Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Észak-Korea atommal küzd a túlélésért

2009.04.09. 07:46
Észak-Korea be akar kerülni az atomklubba, de háborús veszélyt nem jelent akkor sem, ha valóban atomtöltet hordozására alkalmas rakétát tesztelt vasárnap, nem pedig távközlési műholdat bocsátott fel, mint ahogy állítja. Az Egyesült Államok szárazföldi területeit azonban elérheti nagy hatótávolságú rakétája, míg például Irán csak a katonai bázisokra jelent veszélyt. Oroszország és Kína joggal óvatos.

Észak-Korea vasárnap gyanús rakétakísérletet hajtott végre. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán azt gyanítja, hogy nagy hatótávolságú rakétát teszteltek, ami képes arra, hogy atomfegyvert hordozzon. Az észak-koreai hírügynökség ugyanakkor azt állítja, hogy a rakéta a Kuangmiongszong-2 távközlési műholdat állította földkörüli pályára.

000T TRPar2497178

Nagyon nehéz bizonyítani, hogy mi volt Észak-Korea célja a rakétafellövéssel, hiszen a rakéta atomfegyver hordozására ugyanúgy alkalmas. A kérdés gyakorlatilag csak az, hogy mit szerelnek rá, magyarázta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.

Észak-Korea esetében inkább az lehet az égető kérdés, hogy vajon igaz-e az az amerikai hírszerzési információ, hogy sikerült miniatürizálniuk az atomtöltetet. Technológiailag ugyanis nem mindegy, hogy egy hordozóeszköznek mekkora súlyt kell cipelnie. Tehát a fő kérdés, hogy, hogy rendelkeznek-e rakétára szerelhető méretű atomtöltettel. Észak-Koreának eddig egy ismert atomfegyvertesztje volt 2006-ban, arról csak annyi derült ki biztosan, hogy sikertelen volt. A Taepodong-2 rakétával végrehajtott kísérletek is kudarcba fulladtak eddig.

Kína és Oroszország tárgyalna

Kína visszafogottan reagált a helyzetre. Nyilvánvalóan nem tetszene neki, ha egy atomhatalom nőne ki a szomszédjában, ugyanakkor joggal állítja, hogy nem lehet bizonyítani a kísérlet célját.

Hasonlóan visszafogott volt Oroszország is, hiszen akárcsak Kína, a földrajzi közelség miatt óvatosan kezeli a témát. Mindkét ország a nyugodtság irányába próbálja terelni a helyzetet, és tárgyalással akarják elérni, hogy ne éleződjön ki a feszültség. Kína, illetve Dél-Korea emellett tart attól is, hogy ha az ENSZ tovább szigorítja a 2006-ban bevezetett szankcióit, ezek humanitárius válsághoz vezethetnek, és tömeges menekültáradat indulna a környező országokba.

Az Egyesült Államok és Japán viszont amellett foglalt állást az ENSZ Biztonsági Tanácsának vasárnapi rendkívüli ülésén, hogy további szankciókat kell bevezetni, ami persze az élelmiszerre vonatkozó szigorítások mellett érintheti a fegyverkezést is. Ilyen típusú szankciót egyébként eddig is alkalmaztak, hatékonysága azonban a mostani kísérlet után megkérdőjelezhető.

000T TRPar2497175

Amerikának van vesztenivalója

Tálas szerint a rakétakilövés bár érdekes nemzetközi helyzetet teremtett, igazi veszélyre egyelőre nem kell számítani. Az egyetlen ország, amelyik valóban aggódni kezdhet, az Egyesült Államok, mert a most tesztelt Taepodong-2 típusú rakéta 6300 kilométeres hatótávolságával el tudja érni Alaszkát és Hawaiit. Míg például a szintén atomfenyegetést jelentő Irán amerikai szárazföldre nem jelent veszélyt, kizárólag katonai bázisokat tud elérni nukleáris fegyverrel.

Ennek fényében nem is meglepő, hogy Barack Obama amerikai elnök provokációnak nevezte a kísérletet, és szankciókat sürgetett Észak-Korea ellen. A republikánusok közül voltak olyan politikusok, akik bírálták az elnököt, hogy nem lép fel elég erélyesen az észak-koreai fenyegetés ellen.

Észak-Korea nem hasíthat nagy szeletet

Tálas Péter emlékeztetett, hogy az atomfegyverek 85 százaléka két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van, mindössze a fennmaradó 15 százalékon osztoznak a további atomhatalmak.

Így tehát ha bárki atomfegyvert vetne be, az erőviszonyok miatt nem maradna sok kérdés, de ez a gyakorlatban nem is áll senki érdekében. „Aki atomfegyvert használ, atomfegyver által vész el" – fogalmazott a szakértő. Összességében mindenki azt akarja elérni, hogy tudják róla, rendelkezik atomfegyverrel, ezzel növelni tudja nemzetközi presztízsét, és bekerülhet az atomklubba.

Presztízsért harcol

Phenjan az ellene bevezetett szankciók miatt most azt próbálhatja elérni, hogy jobb tárgyalási pozíciót szerezzen elsősorban a nukleáris programjáról szóló hatoldalú tárgyalásokon. Míg Irán esetében az atomfegyver léte akár háborúért kiálthat, Észak-Koreánál ez inkább azt jelentheti, hogy több segélyt akar kapni.

Egyértelmű, hogy Irán a hatalmi törekvéseihez szintén megkülönböztetett pozíciót akar szerezni, ezért is próbálja az észak-korai rakétakísérletre reagálva legalizálni a teszteléseket. A két ország között valamikor bizonyára volt kapcsolat a rakétagyártás és fejlesztés területein, hiszen Észak-Korea régóta nagy dílernek számít, technológia és prototípusok eladásával foglalkozott. Tálas Péter ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a vasárnapi teszteléshez Phenjannak szüksége lett volna Iránra, hiszen saját bázissal rendelkezik a fejlesztéshez és a teszteléshez is.