Gyöngyi
9 °C
9 °C

Lettországban is megy a szerencsétlenkedés

2009.03.27. 09:07
A lett belpolitikai helyzet sok tekintetben nagyon hasonlít a magyarra. Tüntetések és kormányváltások tették instabillá a belpolitikát, a költségvetés romokban hever, az IMF pénzéért súlyos megszorításokat követel. A hosszas vajúdás alatt ott is felmerült a szakértői kormány meg a kapitalizmus temetése is.

A válságos lett belpolitika nagyon hasonlít a magyarra. Fontos különbség azonban, hogy az ottani válság nem a felelőtlen állami költekezéssel, hanem egy nagy ingatlanlufival kezdődött, a kormány hibája inkább a szabályozás elodázása volt.

Lettország gazdasága látványosan fejlődött a 2000-es évek elején, és a hitelek elképesztően olcsóak voltak. Brüsszelben egy lett EP-képviselő azzal a történettel szórakoztatta kollégáit a közelmúltban, hogy egy ismerőse egy új lakóparkban néhány éve lakást akart venni, de annyira olcsón és könnyen adták hozzá a hitelt, hogy mire kijött az irodából, vett egy lakást a lányának is. Ha a történet túlzó is, jól jellemzi azokat a viszonyokat, ami a lett gazdaság széteséséhez vezetett: az olcsó hitelek bedőltek, miközben a kereslet csökkenése lenyomta az ingatlanárakat, és ezzel a jelzálogok elvesztették értéküket.

Tüntetések a parlament előtt
Tüntetések a parlament előtt

További csapás volt a lett gazdaságra, hogy elsősorban exportra termeltek, és a nemzetközi válság miatt a lett vállalatok többsége nem képes eladni termékeit.

Szinte nincs család a mindössze 2,2 milliós országban, amelyet ne érintene valamilyen mértékben a gyors elszegényedés.

A lett gazdaság még a magyarnál is gyorsabban omlott össze, idén a gazdaság 12 százalékos csökkenését és a munkanélküliségi ráta 50 százalékos növekedését várják a visszafogott elemzők is.

A megszorítások magyar szemmel is brutálisak. Eddig 25 százalékkal csökkentették az állami alkalmazottak fizetését, az önkormányzatok költségvetését 40 százalékkal kurtították. Országszerte iskolák és kórházak tucatjait kell hamarosan bezárni.

Gyurcsánnyal találkozott utoljára a ciklus első bukott kormányfője

Utoljára 2006-ban tartottak parlamenti választást. Az ekkor miniszterelnökké előlépett Aigars Kalvitis utolsó kormányfői kötelességének akkor tett eleget, amikor Gyurcsány Ferencet látta vendégül a rigai magyar nagykövetség ünnepélyes megnyitója alkalmából, 2007 novemberében. Ez volt az első magyar-lett miniszterelnöki találkozó. Kalvitis még nem a válságba bukott bele, hanem abba, hogy kirúgta az állami korrupció-ellenes hivatal vezetőjét. Ekkor tüntetések kezdődtek Lettországban, ami sokkolta a társadalmat, hiszen komoly demonstrációk nem voltak a balti államban a függetlenség kikiáltása óta.

A helyi sajtó Gyurcsány látogatásakor éppen azon élcelődött, hogy a magyar kormányfő a zavargások ellenére tartja pozícióját, ellentétben Kalvitisszal, aki lemondott, csak mert kétezer tüntető despotának bélyegezte.

Beüt a krach

Kaltavis lemondása után a koalíció a helyén maradt, és miniszterelnökké a lett politika nagy veteránját, Ivars Godmanist választották, aki a Szovjetuniótól való elszakadás utáni első miniszterelnök volt.

