Afgán hegyek közt keresgéli magát a NATO
További Külföld cikkek
-
Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot
- Ötéves kislány buktatott le egy gyermekpornográf felvételeket tároló férfit
- Orbán Viktor: semmilyen előfeltétele nem adott Ukrajna uniós tagságának, így az szóba sem jöhet
- Nagyon súlyos tüdőgyulladással kezelik Ferenc pápát
- Vlagyimir Putyin tárgyalna Ukrajnával, de a Kreml megkérdőjelezi Zelenszkij legitimitását

"A modern történelem legsikeresebb szövetsége" - jellemezte Barack Obama amerikai elnök a NATO-t a héten Nicolas Sarkozy francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A világ mára 28 tagúvá bővült legnagyobb katonai szervezete április 4-én ünnepelte megalakításának 60. évfordulóját, ami külön nyomatékot adott a pénteken és szombaton Strasbourgban megrendezett NATO-csúcstalálkozónak, amelyen a szervezet jövőjéről is tárgyaltak.
„Egyáltalán nem világos, hogy 1989 óta miért létezik még a szervezet" - világított rá a Szovjetunió megszűnését követő, elhúzódó identitási válságra a Time-nak nyilatkozó Tarak Barkawi, a Cambridge Egyetemen biztonságpolitikát oktató egyik előadó. Az ezredfordulón a tagországok megfogalmaztak már ugyan a jövőre nézve irányelveket, azonban a mostani találkozón egyetértettek abban, hogy új stratégiai koncepcióra van szükség. A tervek szerint a következő évi NATO-csúcsra szakértők kidolgozzák az új stratégiát, amelyben a kollektív védelem elve mellett a globális konfliktuskezelés is hangsúlyosabban megjelenik majd.
Hosszas győzködés után elfogadták az új NATO-főtitkárt, és az afganisztáni háborúval az élen több kihívásról is beszéltek a találkozón, de számos kulcskérdés háttérbe szorult. Pedig a Szovjetunió felbomlásáig tartó kétpólusú világban elért eredmények ellenére a szervezetnek most problémákkal kell szembenéznie. A jövőre nézve pedig elsősorban a NATO és az Európai Unió kapcsolatának tisztázása hiányzik.
A Szovjetunió ellen hozták létre
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, vagyis a NATO-t a második világháborút követően 1949-ben alapította 12 ország Washingtonban, hogy válaszoljanak a Szovjetunió növekvő fenyegetésére. Egy kollektív védelmi szervezetet hoztak létre, amely az alapokmányának ötös cikkelyében kimondja: bármelyik tagország megtámadását úgy kell tekinteni, mintha az összeset támadás érte volna. A folyamatos bővítés a szervezet egyik lételeme volt, hiszen fokozatosan egyre nagyobb védernyőt hoztak létre a Szovjetunióval szemben.
A hidegháború alatt a NATO nemcsak katonai, hanem politikai közösségbe is kovácsolta a nyugat-európai országokat, emellett az egyik legfontosabb közös fórum volt Európa és az Egyesült Államok között. „Az amerikaiakat bent tartani, az oroszokat kint, a németeket pedig lent" - fogalmazta meg viccesen a szervezet céljait Hastings Ismay, a NATO 1952-ben kinevezett első főtitkára.
Tagországok
Alapítók: Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália
1952-ben csatlakozott: Görögország, Törökország
1955-ben: Németország (Nyugat-Németország)
1982-bent: Spanyolország
1999-ben: Csehország, Lengyelország, Magyarország
2004-ben: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia
2009-ben: Albánia, HorvátországMiután elsősorban stratégiai okokból 1955-ben Nyugat-Németországot is felvették a szövetségbe, Moszkva a befolyása alá tartozó államokkal a NATO hivatalos ellenpontjaként létrehozta a Varsói Szerződést. A következő évtizedekben az észak-atlanti szervezet ellátta a stratégiai elrettentés funkcióját, miközben tényleges katonai konfliktusba nem kellett beavatkoznia. A NATO így közrejátszott a fegyverkezési versenyben és végül a Szovjetunió felbomlásában. Azonban az nem derült ki, hogyan tudnának együttműködni a tagországok a harctéren.
A szembenálló blokk hirtelen eltűnése a 90-es évek elején egy azóta sem teljesen tisztázott identitási válságba sodorta az eredetileg a Szovjetunió ellen létrehozott NATO-t. A szervezet Jugoszlávia összeomlása után talált új célt magának, amikor vállalta a Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban kialakult helyzet rendezését.
