Natália
-3 °C
7 °C

Szélsőségesek is a francia túszok elengedését követelik

2004.08.31. 12:41
Franciaország az Egyesült Államokkal szembeszegülő közel-keleti politikájának köszönhetően Jasszer Arafat után a palesztin Hamasz és a nedzsefi lázadóvezér, Muktada asz-Szadr is felszólította a francia újságírók elrablóit, engedjék el túszaikat. Az emberrablók egynapos haladékot adtak a francia kormánynak a fejkendő viselését tiltó törvény visszavonására, amiért maguk a túszok is könyörögtek egy videofelvételen. A francia kormány válságtanácsot hívott össze.
A Hamász palesztin szélsőséges szervezet kedden annak a két francia túsznak a szabadon engedését követelte, akiket augusztus 20-án raboltak el Irakban.

A passzívitás sem megoldás?
#alt#
A túszejtés elleni tüntetés Párizsban
fotó: EPA
Franciaország tavaly az iraki háború ellenzőinek élére állt, ami megnövelte Párizs tekintélyét az arab világban, sőt áprilisban még egy túszul ejtett újságíró kiszabadulását is elősegítette. A most foglyul ejtett két francia elrablóinak hét végi ultimátuma azonban cáfolta azokat a vélekedéseket, hogy az iraki háború ellenzése miatt Franciaország eleve nem válhat iszlám szélsőségesek célpontjává. Az iszlám fejkendő (miként a zsidó kipa és a kereszt) viselését tiltó törvényt már elfogadása előtt is bírálták, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet a "keresztesek gyűlölködésének" újabb megnyilvánulásának nevezte a jogszabályt. Az újabb iraki túszdrámából Ijád Allávi iraki kormányfő is azt a következtetést vonta le, hogy a passzív Irak-politika folytatásával Franciaország nem menekülhet meg a terroristák fenyegetése elől. A védekező pozícióba helyezkedő országok lesznek a terroristák következő célpontjai, mondta az iraki politikus, akinek véleményét a francia külügyminisztérium közleményben utasította vissza. (MTI)
A Hamász érve az, hogy Párizs az iraki háború kapcsán pozitív álláspontot foglalt el, és ellenezte az amerikai fegyveres beavatkozást, emellett a palesztinok ügyében is megértőnek mutatkozik. Hasonló állásfoglalást tett közzé hétfőn Jasszer Arafat is.

Szadr: erkölcstelen dolog az emberrablás

Muktada asz-Szadr iraki síita hitszónok, a szövetséges erők ellen küzdő síita felkelők vezetője szintén a két francia újságíró elengedésére szólította fel az emberrablókat, Franciaország pozitív Irak-politikája mellett érvelve. Szadr képviselője embertelennek és erkölcstelennek nevezte elrablásukat, hozzátéve, hogy ez a tett gyalázatot hoz az iszlámra.

Szadr hétfőn felszólította híveit arra is, vessenek véget harcoknak, tegyék le fegyvereiket. A hitszónok újabban nyíltan beszél arról, hogy - mint arra az iraki ideiglenes kormány korábban felszólította - politikai szervezetté alakítja magát, így kíván részt venni Irak újjáépítésében.

Válságtanácskozás Párizsban

Mintegy 160 európai parlamenti képviselő írta alá azt a holland Thijs Berman által előterjesztett petíciót, amely ugyancsak követeli a túszok elengedését. A dokumentum szerint ártatlan embereket tartanak fogva.

Válságtanácskozásra ülnek össze hamarosan a francia kormány érintett tárcavezetői Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök vezetésével. Jacques Chirac jelenleg az oroszországi Szocsiban tárgyal Vlagyimir Putyin orosz és Gerhard Schröder német elnökkel, a francia elnök délután tér haza.

A Matignon palota és a francia külügyminisztérium hétfő este óta - amikor is a túszejtők bejelentették az ultimátum meghosszabbítását - elzárkózik minden nyilatkozattól.

Huszonnégy órás haladékot adtak Párizsnak

Az emberrablók hétfő este újabb 24 órát adtak a francia kormánynak arra, hogy visszavonja azt a rendeletét, amely megtiltja a muzulmán lányoknak a vallási hovatartozásukat jelző kendő viselését a francia iskolákban. Ha ezt Párizs nem teszi meg, kivégzik foglyaikat, közölték.

Nem sokkal a határidő kiterjesztése előtt a két túsz arra kérte Chirac elnököt, hogy engedjen a követelésnek, s vonassa vissza a rendeletet.

A katari székhelyű al-Dzsazíra televízió által sugárzott felvételen az egyik újságíró, Christian Chesnot azt mondta, hogy ha Párizs nem teljesíti a követelést, az Iraki Iszlám Hadsereg nevű szervezet végez velük. Társa, Georges Malbrunot a francia néphez fordult, felszólította, hogy életük védelmében az utcára vonulva követelje a rendelet visszavonását.