Godmanisnak kellett szembenéznie a hitelválsággal, majd az ebből adódó nagy gazdsági válsággal. Ő tárgyalt egy magyarországihoz hasonló IMF-EU közös hitel felvételéről, amit az ország meg is kapott tavaly decemberben. A 7,5 milliárd eurós hitel feltétele súlyos megszorítások sorozata volt. Godmanis bele is fogott az intézkedésekbe, de ez korábban sohasem látott erőszakos zavargásokhoz vezetett. A parlament épületét Rigában kővel dobálták, majdnem fel is gyújtották, rendőrségi járműveket borogattak és a kormányfőt vidéken még cipővel is megdobták.

Gazdák elbarikádozták a mezőgazdasági minisztérium bejáratát
Gazdák elbarikádozták a mezőgazdasági minisztérium bejáratát

Az elnök ultimátuma

A zavargások után Godmanis ellen bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlament, de ezt januárban még túlélte a miniszterelnök. Közben azonban a lett elnök, Valdis Zatlers megfenyegette a parlamentet, hogy módosítsák az alkotmányt, különben március végén népszavazást ír ki az előre hozott választásokról. A lett elnöknek a magyarhoz hasonlóan viszonylag szűk a mozgástere, elsősorban protokolláris szerepe van, így nagy vitát keltett, hogy zsarolni merészelte a parlamentet.

Az elnök azért döntött az ultimátum mellett, mert a lett alkotmány szerint csak ő kezdeményezheti a parlament feloszlatását, viszont ha így dönt, akkor népszavazást kell kiírnia, hogy a nép egyetért-e vele. Zatlers azt akarta kikényszeríteni a parlamenttől, hogy népi kezdeményezésre – vagyis megfelelő számú aláírás összegyűjtése esetén – is lehessen a képviselők szétkergetéséről népszavazást kiírni. Szerinte ugyanis nem helyénvaló, hogy neki kell vállalnia a kockázatot, hiszen ha alacsony lenne a részvétel, vagy a nép a parlament megtartása mellett döntene, akkor a politikai hitelét az elnök elvesztené.

A parlamentet nem érdekelte az elnök önérzete, és nem nyúltak az alkotmányhoz. Viszont a képvislők februárban megbuktatták a nagyon népszerűtlenné vált miniszterelnököt, Godmanist. A megszorítások miatti vitát tetézte, hogy elnöki kezdeményezésre csökkentették a minisztériumok számát, de a koalíciós pártok egyike sem akarta csökkenteni minisztereinek számát.

Szakértői kormányról álmodtak

Godmanis bukása után felmerült, hogy politikán kívüli, szakértő miniszterelnök kéne a nagy gazdasági bajban, a régi politikai elit úgyis lejáratódott. Végül mégis maguk közül választottak új miniszterelnököt a képviselők, igaz, egy közgazdászra esett a választás.

Az egykori pénzügyminiszter, Valdis Dombrovskis mellett döntöttek, akinek vezetésével 2006 óta a harmadik kormány alakulhatott meg, ugyanabban a parlamentben. Dombrovskis egy kicsi pártnak az embere, a 100 fős parlamentben mindössze 12 helyük van, így jó széles koalícióra, öt párt összefogására volt szüksége. A bukott Godmanis pártját viszont kihagyták a kormányból. A szövetség létrejött, így ismét sikerült megúszni az előre hozott választást.

Valdis Dombrovskis
Valdis Dombrovskis

Még nagyobb megszorítás lett a vége

Dombrovskis kormányzását azzal kezdte, hogy a gazdasági helyzet súlyosabb mint gondolta és még a leváltott kormányfőjénél is brutálisabb megszorítások kellenek. Közben alkudozni kezdett az IMF-fel is, hogy az államháztartási hiányt a megígért 5 helyett 7 százalékra növelhesse. A pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy mi lesz most Lettországban, így válaszolt egyszer: semmi különös. Ennek hatására mostanában Lettországban divatba jött a „Csak válság van, nincs semmi különös!” feliratú póló.

A legnépszerűbb lett politikus, a korábban két ciklusban is elnökösködő, de mára visszavonult Vaira Vike-Freiberga asszony pedig Orbán Viktor idei évértékelőjéhez hasonlóan politikai és gazdasági változásra szólította fel az országot, a kapitalizmus végét jósolta, és új világrendet vizionált.