Árpád
3 °C
12 °C

Zsivkov testőrével fut a pénze után Bulgária

2009.08.19. 11:54 Módosítva: 2009-08-19 11:54:40
Az Európai Bizottság befagyasztott 500 millió euró fejlesztési támogatást, és kérdésessé tette a további 11 milliárdos – a GDP harmadát kitevő – keret sorsát a Bulgáriában tapasztalható korrupciós visszaélések miatt. Bulgária új miniszterelnöke ígéretet tett a kemény fellépésre, közben azonban az ő előéletével kapcsolatban is kétségek merültek fel. Első külföldi útja szeptember elején Brüsszelbe vezet, ahol megpróbálja visszaállítani az ország hitelességét.

Az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése szerint Bulgáriában nem tapasztalható érdemi javulás a legfelsőbb szinteket is érintő korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban.

Kisebb intézményi változások ugyan történtek, de hiányzik a megfelelő politikai akarat és a kidolgozott stratégia. Jellemző a helyzetre, hogy az összeférhetetlenségi törvény elfogadása után megkérték Brüsszelt, hogy definiálja az összeférhetetlenség fogalmát. Összességében ugyan nőtt a korrupcióval kapcsolatos ítéletek száma, ezek azonban jellemzően kisebb ügyekben születtek, a magas beosztásúakig nem ér el a törvény keze.

A meggyilkolt Georgi Sztoev, az alvilág krónikásának temetése
A meggyilkolt Georgi Sztoev, az alvilág krónikásának temetése

Nem sikerült véget vetni a mindennapos utcai gyilkosságoknak és rablásoknak sem. Az elmúlt nyolc évben több mint 150 embert lőttek le, késeltek meg vagy robbantottak fel a nyílt utcán, többnyire csoportok közötti bosszúból, de a tetteseket nagyon ritkán vonják felelősségre.

Vadonatúj párt nyerte a választást

Mindennek komoly pénzügyi következményei vannak: az EU a támogatási pénzekkel kapcsolatos csalások miatt befagyasztotta 500 millió eurónyi támogatás folyósítását, és kétségeit hangoztatja a 2011-ig ígért teljes, 11 milliárd eurós fejlesztési keret teljes lehívhatóságával kapcsolatban. Ez utóbbi a bolgár GDP harmadát teszi ki, így igen fontos lenne a recesszióval és az évtizedes költségvetési többlet után 2,7 százalékos hiánnyal küzdő országnak.

A problémára az újonnan megalakult kormány drasztikus lépésekkel reagálna, fő célja az ország hitelességének mielőbbi visszaállítása. Bulgáriában idén júliusban tartottak parlamenti választásokat, amelyen a három éve alapított, eddig parlamenten kívüli jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt közel 40 százalékot, és a 240-ből 116 parlamenti széket szerzett. A párt július 27-én kisebbségi kormányt alakított, élén a korábbi testőrből lett szófiai ex-polgármesterrel, Bojko Boriszovval. A kormányt kívülről támogatja két kisebb jobbközép párt.

Boriszov
Boriszov

Boriszov kampányában a szervezett bűnözés és a korrupció elleni kemény harcra koncentrált, amivel sikeresen vitt el szavazókat az ilyen téren alulteljesítő korábbi kormánypártoktól. Beiktatásakor ígéretet tett arra, hogy kormánya a “nyitottság és átláthatóság” jegyében fog működni, és mindent meg fog tenni a törvénytelenségek leleplezésére, még ha azok a legfelsőbb szinteket érintik is.

Boriszov egy párttársa máris bejelentette, hogy javaslatot készítenek a parlamenti képviselők mentelmi jogának korlátozására. A jelenlegi szabályozást kihasználva ugyanis fél tucat, többek közt sikkasztással és embercsempészettel gyanúsított személy jelöltette magát a választásokon, így immunitást élvezve.

A vatikáni kapcsolat

Margarita Popova
Margarita Popova

Céljai elérése érdekében Boriszov jó hírnevű szakértői csoportot gyűjtött maga mellé: igazságügy miniszternek azt a Margarita Popovát nevezte ki, aki 2008 októbere óta Brüsszel elismerését is kivívva vezetett egy az EU-s támogatásokkal kapcsolatos csalásokat leleplezni hivatott speciális ügyészi csoportot. A pénzügyminiszteri posztot a Világbank szakértője, Szimeon Djankova kapta, míg a belügyi tárca a korábbi rendőrfőnöknek, Boriszov közeli szövetségesének, Cvetan Cvetanovnak jutott. Utóbbi feladata lesz a rendőrségen belüli korrupció felszámolása.

