Buenos Airest felfalja a kokapaszta

A gazdasági válság mellett Argentína egyik legnagyobb problémája újfent a drog. A Transnational Institute felmérése szerint az elmúlt években 200 százalékkal többen szívják a kokapasztát. Fiatalok és idősek egyaránt.

A kokapaszta a kokain előállítási folyamatában egy köztes anyag. Krémes állaga miatt általában az ínyre kenik, de dohánnyal és marihuánával cigarettába is szokták keverni. Maga a kokapaszta nem új szer, de fogyasztása igazán 2002-ben terjedt el Argentínában. Az ok, hogy az akkori pénzügyi válságban alacsony árával nagyon népszerű lett a drogpiacon.

A Buenos Aires-i utcákon 1,3 dollár egy adag – a New York Times szerint -, és több mint 200 ezren rendszeresen használják, a legszegényebbek is megengedhetik maguknak, hogy naponta akár többször is fogyasszák. Így azonban 48-72 óra lepergése alatt függőség alakulhat ki, és a leépülésre sem kell sokat várni. A kokapaszta ugyanis 40-70 százalékban tartalmaz tiszta kokaint, ezen kívül bomlástermékekkel, aloidokkal, ekgoninokkal, benzolsavval, kénsavval, metanollal és más oldószerekkel hígítják fel.

Sokkal károsabb, mint a tiszta kokain, a szakértők a crackhez hasonlítják, de mivel még nem terjedt el világszerte, nem tanulmányozták a pontos hatásait.

„Magyarországon nincsen kokapaszta” – mondta Zacher Gábor toxikológus. Szerinte azért nem jut el hozzánk az olcsó élvezet, mert a kokaint por formában sokkal egyszerűbb behozni a határokon, és helyben hígítani. Másrészt gazdaságilag sem érné meg egy nagyon olcsó, de attól sokkal károsabb szerrel kereskedni.

Hazánkban a masszív kokainozás sem túl elterjedt. Nagyjából kétszáz klinikailag kezelt függő van országszerte. Zacher szerint alkalmilag kokainozik, aki megteheti, annak ellenére, hogy a kokain nem menő.