Afganisztán az új erőpróba
Az aktívabb szerepet próbálgató NATO-nak az igazán komoly kihívást azonban az afganisztáni háború jelentette, amely hivatalosan a strasbourgi csúcsértekezlet legfontosabb témája volt. Az Economist szerint sokan úgy gondolják, hogy az egész szervezet hitelessége és ezzel jövője került veszélybe Afganisztánban, és az ázsiai ország helyzetének rendezése a NATO tervezett globális szerepvállalásának főpróbája. Afganisztán mellett a katonai szervezet jelen van ugyan Irakban, azonban ottani missziója különböző épületeinek és konvojainak védelméből és kiképző feladatokból áll.

A 2001. szeptember 11-i, a WTC és a Pentagon elleni terrortámadások után George Bush amerikai elnökháborút hirdetett a terrorizmus ellen, és a harcot az Oszama bin Laden búvóhelyének kikiáltott Afganisztánban kezdte. A tálib rezsim megdöntése után Bush kormányzata csapatokat hagyott Afganisztánban, de helyette sokkal inkább Irak konszolidációjára koncentráltak. Afganisztánban végül ügyes diplomáciai manőverekkel a NATO-t is bevonták a nemzetközi konfliktussá váló rendcsinálásba. A helyzet azonban nem túl kedvező, a Pakisztán törzsi területein biztos menedéket találó lázadók 2005 óta fokozatosan visszaszerezték befolyásukat Afganisztánban, és az ICOS nemzetközi elemzőcsoport 2008-as adatai szerint már csaknem az ország háromnegyedét felügyeletük alatt tartják.
A NATO-n belül feszültségforrást jelentett, hogy jelenleg az Egyesült Államokon kívül csak Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Dánia vesz részt a lázadók elleni harcokban. A többiek, mint Németország küldtek ugyan katonákat Afganisztánba, azonban embereik szigorúan csak az ellenőrzött területeken láthatnak el például logisztikai és kiképző feladatokat. A legtöbb tagországban ugyanis a közvélemény élesen ellenzi, hogy veszélyes terepre küldjék a katonáikat.
Magyarország a NATO-ban
A Varsói Szerződés 1991-es megszűnése után a NATO rendszeres konzultációkat szervezett a korábban a Szovjetunió érdekkörébe tartozó országoknak, majd Magyarország az elsők között csatlakozott a szövetség 1994-ben meghirdetett Békepartnerség programjához. A NATO 1997-ben Csehországgal és Lengyelországgal együtt hívta meg a szervezetbe Magyarországot, ami egy sikeres népszavazást követően 1999. március 12-én teljes jogú taggá vált.
Jelenleg ezernél is több magyar katona teljesít szolgálatot külföldön. Magyarország a csatlakozást követően részt vett a NATO koszovói KFOR-missziójában, amelyben 2008-ban 470 magyar katona szolgált. A magyar csapatok a NATO keretein belül Afganisztánban is segítenek Baghlan tartomány újjáépítésében, és a kabuli nemzetközi reptér irányítását is végezték. Irakban a NATO döntést követően létrehozott egyik kiképző központban dolgoznak magyar katonák, míg Boszniában és Albániában a NATO parancsnokságok munkájában vesznek részt.
Barack Obama amerikai elnök az előző héten jelentette be, hogy összesen húszezer fős csapaterősítést küld az ázsiai országban állomásozó csaknem hetvenezer katona mellé, és Pakisztánnak is a korábbinál nagyobb pénzügyi segítséget ígért. A NATO-csúcson azonban nagyobb szerepvállalásra szólította fel a tagországokat is, akik közül többen pótlólag megígérték neki a segítségüket.
A bővítés bűvöletében
Afganisztán mellett a NATO nemzetközi szerepvállalásai közé tartozik a Vörös-tengeren keresztül a Földközi-tengerre vezető egyik legfontosabb hajózási útvonalának védelme az Ádeni-öbölben támadó szomáliai kalózoktól, akik 2008-ban több százmillió dolláros kárt okoztak. A jövőben a világ több pontján is a katonai szövetség közbelépésére lehet szükség, főleg akkor, ha bejönnek a The New York Times elemzőjének jóslatai, és a NATO bővítése nem áll meg a transzatlanti vonalon. Az amerikai lap szerint idővel Japán, India vagy éppen Ausztrália is beléphet, ami egészen új fejezetet nyitna a szervezet történetében.
