Ambrus
-7 °C
3 °C

Magyarország soha nem lesz EU-elnök?

2002.09.18. 07:29
Kapcsolódó cikkek (1)
Jelenleg hathavonta adják át egymásnak az elnöki posztot az Európai Unió tagállamai. A tervezett változások miatt Magyarország valószínűleg már nem kerül sorra.
A csatlakozásra váró EU-tagok várhatóan soha nem kapnak esélyt arra, hogy a hat hónapos, rotációs EU-elnöki tisztséget ellássák - ezt vetíti előre a jelenlegi dán elnökség egyik javaslata.

Három évig a kispadon

Az indítvány szerint az új belépők a felvételüktől számított három esztendeig nem vehetnének részt a rotációs körforgásban. A kezdeményezés kiváltóoka az attól való félelem, hogy szinte rögtön a (sikeresnek feltételezett) bővítést követően, 2004. július 1-jén Ciprusnak kellene átvennie az elnöki posztot. (Ciprus után Lettország, majd Litvánia következne.) Ez pedig túl rövid idő ahhoz, hogy az új tagok megfelelő jártasságot szerezzenek a fél kontinensnyi unió irányítása terén - pesszimistább megközelítés szerint örülhetnek, ha sima tagként hamar be tudnak illeszkedni a közösségbe. (Mellesleg: maga Dánia 1973-ban, mindössze hat hónappal a felvételét követően volt először elnök.)

A javaslat létezését megszellőztető dán lap, a Jyllands Posten szerint elsősorban a nagy EU-tagállamok számára nem lesz elfogadható az újoncok azonnali rotációba kerülése, s mértékadó brüsszeli vélemények szerint is aggályos lenne a szükséges tapasztalatok és képességek nélkül ilyen fontos feladatot bízni az új belépőkre.

Megszűnik a rotáció?

Mivel gőzerővel folynak az EU jövőjével, működési mechanizmusának átalakításával, korszerűsítésével foglalkozó munkálatok, a dán javaslat - valószínűnek látszó - elfogadása egyben azt jelentené, hogy mi szinte bizonyosan nem lehetnénk már EU-elnökök. Ha a rotáció meg is marad, mire sorra kerülnénk, feltehetően úgy alakulna át a rendszer, hogy hozzánk hasonló kis ország egyedül nem láthatná el az elnöki tisztet.

Valószínűbb azonban, hogy a szinte alkotmányozó folyamatként felfogható előkészületek során olyan javaslat kap támogatást, amely meg is szünteti a jelenlegi rotációs elnöki formát. Francia-angol-spanyol tengely van kialakulóban annak elérésére, hogy a félévente cserélődő soros uniós elnökség helyett egyetlen, konkrét hatalommal bíró elnököt kellene választani (ötéves periódusokra) az Európai Unió élére.

Miszter prezident

A kiválasztott magas rangú politikus képviselhetné az Uniót a nemzetközi politikában, és fontos szerepet tölthetne be a közös kül- és biztonságpolitika alakításában. (A még csak tervezetként megfogalmazott tisztség betöltésére máris két név került szóba: Tony Blair brit kormányfő és Jose Maria Aznar spanyol miniszterelnök. Előbbi esélyei jelentősen nőnének, ha a britek végre beadnák a derekukat és bevezetnék az eurót.) A javaslathoz még nem sikerült megszerezni Németország támogatását, az EU jelenlegi vezetése pedig biztosan szívósan fog küzdeni ellene, hiszen az EU Bizottság (az unió kormánya ) jelenlegi befolyása jelentősen csökkenne.Érdekes egyébként, hogy a javaslat melletti egyik érv éppen az újak jövetele.

A csatlakozók megértőek?

Ha az EU tagállamai elfogadják a még alakulóban lévő tervet, akkor várhatóan 2005-2006-ban létre lehet hozni az új tisztséget, vagyis a 2004-ben belépőknek éppen most meghatározni szánt három éves moratórium lejárta előtt megszűnne a rotációs elnökségi rendszer.

Arról egyelőre nincs hír, hogy az új fejleményhez mit szólnak a csatlakozásra várók. (Valószínűleg a tárgyalásokkal vannak elfoglalva, hiszen még maga a csatlakozás sem biztos, kétséges az időpont is.) A Jyllands Posten egy név nélkül nyilatkozó ciprusi diplomatát idéz, aki szerint az aspiránsok megértik az EU aggályait, el is fogadják az ésszerű javaslatot, csak azt kérik, hogy hosszú távon semmiképen ne legyen különbség a régi tagok és a most belépők között.