Sorra bukhatnak a kormányok a régióban
További Külföld cikkek
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
További kormányválságokra kell számítani a kelet-közép-európai régióban és a Balkánon, mondta Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója és Tóth-Czifra András, a Vision Consulting elemzője. A dominó Horvátországtól Ukrajnáig is elérhet.
"Nem vagyunk ahhoz hozzászokva, hogy kormányválságok vannak ezekben az országokban, mert egy kommunista kormány sose került válságba, de ez egy normális velejárója a demokratikus világnak" - értékelte a jelenlegi helyzetet Gyarmati. Hozzátette, hogy Olaszországban és Görögországban például rendszeresek a kormányváltások.
Horvátországtól Ukrajnáig
Az elemzők szerint azok az országok vannak veszélyben, ahol kicsi a kormánytöbbség vagy olyan kormánykoalíció van, amely nézeteikben alaposan különböző pártokból áll össze. Mindegyik kormányválság előtt álló országra igaz, hogy kormányuk nem képes kezelni a gazdasági válságot, fizetési gondokkal küzd, hangsúlyozta Gyarmati. Az elemzők szerint annak nincs jelentősége, hogy az adott országokban bal- vagy jobboldali kormány van hatalmon.
Tóth-Czifra András szerint Bulgáriában várhatóan meg fog bukni a kormány a nyári választásokon, de ez valószínűleg nem kap majd akkora figyelmet, hiszen nem előre hozott választásról lesz szó. A román kormány is leköszönhet ebben az évben, ott pedig rá lehet fogni az elnökválasztásra a történteket. Emellett Horvátországban sem stabil a kormány. A két szakember egyetértett abban, hogy a legnagyobb veszélyben Ukrajna van, ahol minden tényező adott egy komoly kormányválsághoz.
A Vision Consulting elemzője szerint ugyanakkor a várható kormánybukások sokszor nem lesznek olyan szembetűnőek mint Magyarországon, Csehországban vagy Lettországban. Hozzátette, hogy Csehországban egy napi politikai ügynek tekinhető vesztegetési eset vezetett a kormány bukásához, míg a másik két esetben a gazdasági válság miatt kellett távoznia a miniszterelnöknek.
Megerősödnek a szélsőségesek
Tóth-Czifra András szerint a kormányválságok megerősítik az elittel szembeni szerveződéseket és szélsőségeseket. Csehország esetében például az EU-szkeptikus pártoknak kedvezhet a kormányválság, míg Magyarországon egyszerre profitálhat ebből az eltérő ideológiai hátterű Lehet Más a Politika és Jobbik.
Gyarmati szerint Magyarországon a Jobbik bejuthat az Országgyűlésbe, míg Csehországban a kommunisták erősödhetnek meg még jobban. Ugyanakkor nem lehet a radikális erők komoly előretörésével számolni, a kormányváltás ugyanis szerinte egyfajta szelepnek tekinthető, amely levezeti a feszültséget. Az emberek akkor fordulnak inkább a szélsőséges irányzatok felé, ha nem látnak demokratikus alternatívát, demokratikus kitörési lehetőséget. Ez a helyzet most nem áll fenn a régió országaiban, tette hozzá.
A térségben nincs olyan veszély sem, hogy bárhol antidemokratikus változás következzen be. A kormányváltás teljesen demokratikus mód a gazdasági válság politikai hatásainak levezetésére, emelte ki Gyarmati István.