Egyelőre azonban még a jelenleg tervezett új tagokkal is meggyűlt a baja a NATO-nak. Többek között problémát jelent, hogy nincs egyértelműen tisztázva, hogy a tagok felvétele mennyiben irányul egy lehetséges orosz fenyegetés ellen. A szervezet bővítése a 90-es években gyorsult fel, amikor összesen kilenc, köztük sok korábban a szovjet blokkhoz tartozó ország - mint Magyarország - is belépett a szövetségbe. Moszkva egy pontig nem foglalkozott komolyabban a fokozatos terjeszkedéssel, azonban Ukrajna és főleg Grúzia belengetett tagságát a Time szerint már provokációnak fogták fel.

Ukrajna esetében az elemzők szerint a felvetett NATO-tagság is gyengíti a kormányt, mivel a lakosság jelentős része nem akar a katonai szervezethez csatlakozni. Grúzia felvétele pedig egyesek szerint különösen kockázatos, amit jól mutatott a két szakadár grúz tartomány, Abházia és Dél-Oszétia miatt kirobbant orosz-grúz háború.
Az észak-atlanti szervezet a háború miatt 2008. őszén megszakította a hivatalos kapcsolatokat Oroszországgal, azonban 2009 elején végül mégis a párbeszéd helyreállítása mellett döntöttek. A NATO-csúcstalálkozón bejelentették, hogy várhatóan májusban újrakezdődnek a NATO-Oroszország Tanács ülései, mert a Grúziában elkövetett atrocitások ellenére számos kérdésben - például Iránról - tárgyalniuk kell Moszkvával. Fontos partnernek és szomszédnak nevezték Oroszországot.
NATO vs. Európa?
Az április 4-i értekezlet egyben Franciaország visszatérését is jelentette a NATO katonai vezetésébe. Charles de Gaulle egykori francia államfő még az 50-es évek végén a NATO túlzott amerikai dominanciájára hivatkozva fokozatosan egy ellenpólus kiépítését kezdte meg a szervezeten belül, és végül 1966-ban kilépett a szervezet katonai integrált parancsnokságából.
Politikai értelemben ugyanakkor soha nem hagyták ott a szövetséget. Az elmúlt évtizedekben kötött különböző megállapodások értelmében kívülről érkező támadás esetén a tagországokkal együtt reagáltak volna, emellett Párizs az afganisztáni rendezésben is fontos szerepet vállalt. Ebből a szempontból tehát Franciaország visszatérése technikailag inkább csak formalitás, ugyanakkor mégis fontos jelentősége lehet Nicolas Sarkozy döntésének.
A francia köztársasági elnök az elmúlt években ugyanis komolyan lobbizott egy USA-tól független európai haderő létrehozásáért. A NATO több katonai vezetője ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Európa ne ossza meg erőit, és inkább a NATO-val egyeztetve fejlesszék hadseregeiket a tagállamok. A BBC szerint Franciaország visszatérése a szövetség katonai vezetésébe akár elősegítheti egy külön haderő felállítását, amire így az amerikaiak is könnyebben rábólinthatnak.
Az Economist szerint viszont Sarkozy lépése inkább arra utalhat, hogy a francia államfő felhagyott korábbi elképzeléseivel. A lap szerint egyébként sem lenne értelme bármilyen rivalizálásnak az Európai Unió és a Szovjetunió felbomlását követően az új tagok számára az EU egyik előszobájának is tekintett NATO között. Úgy vélik, hogy a NATO-ban elvárt haderőfejlesztéseket is megnehezítő gazdasági válságban egyébként is együtt kell dolgoznia a két szervezetnek. Éppen ezért a strasbourgi csúcsértekezletről lényegében kihagyott NATO-EU kapcsolatok a katonai szervezet jövőjének egyik legfontosabb kérdését jelentik.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal
Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.
február 12., 18:35
- Külföld
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője
Az elnökválasztás első fordulóját májusban tartják.
február 12., 21:25
- Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról
Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.
február 13., 07:45
- Mindeközben
Bochkor Gábor ritkán látott, 18 éves lányával pózolt a vörös szőnyegen, ez aztán az apa-lánya pillanat
48 perce
- Mindeközben
Fejes Tamás szerint fontos az apai szigor, ezt az egy dolgot például soha nem engedné meg gyermekeinek
tegnap, 21:38
- Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt
De mi a helyzet máshol?
február 12., 20:33
- Külföld
Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot
Tömeges elbocsátások: több mint 200 ezer munkavállaló lehet érintett.
