Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A NATO nem erősít Afganisztánban

2004.05.06. 21:17
A NATO nem terjeszti ki hadműveleteit Afganisztánban, mert bár a tagállamok korábban jóváhagyták a vidéki újjáépítő csoportok létrehozását, mégsem biztosítják a szükséges eszközöket. A jelenlegi feltételek mellett a katonai bizottság nem javasolja a hadműveletek kiterjesztését.
A NATO legfőbb katonai tanácsadó szerve, a katonai bizottság a jelenlegi feltételek mellett nem javasolja a szövetség afganisztáni hadműveletének kiterjesztését, új vidéki újjáépítő csoportok létrehozását - közölte a bizottság ülése után, csütörtökön Brüsszelben Szenes Zoltán altábornagy, magyar vezérkari főnök.

Norvégia hetven katonát küld Afganisztánba
Norvégia csütörtökön bejelentette, hogy 70 további katonát küld az afganisztáni nemzetközi biztonsági erő (ISAF) erősítésére, és négy helikoptert a koszovói KFOR-erők számára.

Az erősítéssel 300-ra nő az Afganisztánban küldetést teljesítő norvég katonák száma - tudatta a norvég védelmi minisztérium közleményében.

A norvég katonák a vidéki újjáépítő csoportokba (PRT) integrálódnak majd Afganisztán észak-nyugati részén. Az észak-atlanti szövetség tagjaként Norvégia a NATO kérésére küldte a 70 fős kiegészítést a közép-ázsiai országba. A 6500 fős ISAF kiegészítése igen nehéz feladat a NATO számára.

Szenes szerint a tanácskozás résztvevői, a tagállamok vezérkari főnökei a hadművelethez szükséges eszközök terén komoly hiányosságokat látnak, s ha ezeket nem sikerül gyorsan pótolni, akkor úgy vélik, csak nagyon nagy kockázatok árán lehetne kiterjeszteni a NATO vezette afganisztáni biztonsági erő, az ISAF tevékenységét a vidéki körzetekre.

Komoly figyelmeztetés

Megfigyelők szerint ez az állásfoglalás komoly figyelmeztetés a tagállamok számára, amelyek jóváhagyták az ISAF feladatkörének kiszélesítését, de nem akarják biztosítani a szükséges eszközöket. Ugyanakkor a NATO-t is kínos helyzetbe hozza, hiszen a katonai szövetség vezetői többször leszögezték: a szervezet számára első számú prioritás az afganisztáni hadművelet sikere, itt a NATO presztízse forog kockán.

A NATO tavaly augusztusban vette át az ISAF vezetését, s a kabuli kormány sürgetésére ősszel hagyták jóvá a tagállamok, hogy a nemzetközi biztonsági erő feladatkörét (amely addig csak a fővárosra és közvetlen körzetére korlátozódott) vidékre is kibővítik, s ott úgynevezett vidéki újjáépítési csoportokat, PRT-ket hoznak létre.

Az első ilyen, néhány száz fős csoport az észak-afganisztáni Kunduzban jött létre német irányítással, még tavaly - azóta viszont nincs előrehaladás, noha a NATO vezetői azt tervezték, hogy a szervezet június végi, isztambuli csúcsértekezletére már öt további ilyen PRT fog működni.

Pénz, paripa, fegyver - nincs

Ami a katonai bizottság által kifogásolt hiányosságokat illeti, a magyar vezérkari főnök elmondta: mindenképpen szükség lenne további katonákra, de meg kellene teremteni a légi szállítási kapacitást, a helikopter-támogatást, a légtérfelderítést. Szükség lenne mentőalakulatokra és vészhelyzetben gyorsan bevethető erőkre, valamint a kabuli repülőtér folyamatos működtetését is meg kellene oldani.

Ilyen alakulatai vannak a különböző NATO-tagországoknak, azaz papíron nem okozhatna gondot a kérdés - ami hiányzik, az a tagok politikai akarata. S a húzódozás annál is furcsább, mert - mint megfigyelők rámutatnak - egyelőre csak Afganisztán északi körzetébe kellene katonákat küldeni, azaz oda, ahol eleve legnagyobb a biztonság.

A tálib rendszer maradványai és az al-Kaida terrorszervezet emberei ugyanis nem itt, hanem az ország déli részében harcolnak, s ezek ellen nem is a NATO-erők, hanem az amerikaiak vezette koalíció katonái küzdenek, a Tartós Szabadság elnevezésű hadművelet keretében.