Ugyanakkor sokak nemtetszését kiváltva tárca nélküli miniszteri posztot kapott a kormányban Bozsidar Dimitrov, aki a 70-es évektől a bolgár titkosszolgálatoknak kémkedett a Vatikánban.

Rabló-pandúr

Az új miniszterelnök változatos életpályát futott be: tűzoltósági mérnökként végzett a szófiai belügyminisztérium akadémiáján, majd tűzoltósági parancsnok volt. Ennek során 1985-ben csapatával az észak-kelet bulgáriai Dulovo városába küldték, saját bevallása szerint az aratást és a közrendet felügyelni, azonban érdemes tudni, hogy ebben az időszakban akarták rákényszeríteni a török és muzulmán kisebbségeket az asszimilációra és nevük szlávosítására, ami ellenállást váltott ki belőlük.

Fekete öves karatés, a rendszerváltás után vállalkozóként és testőrként működött, majd személyes kapcsolatainak köszönhetően a belügyminisztérium második embere lett, ahonnan egyenes út vezetett a szófiai főpolgármesterségen keresztül a miniszterelnökségig.

Boriszovra szófiai polgármestersége alatt ragadt a Batman becenév, amiért rendszeresen feketébe öltözve jelent meg a bűntények helyszínén, hogy biztosítsa a közvéleményt a tettesek felkutatásáról.

A népszerű igazságosztó szerepében tündöklő miniszterelnököt azonban sokan támadják épp a szervezett bűnözésben játszott esetleges szerepével kapcsolatban. Boriszov politikai karrierje a rendszerváltás után kezdődött, amikor a volt tűzoltósági parancsnok megalakította IPON1 nevű őrző-védő cégét, amely adósságbehajtásra specializálódott, és emellett testőröket biztosított Bulgária legprominensebb személyiségeinek, mint például a volt kommunista diktátor Todor Zsivkovnak és a gyerekcárból lett miniszterelnöknek, Szimeon Szakszkoburggotszki.

A bolgár sajtó szerint a kilencvenes években a biztonsági cégek szorosan összefonódtak a szervezett alvilággal, ezek közül volt az egyik legjelentősebb Boriszov vállalata.

Boriszov több közös vállalkozásba kezdett Rumen Pasa Nikolovval, korábbi belügyminiszterrel, akit a bolgár média a helyi alvilág egyik legbefolyásosabb figurájának tart. A miniszterelnök minderről azt nyilatkozta, hogy ezeket a vállalkozásokat mindössze közös hobbijuk, a karate népszerűsítésére hozták létre, és semelyik nem termelt profitot. Ilyen például egy biztonsági cég és két kereskedelmi vállalat.

Boriszov jó kapcsolatot alakított ki II. Szimeon cári leszármazottal, aki miniszterelnöksége idején 2001-ben a belügyminisztérium második emberévé tette. Ezt az időszakot és pozíciót használta Boriszov ugródeszkaként arra, hogy ismertté váljon és kiépítse erős vezetői imázsát.

Ezzel az időszakkal kapcsolatban újabb gyanúk vetődtek fel, amikor a US Congressional Quarterly című amerikai politikai magazin 2005-ben egy svájci pénzintézet megbízásából nyomozásba kezdett, és jelentésében megírta, hogy Boriszov “üzleti partnere és társa volt számos jelentős bolgár gengszternek”. A tanulmány azt sugallja, hogy a későbbi miniszterelnök pozícióját a konkurens bűnszervezetek felszámolására használta fel.

A dokumentum másfél évig nem került nyilvánosságra, és sokak szerint ezt az időszakot Boriszov felhasználhatta a nyomok eltüntetésére. Boriszov ugyanakkor a jelentést a politikai ellenfelei kitalációjának nevezte, akik szerinte az amerikai médiumot használták fel lejáratására.

bulg

A következő botrány 2009 áprilisában tört ki: Stretan Jocic, akit jelenleg Ivo Pukanic horvát újságíró meggyilkolásával vádolnak, azt vallotta Belgrádban, hogy a kilencvenes évek elején Szófiában üzleti partnerként Boriszov védelmét élvezte.

Jocic vallomása után a bolgár parlament vizsgálóbizottságot állított fel, amely azonban tisztázta a vádak alól Boriszovot, akit így eddig egyetlen eljárás sem talált bűnösnek. A népszerűségi mutatók mindenestre azt mutatják, hogy bolgár választók elhiszik a szlogent, miszerint ő “az egyetlen megoldás a bűnözésre és a korrupcióra”.