32 perce
- Külföld
Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött
„Aki teheti, egyáltalán ne vásároljon!” – javasolták a magyar szervezők.
február 13., 06:01
- Mindeközben
Bogdányi Titanilla úgy emelgeti a 10 kilós súlyzókat, mintha tollpihék lennének
tegnap, 20:21
- Címlapon
Kocsis András Sándor: Orbán Viktort rendkívül megvezették kínai barátai
A szociológus szerint Magyarország áldozata lett Hszi Csin-ping tervének.
18 perce
- Címlapon
Tombol a járvány, de jót teszünk, ha túladagoljuk a vitaminokat?
Sokan vannak, akiknek ez kifejezetten hátrányos.
tegnap, 20:38
- Címlapon
Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát
Az oroszok szerint Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról.
tegnap, 14:03
- Mindeközben
Torghelle Sándor vallomása: „Harmincszorosát kerestem kint, Angliában, mint itthon”
tegnap, 18:04
- Mindeközben
Rúzsa Magdi komoly döntést hozott meg gyerekeivel kapcsolatban: „Van, aki tiszta hülyének néz emiatt”
tegnap, 16:46
- Címlapon
Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája
Gulyás Gergely legutóbb még nem látott erre sok esélyt.
tegnap, 21:21
- Címlapon
Orbán Viktor: semmilyen előfeltétele nem adott Ukrajna uniós tagságának, így az szóba sem jöhet
44 perce
- Külföld
„Gyakorlatilag megadta magát Putyinnak” – kritikusává vált egykori szövetségese bírálta Trumpot
február 13., 06:09
- Külföld
Előrelépés az ukrajnai háborúban: megvan az első Trump–Putyin-találkozó lehetséges helyszíne
Az Egyesült Államok elnöke kemény kritikát kapott a korábbi megjegyzései miatt.
február 13., 09:07
- Külföld
Börtönbüntetés vár a kidobóra, aki megzsarolta Michael Schumacher családját
Az egykori autóversenyző korábbi testőre is érintett az ügyben.
február 13., 08:33
- Külföld
Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére
A külügyminiszter szerint végre itt a lehetőség, hogy „reményeink beteljesüljenek”.
február 13., 08:43
- Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe
Steve Bannont csalással vádolták.
február 12., 06:49
- Mindeközben
Tóth Gabiról már megint mémet gyártottak, ezt az énekesnő sem tudta szó nélkül hagyni
tegnap, 15:39
- Mindeközben
A vallás miatt fordult nagyot a VV-ből kizárt Zsuzsi élete - drogfüggő volt, aztán sztriptíztáncos lett
tegnap, 14:32
- Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája
A zsidó állam megvezette a CIA-t.
február 12., 14:00
- Külföld
Államfővé választotta a görög parlament Konsztantinosz Taszulasz egykori házelnököt
Januárban demonstrációt tartottak a jelöltsége miatt.
február 12., 12:14
- Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion
Még nem azonosították a benne levő holttestet.
február 12., 09:25
- Mindeközben
Ilyen is ritkán történik: kifogott a Kincsvadászokon a régiség, fogalmuk sem volt róla, mi érkezett hozzájuk
tegnap, 13:30
- Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el
Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.
február 12., 10:30
- Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát
A dánoknak több napsütésre van szükségük.
február 12., 08:40
- Külföld
Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer
A település vezetője a hadsereg bevetését kérte.
február 12., 10:42
- Címlapon
„Kifordult a sarkaiból a világ” – Orbán Viktor elárulta, miről beszél a Fidesz frakcióülésén
Videón jelentkezett a miniszterelnök a balatonfüredi kihelyezett esemény előtt.
tegnap, 20:26
- Címlapon
Az olasz futball fekete napja, a Bayern München a 94. percben menekült meg az égéstől
Elképesztő thriller után jutott tovább a Benfica a BL-ben.
tegnap, 23:04
- Mindeközben
Durva részletek derültek ki a dubajozós ügyről Vajna Tímea lehallgatott telefonbeszélgetéséből
tegnap, 10:16
- Címlapon
Álomkezdés után rémálom: kiesett a BL-ből a hétszeres győztes
Egy teljesen felesleges piros lap után pecsételődött meg a patinás csapat sorsa.
tegnap, 20:47
- Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani
Trump beváltotta fenyegetését.
február 12., 09:41
- Külföld
Vallási fürdések és tisztálkodás a folyóban – különleges fesztivál a szent hónap végén
február 13., 06:59
- Külföld
Robbanás volt egy tajvani bevásárlóközpontban, legalább öten meghaltak
Feltehetően gázrobbanás történt, heten megsérültek.
február 13., 10:03
- Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt
A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.
február 12., 07:34
- Külföld
Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában
Buenos Aires egyik luxusnegyedében történt az incidens.
február 12., 08:21