Miklós
-7 °C
4 °C

Próbaper az orosz kormány ellen a moszkvai túszdráma miatt

2002.11.25. 20:08
Orosz jogászok szerint az állam kártérítési felelősséggel tartozik, ha bebizonyosodik, hogy a kommandósok által bevetett altatógáz okozta a moszkvai túszdráma áldozatainál a halált. Két túlélő és egy elhunyt fiatalember apja polgári pert indított a kormány ellen.
Követelés

Összesen 2,5 millió dolláros követeléssel indított hétfőn polgári pert az orosz kormány ellen az október 23-26. közötti moszkvai túszdráma két túlélője, és egy elhunyt fiatalember édesapja. Az előbbiek egészségkárosodásuk és morális megrázkódtatásuk miatt követelnek 1-1 millió dollárt, míg a halálos áldozat hozzátartozói a családfenntartó elvesztése miatt igényelnek félmilliós kártérítést. Orosz jogászok már közvetlenül a túszdráma után megjegyezték, hogy az állam kártérítési felelősséggel tartozik, ha bebizonyosodik, hogy a kommandósok által bevetett altatógáz okozta az áldozatok többségének halálát. Hivatalos adatok szerint 129 ember vesztette életét a túszdráma során, a túlélők száma meghaladja a 650-et.

Méltányos kárpótlás

Moszkva városa és az orosz kormány döntése értelmében a halottak hozzátartozói családonként 100 ezer rubelt (mintegy 800 ezer forintnak megfelelő összeget), a túlélők pedig fejenként 50 ezer rubelt kaptak, a túszdráma során megsemmisült vagy elveszett értéktárgyakért pedig 10 ezer rubeles értékig vállalt felelősséget az állam. Az érintettek ingyen vehetik igénybe a legjobb oroszországi szanatóriumokat és üdülőket is, rehabilitációjuk során. Az ügyben eljáró egyik ügyvéd, Igor Trunov úgy nyilatkozott hétfőn, hogy a terrorizmus elleni orosz törvény is aláhúzza az állam felelősségét a területén elkövetett terrorakciók miatt. Elmondása szerint, ha sikerre vezet a próbaper, valamennyi volt túsz, beleértve a külföldieket is, jogosult lesz a méltányos kárpótlásra. Az ügyvéd szerint az orosz kormány is kártérítési pert indíthat a terrorakció szervezoivel szemben, bár ennek sikere elég kétséges lehet.

Ki a hibás?

Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml információs vezetője eközben úgy nyilatkozott hétfőn, hogy a Dubrovka színház elleni támadás kivitelezését is magára vállaló Sámil Bászájev hadúr hét végi nyilatkozata még közelebb hozza egymáshoz a NATO-t és Oroszországot. A hadúr azzal fenyegetődzött a NATO-hoz, az EBESZ-hez, és az ENSZ-tagállamok vezetőihez intézett levelében, hogy ha nem vonják ki az orosz csapatokat "a muzulmán Észak-Kaukázusból" egész Oroszország területén akciókat követnek el katonai, gazdasági, és stratégiai célpontok ellen - beleértve a külföldi tulajdont is. Jasztrzsembszkij szavai szerint az orosz vezetés meggyőződése, hogy a szakadárok nem kapják meg az igényelt nyugati támogatást, és nem következik be szakadás a nemzetközi antiterrorista koalícióban. Bászájev kijelentésétől elhatárolódott Aszman Firzauli, Aszlan Maszhadov csecsen szakadár politikai vezető dániai képviselője is, Moszkvát hibáztatva mindazonáltal, hogy olyan helyzet alakult ki, amikor egyesek ilyen eszközökhöz nyúlnak.

A hétfői nap szenzációja Moszkvában, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megvétózta a sajtótörvénynek azt a módosítását, amelyet a törvényhozás a Dubrovka utcai túszdráma után elfogadott, s amely korlátozta volna a médiát a terrorcselekményekrol való híradásban. Bár az államfő bírálta néhány médium szenzációhajhász, felelőtlen magatartását, igazat adott a vétót kérő sajtószemélyiségeknek abban, hogy ezeket az anomáliákat a média önszabályozó mechanizmusainak kell kezelnie. Az államfő egyeztető bizottság létrehozására is javaslatot tett az új törvényszöveg kidolgozása érdekében, a törvényhozás és a média részvételével.