További Külföld cikkek
Diplomáciai források szerint a NATO állam-, illetve kormányfőinek baden-badeni munkavacsoráján azért nem született megállapodás, mert bár az Egyesült Államok, Németország és Franciaország erősen támogatta Anders Fogh Rasmussen dán liberális miniszterelnököt, a török fél erre nemet mondott.
Rasmussen ellen az a fő ellenvetés a muszlim világban, hogy nem kért bocsánatot a dán sajtóban korábban megjelent Mohamed-karikatúrák miatt. Ankara emellett azt is nehezményezi, hogy Dániában engedik a független Kurdisztán megteremtését propagáló kurd tévéadó működését.
Appathurai hivatalosan nem volt hajlandó megerősíteni sem azt, hogy a vita Rasmussen személye körül folyt, sem azt, hogy egyedül Ankara került szembe a többi tagállammal. Csak annyit mondott, hogy egyelőre nincs megállapodás, és hogy szombaton tovább folytatják az egyeztetést a főtitkár személyéről.
Diplomaták szerint elképzelhető, hogy új nevek merülnek fel, hiszen Tayyip Erdogan török kormányfő állítólag kategorikusan leszögezte, Rasmussen helyett új személyt kell keresni.
A jelenlegi főtitkár, Jaap de Hoop Scheffer mandátuma július 31-ikén jár le. Az új főtitkár kijelöléséhez nincs feltétlenül szükség NATO-csúcsra, de a strasbourg-kehli csúcstalálkozó előtt erősek voltak azok a várakozások, hogy itt megállapodás születik.
Korábban felmerült Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, Peter MacKay kanadai védelmi miniszter, valamint Szolomon Paszi volt bolgár külügyminiszter neve.
A NATO-szóvivő beszámolt még arról, hogy az állam-, illetve kormányfők a munkavacsorán megvitatták a NATO új stratégiai koncepciójának előkészítését, valamint az Oroszországhoz fűződő viszonyt.
Az előbbit illetően egyetértettek abban, hogy egyfelől hozzá kell igazítani a már létező gyakorlathoz a stratégiai koncepciót. A jelenleg érvényes, tíz évvel ezelőtt elfogadott szövegben egy szó sincs arról, hogy a NATO tengeri kalózok ellen lép fel, hogy kibernetikai támadások elleni védelemre készül fel, valamint azt sem említi a hatályos koncepció, hogy olyan térségekben folytat műveletet az észak-atlanti szervezet, mint például Afganisztán.
A létező gyakorlathoz való "felzárkóztatáson" túl azonban az új stratégiai koncepciónak a jövőbe is kell mutatnia - folytatta Appathurai. Mint mondta, a hozzászólásokban nagy hangsúlyt kapott, hogy a NATO nem hanyagolhatja el a közös védelem szempontját, tehát a kollektív biztonság szavatolásának továbbra is központi szerepet kell játszania a szervezet tevékenységében.
Ennek hangsúlyozása az utóbbi napokban különösen német részről volt tapasztalható. Berlin a NATO a saját tagországainak biztonságára kívánna összpontosítani, szemben az úgynevezett globális szerepvállalással. Angela Merkel német kancellár ebben a véleményében pénteken megerősítést kapott Barack Obama amerikai elnöktől, aki szerint ha a NATO "túl sokat markol, akkor keveset fog".
Az orosz kapcsolatot illetően Appathurai elmondta, hogy a NATO-tagállamok fontosnak tartják az Oroszországgal való együttműködést, mert az számos területen hasznos lehet. Ez - tette hozzá - nem halványítja el azt, hogy a NATO elfogadhatatlannak tekinti a Grúziával szemben tanúsított orosz magatartást. A NATO-Oroszország Tanácsnak azonban - fogalmazott a szóvivő - "nem csupán derült időben kell működnie". Elmondta, hogy a Tanács hamarosan ülést tart nagyköveti szinten, majd pedig valószínűleg májusban miniszteri szinten is.