Alfréd
5 °C
13 °C

Út a csúcsig

2002.12.12. 09:47
A koppenhágai EU-csúcs több mint egy évtizedes folyamat fontos, ha nem is a legutolsó állomása. Amennyiben az unió mind a tíz jelölttel sikeresen lezárja a tárgyalásokat, jövő áprilisban rendezhetik a finálét a görög fővárosban.
Rajt 1998-ban

Az Európai Unió hosszas előkészületek után 1998. március 31-én kezdte meg Brüsszelben a csatlakozási tárgyalásokat 5+1 tagjelölt állammal, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Észtország és Ciprus kormányával. A csatlakozási tárgyalások a miniszteri szintű Kormányközi Konferencia keretében folytak. A bevett gyakorlat az volt, hogy az egyes miniszteri fordulókat egy vagy több főtárgyalói forduló előzött meg. Ezeknek a célja az volt, hogy a miniszteri szintű ülést előkészítse. A tárgyaló delegáció vezetője magyar részről ekkor még a Horn-kormány külügyminisztereként Kovács László, a Főtárgyaló pedig Somogyi Ferenc volt.

Harmincegy fejezet

Az érdemi egyeztetések ugyanennek az évnek a novemberében indultak el. Ekkor már az Orbán Viktor által vezetett kabinet külügyminisztere, Martonyi János vezette a delegációt, a főtárgyalói megbízatást pedig Juhász Endre Brüsszeli EU-nagykövet kapta. A tárgyalások mostani lezárásáig Kovács László összesen három, Martonyi János pedig nyolc miniszteri fordulón vett részt. Az EU-nak és az egyes tagjelölteknek összesen harmincegy tárgyalási fejezetet kellett lezárnia. A koppenhágai csúcs előestéjéig huszonkilenc esetben sikerült a feleknek megállapodniuk egy-egy fejezet ideiglenes lezárásában. Azért csupán ideiglenesben, mert végérvényesen csak akkor számít lezártnak egy adott fejezet, ha az összesről sikerül egyezségre jutni. Magyarország a leghamarabb a Tudomány és kutatás, az Oktatás és képzés, illetve a Kis- és középvállalkozások fejezeteket zárta le.

A legfelkészültebbek

A német elnökség időszakában, az 1999. március berlini csúcson a tagországok elfogadták az "Agenda 2000" csomagot, amely 2002-től elkülönített sorban, munkahipotézisként megjeleníti a bővítés költségeit. Ugyanennek az évnek a végén, immár a finn elnökség alatt újra fontos döntés született: a helsinki csúcson a tagállamok úgy döntöttek, hogy 2000 elején a másik öt közép-és kelet-európai tagjelölt országgal - Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Szlovákiával, valamint a csatlakozási kérelmét 1998-ban megújító Máltával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU intézményeinek működőképessége, valamint a bővítési folyamat kiszámíthatósága és hitelessége szempontjából pozitív fejlemény volt, hogy a 2000. december 7-9 között Nizzában megrendezett Európai Tanács ülésén döntés született az intézmények reformjáról. Ezzel az EU részéről teljesült a bővítés megkezdése előtt álló utolsó feltétel. A 2001. júniusában megrendezett göteborgi csúcson pedig a tagállamok már egyértelmű célként jelölték meg, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta - a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végéig lezárják.

Athéni finálé

A csatlakozási tárgyalások finisében, 2002 második félévében a dánok vették át az unió soros elnökségét. Dánia politikai célként tűzte ki, hogy az év végéig lezárják a tárgyalásokat azokkal a tagjelöltekkel, akik teljesítik az úgynevezett koppenhágai kritériumokat. Az októberi brüsszeli rendkívüli Európai Tanácsi ülésen aztán már döntés is született: a csatlakozási tárgyalásokat decemberben lezárják az arra felkészült tagjelöltekkel, a szerződést pedig 2003 április 16-án aláírják. Az azóta eltelt néhány hétben minden korábbinál intenzívebb egyeztetések kezdődtek, a tagjelöltek élénk diplomáciai offenzívába lendültek. A fejezetek közül Magyarország kettőt még nem zárt le, de vélhetően nem lesz eredménytelen az utolsó koppenhágai egyeztetés. Ennek végén a magyar kormányfőnek igen-nel, vagy nem-mel kell válaszolnia arra a kérdésre, hogy országa elfogadja-e a belépési feltételeket. Ezután lényegében már csakugyan az utolsó simítások kezdődhetnek a csatlakozási folyamatot lezáró ünnepélyes athéni pillanatig.