Irán is szeretne saját Irakot
További Külföld cikkek
- Megdöbbentették az ENSZ-főbiztost a gázai kórházaknál talált tömegsírok
- Machetével hadonászó férfit lőttek le a rendőrök egy egyetemen Németországban
- Folytatódhat Irán és Észak-Korea közös fegyverkezési programja
- Sorra robbannak ki a palesztinpárti tüntetések az Egyesült Államokban
- Szijjártó Péter Pekingben tett bejelentést, újabb kínai nagyvárosba lehet elutazni Budapestről
Irán hátsó szándéka
Donald Rumsfeld, amerikai védelmi miniszter a háború alatt azzal vádolta meg Teheránt, hogy az országban kiképzett fegyvereseket küld Irakba. Az amerikai vezetés attól fél, hogy a szélsőséges síita mozgalom, amely elutasítja az amerikaiak jelenlétét és az Irak jövőjéről szőtt nyugati terveket, aláássa a tervezett iraki újjáépítést. Az egyházi vezetés alatt álló Irán jobb szeretne egy síita irányítású Irakot látni maga mellett, hogy pozícióit erősítse, mivel a szunnita többségű iszlám világban Irán az egyetlen olyan ország, ahol síita vezetés van.
A Pentagon nem számolt
A Washington Post eközben arról tudósít, hogy a Pentagon háborús tervezőit meglepte az erős síita ellenállás, és nem kevés gondot okoz neki hogyan válaszoljon rá, ha egy iszlám fundamentalista államforma helyett valóban demokratikus berendezkedést akarna látni Irakban. A fő problémát a háború során már többször emlegetett "alultervezettség" jelenti most is.
"Nem hiszem, hogy bárki elgondolkozott volna azon, hogy 'valójában mit is keresünk itt'. A hangsúlyt Huszein megbuktatására helyezték" - kritizálta a Pentagon egysíkú gondolkodását a washingtoni lapnak egy külügyminisztériumi tisztviselő. A napokban újból heves belpolitikai csatározás tört ki a Rumsfeld vezette védelmi és Colin Powell irányítása alatt álló külügyminisztérium között.
Harc a színfalak mögött
Mivel Amerikának megszakadt a diplomáciai kapcsolata Iránnal, a finom nyomásgyakorlás szinte lehetetlen, írja a lap. Amerika Irán-ellenessége a 1979-es iráni iszlám forradalomtól érezhető. amelynek következtében a nyolcvanas években Huszein Teherán ellen vívott háborújában még támogatta az iraki rezsimet.
A CIA síita vezetőket kezdett el kiképezni a rezsim megbuktatása után, hogy biztos politikai alapokon álló közigazgatást állíthasson a Baasz párt után maradt hatalmi vákuumba. A vallási vezetők önkormányzatokat tudtak létrehozni Nadzsafban és Kerbalában, ám hamar ellenállásba ütköztek. A Nadzsafban megkéselt Londonból hazatért síita vezetőt Amerikai-ellenes síiták gyilkolták meg.
Oktatás és nacionalizmus
A kilencvenes évek gazdasági szankciói miatt lepusztult - a térségben előtte vezetőnek számító - iraki oktatási rendszer gyors megszervezésével kívánja elejét venni az amerikai vezetés a szélsőséges mozgalom terjedésének.
Az Egyesült Államok továbbá abban is bízik, hogy az iraki nacionalizmus győzedelmeskedik a vallási meggyőződés felett, azaz az iraki arabok ellenállnak a perzsa (iráni) nyomásnak. Csalabit mint arab síita vezetőt ilyen megfontolások miatt választotta a Pentagon.