További Külföld cikkek
- Gyerekeket késelt meg egy támadó Franciaországban, ketten megsérültek
- Aggódik a WHO, vészesen terjed egy új vírusvariáns
- Elhamvasztották O. J. Simpsont
- Civilek buktathatják le a tilosban parkolókat, és még pénzt is kereshetnek vele
- Joe Biden elszólta magát, szerinte a nagybátyját kannibálok ették meg
Több mint ötven év kormányzás után a japán Liberális Demokrata Párt vasárnap az előrehozott parlamenti választásokon hosszabb időre kiszorulhat a hatalomból. A történelminek nevezett választáson akár a 70 százalékot is elérheti a résztvétel, az ellenzék győzelme esetén felülvizsgálná a japán-amerikai kapcsolatokat, és Kínához közeledhet. A világ második legnagyobb gazdaságának növekvő államadósságával és elöregedő társadalmával is szembe kell néznie.
A Kyodo News csütörtökön közzétett felmérése alapján az ellenzéki szociálliberális erőket összesítő Japán Demokratikus Párt (JPD) számára megalakulása után tíz évvel akár a kétharmados többség megszerzése sem lehetetlen a parlament 480 fős alsóházában, amellyel szabad kezet kapna elképzelései megvalósításához. A konzervatív, jobbközép kormánypárt 307 képviselőjének akár kétharmadát is elvesztheti, amennyiben a közvélemény-kutatásoknak megfelelően a korábbi bázisának számító vidéki területeken is visszaesett.
Bár a felmérésekben nagyon sok volt a bizonytalan, de többségük elemzők szerint az ellenzéki pártra szavaz majd. Az is a kormánypárt vereségére utal, hogy Aszo Taro miniszterelnök már kijelentette, hogy méltósággal kell viselniük a vereséget.
Miközben a győzelemre esélyes legnagyobb ellenzéki párt az amerikai elnökválasztáson már bevált történelmi változás szlogenje mellett ígéretek egész sorával kampányolt, több elemző szerint nem feltétlenül a programok, hanem inkább a fél évszázad alatt megunt kormánypárt leváltásának gondolata döntheti el a választást. „Ez nem a JPD-ről szól, hanem a kormánypárt ellen szavaznak a választók. Már elegük van” – mondta a Japánban található Temple Egyetemen ázsiai tanulmányokat oktató Jeffrey Kingston a Voice of Americanak.
Ötvenhárom évig a hatalomban
2005-ben a jelenlegi kormánypárt még kétharmados többséget szerzett a parlament alsóházában, azonban a hatalmas győzelem valójában csak elfedte a liberális demokraták már akkor is létező válságát.
Az 1955-ben alapított LDP tette a második világháború után ipari nagyhatalommá Japánt, miközben hatalmát az évtizedek során részben osztogatással és a legkülönfélébb politikai mozgalmakat összesítő platformok egybentartásával őrizte meg. Sokszínűsége miatt valóban veszélyes ellenzékkel sem kellett szembenéznie, mivel a rajta kívül létező szocialista és kommunista pártok nem rendelkeztek jelentős bázissal az alapvetően konzervatív japán társadalomban, írja a Newsweek.
A stabil gazdasági növekedés mellett a párt nagy közmunkaprogramokat indított be, jelentős infrastrukturális beruházásokba és vidékfejlesztésbe kezdett, amivel megerősítette bázisát. Az 1990-es évek elején azonban a hirtelen megsokasodó gazdasági problémák, és az elöregedő társadalom jelentette hosszú távú veszély megoldásához reformokra lett volna szükség, amire a rengeteg érdekcsoport között vergődő párt nem tudott időben reagálni. A választók bizalma megingott a korrupciós ügyek által körüllengett pártban, ami 1993-ban ellenzékbe kényszerült, azonban tíz hónap után koalícióra lépett a kormányon lévő szocialistákkal és ezzel visszakerült a hatalomba.
A bukás már benne volt a levegőben
Későbbi újraválasztása ellenére a pártnak nem sikerült a korábbi példátlan növekedés lassulása ellenére továbbra is a világ egyik legerősebb gazdaságának számító ország elvesztegetett évtizedének nevezett 90-es években érdemben kezelnie a korábbi problémákat, azonban a 2001-ben hatalomra kerülő Dzsunicsiro Koidzumi miniszterelnök még egy kis időt nyert nekik. A választók körében rendkívül népszerűnek bizonyult a különcnek tartott politikus, aki a gazdasági fellendülést elősegítő reformokat jelentett be és számos tabut megdöntött Japánban, miközben szembement a párt több platformjával. Többek között a szabad piacnak kedvezett, és privatizálta a postát. Ezzel azonban a liberális demokraták számos törzsszavazóját is elidegenítette, miközben ő maga mégis népszerű maradt.
A politikai dinasztiák árnyoldala
Japánban különösen nagy hagyománya van a politikai dinasztiáknak, írja a BBC. A brit lap emlékeztet rá, hogy Aszo Taro jelenlegi és vasárnapi győzelme esetén Jukio Hatojama leendő miniszterelnök nagyapái egymást követték a kormányfői poszton még az 50-es években. Az Aszót megelőző Abe Sindzo és Jaszuo Fukuda is korábbi vezetők gyerekei illetve unokái, a Liberális Demokrata Párt augusztus 30-i jelöltjeinek pedig egyharmada tartozik valamilyen politikusi dinasztiához. Több elemző szerint ez a felállás is hozzájárulhatott az LDP meggyengüléséhez, de az egész japán politikai rendszernek árthat, mivel sokan valódi teljesítmény nélkül, már a nevükre építve bejuthattak a parlamentbe. A helyzet előremozdítása érdekében a Macusita Intézetben családi kapcsolatokkal nem rendelkező, de politikai pályafutáson gondolkozó fiatalokat részesítenek speciális oktatásban.
