Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

A SARS nem hozott apokalipszist

2009.04.28. 14:25
2003-ban a SARS hasonló világjárvány rémével fenyegetett. A kínai kormány előbb titkolózott és tagadta a veszélyt, aztán gyors és látványos intézkedésekkel megfékezték a vírust.

A mostani sertésinfluenzához hasonló helyzetet hat éve már látott a világ: akkor Kelet-Ázsiában a SARS nevű, szintén cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés pusztított. Akkoriban is milliók halálától, szörnyű világjárványtól tartottak sokan, de néhány hónap alatt sikerült megfékezni a betegség terjedését. A mostani esélyeket a kór megállítására erősen javíthatja, hogy Mexikóban a hatóságok együttműködnek a nemzetközi szervezetekkel és gyorsan léptek. 2003-ban Kína sokáig titkolózott, mire végre érdemi lépéseket tettek.

A mostani gyilkos influenzáról szóló hírek gyorsan bejárták a világsajtót. Március végén regisztrálták az első szokatlan influenzás megbetegedéseket Mexikóban. Alig egy hónap telt el azóta, és ahogy nyilvánvaló lett a járvány, az egész világ dolgozni kezdhetett a felkészülésen és a gyógyításon. Mexikóvárosban a hatóságok mintegy két tucat halott után rendkívüli intézkedéseket foganatosítottak: bezárták az oktatási intézményeket, az embereket kézmosásra és otthonmaradásra szólították fel. Ezzel szemben 2003-ban a kínai hatóságok sokáig titkolóztak, de még a késve bevezetett hasonló intézkedések is elegendőnek bizonyultak.

Mindkét járvány esetében fontos körülmény volt Észak-Amerika érintettsége. A sertésinfluenzáról szóló beszámolókat akkor kezdte igazán komolyan venni a világ, amikor az USA-ban is találtak néhány beteget, és az ottani hatóságok is aktivizálódtak. A SARS elleni nemzetközi küzdelemnek is nagy lökést adott, hogy 2003 áprilisában Torontóban is regisztráltak betegeket.

Tüdőgyulladást okozott

„Csak pletykákból, sms-ekből lehetett tudni, hogy valami járvány van" – mondta az Indexnek Nagy Mercédesz, a Népszabadság egykori pekingi tudósítója, aki a járvány idején a kínai fővárosban élt. A SARS a mostani járványhoz hasonlóan megfázásos tünetekkel jelentkezett, de a sertésinfluenzával ellentétben tüdőgyulladást okozott.

sars1

A pekingiek sokáig csak a Hong Kong-i lapokból tudhatták, hogy előbb a déli területeken, majd Pekingben is tömeges megbetegedéseket okoz egy új vírusos megbetegedés, a SARS. „Olyan híreket lehetett hallani, hogy Peking környékén szükségkórházakat húztak fel panelből, mert már nem volt hova tenni a betegeket. Hivatalosan azonban mindent tagadtak."

A pletykák tették félelmetessé

A mai napig nem tudni, hogy hány áldozata volt a 2003-as SARS-járványnak. Hivatalosan körülbelül 900 halottról számoltak be 2002 novembere és 2004 júliusa között összesen az érintett országok hatóságai, de a kínai áldozatok száma valószínűleg a többszöröse lehetett ennek. A SARS 2002 novemberében tűnt fel Dél-Kínában és 2004 nyaráig regisztráltak újabb megbetegedéseket. Igazán erőteljesen csak 2003 márciusától a 2003 július közepéig terjedt. Összesen több mint 30 országban regisztráltak megbetegedéseket.

sars2

A kínai hatóságokra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedett, az ENSZ egészségügyi szervezete is elítélte a pekingi vezetést. A pekingi lakosság már rég felvásárolta az összes hozzáférhető maszkot, mire a kormány beismerte, hogy tényleg van járvány. „A sok ellentmondó adat és a pletykák igazán félelmetessé tették a helyzetet" – emlékezett Nagy.

Peking hónapokra kihalt

„Először zsigerből tagadták a haláleseteket, valószínűleg nagyon sok áldozat kellett ahhoz, hogy cselekedjenek. Akkor viszont nagyon gyorsan és hatékonyan kompenzáltak" – tudtuk meg Nagytól.

Pekingben hasonló intézkedéseket hoztak mint most Mexikóvárosban: bezárták az iskolákat, az embereket felszólították hogy maradjanak otthon. A tévében folyamatosan kézmosásra és ecet forralására szólítottak fel (az ecetgőzt a levegő fertőtlenítésére javasolták). Újra lehetett kapni maszkokat. A közintézményekben szkafanderes emberek permeteztek fertőtlenítőszert a levegőbe. A repülőtereken az utasoknak hőkapukon kellett átmenniük, és a lázasakat nem engedték utazni.

sars3

„Peking hónapokra egy kihalt várossá vált" – mondta Nagy. Az örökké zsúfolt városban kiürültek az üzletek, szinte csak a fertőtlenítőszerekkel kereskedő cégek és a patikák virágoztak. Volt olyan külföldi multi, amelyik dolgozóit egy Peking környéki szállodába helyezte el, és ideiglenes irodában, zárt környezetben dolgoztatta nyugati alkalmazottait. Aki csak tehette vásárolni sem ment, helyette a nagy bevásárlóközpontokból házhoz szállítást lehetett kérni.

Az egészségügyi miniszter vitte el a balhét

Április végére már a kormány nyíltan küzdött a kór ellen, sőt, hazafias tetté kezdte átalakítani a küzdelmet. Első körben a kormány mindent ráfogodt az egészségügyi miniszterre, leváltották, és utódja gyorsan szervezkedni kezdett. A szokásos május 1-jei ünnepségeket lemondták és helyette „a nemzeti higiánia napját" ünnepelték. „Hazafias közegészségügyi kampány" indult és a kór megfékezését a nép és a párt nagy győzelmeként ünnepelték 2003 nyarának végén.

A SARS-nak két fontos tanulsága lehet a mostani járvány kapcsán: a mexikóvárosihoz hasonló intézkedések Pekingben megtették a hatásukat, még úgy is, hogy késve vezették be őket. A globális járvány elmaradt, és néhány hónap alatt eltűnt a SARS. Nagyon komoly gazdasági problémákat okozott viszont egész Kelet-Ázsiában: az idegenforgalom brutális veszteségeket szenvedett 2003 nyarán, ahogy az iparághoz kapcsolódó számos szektor dolgozói is hatalmas károkat szenvedtek. A tajpeji, Hong Kong-i és bankgoki repterek forgalma 40 százalékkal csökkent. A pekingi kereskedők pedig hónapokig tétlenségre kényszerültek.

sars4

Néhány egészségügyi hatása a mai napig érződik a SARS-nak Kínában. A járvány idején terjedtek el a pekingi éttermekben az egyszer használatos evőpálcikák, és akkor tiltották be több kínai városban az utcai köpködést.