Szadr átadja a nedzsefi mecset kulcsait
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Csak az ajatollahnak engedik át a mecsetet
A bejelentést követően ellentmondó jelentések láttak napvilágot a nedzsefi helyzetről. Előbb az iraki belügyminisztérium közölte, hogy rendőrök hatoltak be az Ali imám mauzóleumba, letartóztatták síita radikális vallási vezető 400 milicistáját, de magát Szadrt nem találták. Később azonban szemtanúk arról számoltak be, hogy egyetlen rendőr sem tartózkodik a szentélyben, amelyet továbbra is a Mahdi Hadseregének harcosai tartanak ellenőrzésük alatt.
A nedzsefi rendőrség illetékese a CNN amerikai hírtelevízióval szintén azt közölte, hogy nincs ellenőrzésük alatt a mecset. Ez utóbbit erősítette meg Ahmed as-Sajbáni, Szadr fő tanácsadója és szóvivője is. Azt is hozzátette, hogy Muktada asz-Szadr sem hagyta el Nedzsefet.
Az al-Dzsazíra arab nyelvű hírtelevízióban Sajbáni kijelentette: "A Mahdi hadserege ellenáll minden rendőri kísérletnek, amely a szentély elfoglalására irányul". Egyúttal hozzátette, hogy folynak az előkészületek a mauzóleum átadására Ali asz-Szisztáni síita nagyajatolláhnak.
Sajbáni korábban elmondta, a Londonban tartózkodó Szisztáni telefonon adta beleegyezését a kulcsok átvételébe. A nagyajatolláh hivatalának küldöttsége veszi át a kulcsokat, majd a milíciák távozása után a szentélyt bezárják.
Nem tudják, hol van Szadr
A mauzóleum rendőri elfoglalását Greg Slavonic amerikai ellentengernagy sem tudta megerősíteni, mint ahogyan azt sem, hogy Szadr elmenekült Nedzsefből. Helyszínen tartózkodó nyugati újságírók pénteken délután a harcok kiújulását jelentették a mecsetkomplexum környékén és a városban tűzharc folyt az amerikai egységek és a síita milíciák között is.
Ijád Allávi, Irak ideiglenes kormányfője előzőleg azt ígérte, nem fogják megtámadni a nedzsefi szentélyt, sem pedig Szadrot és híveit, s arra biztatta az utóbbiakat, hogy fogadják el "a feléjük nyújtott olajágat". "Békés megoldást akarunk" - mondta Allávi a BBC angol rádiónak.
Arra biztatta Szadrt, hogy politikai úton szerezzen orvoslást a kormánnyal és az amerikaiak vezette megszállókkal szembeni panaszaira. Közölte, Szadr is megválasztható lesz Irak vezetőjének a "két-három hónap múlva kezdődő" választásokon, s akkor "senki sem próbálja majd elnyomni őt".
Hetvenhét halott huszonnégy óra alatt
Legkevesebb 77 halottat és 70 sebesültet követeltek 24 óra alatt a Nedzsef iraki szent városban dúló harcok, közölte pénteken az iraki egészségügyi minisztérium.
Bagdadban 13-an vesztették életüket és 107-en sebesültek meg, a déli Bászrában pedig egy halott és egy sebesült volt ugyanebben az időszakban.
Szadr hívei csütörtökön este betörtek a dél-iraki South Oil Co. olajcég bászrai székházába, s felgyújtották az állami vállalat raktárait és irodáit. Éjjel a tűzoltók megfékezték a lángokat, személyi sérülés nem történt - közölte pénteken egy brit katonai szóvivő, aki szerint a gyújtogatás nincs hatással az ország déli olajkivitelére.
Öten meghaltak és hatan megsérültek péntek hajnalban az iraki fővárostól nyugatra fekvő Fallúdzsa elleni amerikai légitámadásokban, közölték helyi kórházi források. Öt ház romba dőlt a légi csapások következtében.
Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint az Irak elleni invázió 2003. márciusi kezdete óta 947 amerikai katona halt meg harcban, merényletben vagy balesetben.
Iszlám konferenciát hívna össze Irán
Az Iszlám Konferencia Szervezetének sürgős összehívását követelte pénteken az iraki helyzet miatt Mohammed Hatami iráni elnök. Hatami a szervezet szoros elnökével, Abdullah Ahmad Badawival folytatott telefonbeszélgetése során sürgette a rendkívüli csúcsot a válság további elmélyülésének megakadályozására.
A párizsi székhelyű Örökség Határok Nélkül (PSF) szervezet a nedzsefi műemlékek tiszteletben tartására szólította fel a szembenálló feleket. A PSF tűrhetetlennek nevezte az iszlám szent helyeinek meggyalázását, és a kulturális örökségnek a pajzsként vagy katonai célpontként való felhasználását és a nemzetek közösségének mozgósítását kérte e helyek "túszul ejtése" ellen.