Az egy évvel korábban a karizmatikus vezetőhöz kötött várakozásoknak köszönhetően megnyert választás után Koidzumi 2006-os távozását már nem heverte ki a párt. „Vele együtt elszállt a varázslat. Az LDP nem tudott élni az örökségével, ráadásul ma már azt is tudjuk, hogy Koidzumi reformjai sem voltak olyan csodálatosak, mivel növelték az egyenlőtlenségeket a japán társadalomban” – mondta a tokiói Sophia Egyetemen politikatudományt oktató Koicsi Nakano. Egy másik politológus a morfiumhoz hasonlított Koidzumit, amelynek hatása alatt a liberális demokraták nem érezték a nagyon is valós veszélyt.
Aszónak nem volt könnyű dolga
A párt népszerűsége hirtelen zuhanni kezdett, és a 2007-es felsőházi választásokon negyven év után vereséget szenvedtek a fél évszázad alatt legnagyobb ellenfelüknek bizonyuló JDP-vel szemben. Az újabb miniszterelnökök évente váltották egymást, míg 2008 szeptemberében a jelenlegi kormányfő Aszo Taro került hatalomra. Népszerűségének több vitatott elszólása, valamint a kabinetjét érintő botrányok is ártottak, amilyen a G8-csúcson részegen tartott sajtótájékoztatóval vádolt pénzügyminiszterének ügye volt. A Koidzumihoz hasonlóan karizmatikusnak tartott Aszo helyzetén azonban leginkább a gazdasági válság rontott, amellyel szemben csak fél éves késéssel vezetett be gazdaságélénkítő csomagot.
Miután az LDP júliusban vereséget szenvedett az évtizedek óta rendre megnyert tokiói helyhatósági választásokon, Aszo feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki augusztus 30-ára. Bár augusztus elején kiderült, hogy 2009 második negyedévében elsősorban az exportnak köszönhetően megint növekedett a japán gazdaság, de az ország még messze nem lábalt ki a válságból, emlékeztetett rá a Bloomberg. Erre utalt az is, hogy éppen a vasárnapi választások előtt két nappal kiderült, hogy a munkanélküliség elérte a rekordmagasnak számító 5,7 százalékot, és elemzők szerint év végéig a hat százalékot is meghaladhatja. A munkanélküliség mellett az elmúlt tíz hónapban az öngyilkosságok és a bankcsődök száma is meredeken emelkedett, írja a Bloomberg.
Az agusztus 18-án kezdődő, az Economist szerint meglepően finomkodó választási kampányban Aszó még egy kis időt kért a választóktól a gazdaságélénkítő lépések befejezéséhez. A Telegraph szerint azonban a 20 százalékos népszerűség alá eső miniszterelnök újraválasztása annak ellenére is esélytelen, hogy az utolsó héten a fiatalok megnyerése érdekében a népszerű SMAP zenekar támogatását is megszerezte.
Barack Obama után szabadon
Az ellenzéki Japán Demokratikus Pártot vezető Jukio Hatojama a japán Barack Obamaként állította be magát, és a változás szlogenjével kampányolt. Bár a gazdasági helyzet rendezése a leginkább sürgetőbb, de az Economist egyik elemzője szerint igazán komoly változásra a JPD győzelme esetén sem lehet hamar számítani, inkább csak a 2010-es felsőházi választások után lát erre esélyt.
A demokraták a kampányban rengeteg populista ígéretet is tettek. Állításuk szerint az elöregedő társadalom problémájára válaszul gyerekenként havi 26 ezer jenes (kb. 50 ezer forint) családi pótlékot vezetnének be, adókedvezményeket, valamint költségtakarosságot ígértek. A fogyasztás fellendítésével segítenének a gazdaságon is, habár elemzők szerint ez inkább csak rövidtávon lehet eredményes. Szerepel még programjukban az autópályadíjak megszüntetése, valamint a mezőgazdaságban dolgozók állami támogatása, amire azonban Aszó szerint már végképp nincs pénz. Hatojama azonban ígérete szerint eltörölné a pazarló közmunkákat, és visszafogná a sokszor túlságosan is befolyásos bürokratákat, valamint átcsoportosítással oldaná meg a hiányt.
A párt főként belpolitikai témákra koncentrált a kampányban, de azt is többször hangoztatták, hogy felülvizsgálnák a japán-amerikai viszonyt. A két ország kapcsolatának kiegyensúlyozása mellett nem pontosították, hogy mire gondolnak, miközben másik nyilatkozataikban a párt prominensei Washingtont továbbra is legfontosabb diplomáciai partnerüknek nevezték. A Reuters szerint az esetleges kormányváltás az afganisztáni szerepvállalást, valamint a Japánban állomásozó 47 ezer amerikai katonát, és legfőképpen az USA sokat támadott okinavai katonai bázisát érinti majd. Japán közelebb kerülhet Kínához és a környező ázsiai országokhoz, írja a The Wall Street Journal. Hatojama állítása szerint az európai országok felé is nyitnak majd.
Egyelőre sok a bizonytalanság a demokraták tervezett intézkedései körül, amelynek egyik oka, hogy a párt még soha nem került a kormányzás közelébe, ezért a Time egyik elemzője szerint tapasztalatlanságuk miatt kezdetben nem lesz könnyű dolguk, és még több ponton módosulhatnak elképzeléseik.