irakot

2003.04.23. 19:55
Iránban kiképzett ügynökök dolgoznak Irakban, állítják amerikai hírszerzési források. A szélsőségesek célja, hogy átvegyék az irányítást a gyenge iraki vezetésben. A Pentagon alábecsülte a síita szervezkedés mértékét, de bízik abban, hogy az arab nacionalizmus legyőzi az iráni hatást.
Iránban kiképzett iraki síita ügynökök működnek Irakban, akiket többek között a kerbalai zarándoklat alatt leplezett le az amerikai hírszerzés, adta hírül a The New York Times hírszerzési forrásokra hivatkozva. Az ügynökök egy része a Badr hadosztályhoz, az Iránban működő Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának (IIFLT) fegyveres szárnyához tartozik, míg mások magának az iráni Forradalmi Gárdának tagjai. Az IIFLT cáfolta az értesüléseket.

Irán hátsó szándéka

Donald Rumsfeld, amerikai védelmi miniszter a háború alatt azzal vádolta meg Teheránt, hogy az országban kiképzett fegyvereseket küld Irakba. Az amerikai vezetés attól fél, hogy a szélsőséges síita mozgalom, amely elutasítja az amerikaiak jelenlétét és az Irak jövőjéről szőtt nyugati terveket, aláássa a tervezett iraki újjáépítést. Az egyházi vezetés alatt álló Irán jobb szeretne egy síita irányítású Irakot látni maga mellett, hogy pozícióit erősítse, mivel a szunnita többségű iszlám világban Irán az egyetlen olyan ország, ahol síita vezetés van.

A Pentagon nem számolt

A Washington Post eközben arról tudósít, hogy a Pentagon háborús tervezőit meglepte az erős síita ellenállás, és nem kevés gondot okoz neki hogyan válaszoljon rá, ha egy iszlám fundamentalista államforma helyett valóban demokratikus berendezkedést akarna látni Irakban. A fő problémát a háború során már többször emlegetett "alultervezettség" jelenti most is.

"Nem hiszem, hogy bárki elgondolkozott volna azon, hogy 'valójában mit is keresünk itt'. A hangsúlyt Huszein megbuktatására helyezték" - kritizálta a Pentagon egysíkú gondolkodását a washingtoni lapnak egy külügyminisztériumi tisztviselő. A napokban újból heves belpolitikai csatározás tört ki a Rumsfeld vezette védelmi és Colin Powell irányítása alatt álló külügyminisztérium között.

Harc a színfalak mögött

Mivel Amerikának megszakadt a diplomáciai kapcsolata Iránnal, a finom nyomásgyakorlás szinte lehetetlen, írja a lap. Amerika Irán-ellenessége a 1979-es iráni iszlám forradalomtól érezhető. amelynek következtében a nyolcvanas években Huszein Teherán ellen vívott háborújában még támogatta az iraki rezsimet.

A CIA síita vezetőket kezdett el kiképezni a rezsim megbuktatása után, hogy biztos politikai alapokon álló közigazgatást állíthasson a Baasz párt után maradt hatalmi vákuumba. A vallási vezetők önkormányzatokat tudtak létrehozni Nadzsafban és Kerbalában, ám hamar ellenállásba ütköztek. A Nadzsafban megkéselt Londonból hazatért síita vezetőt Amerikai-ellenes síiták gyilkolták meg.

Oktatás és nacionalizmus

A kilencvenes évek gazdasági szankciói miatt lepusztult - a térségben előtte vezetőnek számító - iraki oktatási rendszer gyors megszervezésével kívánja elejét venni az amerikai vezetés a szélsőséges mozgalom terjedésének.

Az Egyesült Államok továbbá abban is bízik, hogy az iraki nacionalizmus győzedelmeskedik a vallási meggyőződés felett, azaz az iraki arabok ellenállnak a perzsa (iráni) nyomásnak. Csalabit mint arab síita vezetőt ilyen megfontolások miatt választotta a Pentagon.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!