Összezsugorodott az USA kelet-európai rakétavédelmi pajzsa

A washingtoni Fehér Ház elveti a Lengyelországba és Csehországba tervezett rakétavédelmi rendszer tervét, írta a The Wall Street Journal volt és jelenlegi amerikai kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva. Az amerikai lap szerint a döntés (amely valószínűleg csökkenti a feszültséget Washington és Moszkva között) alapja, hogy Irán nem halad olyan gyorsan a nagy hatótávolságú rakéták gyártásával, ahogy azt korábban gondolták, így nem is jelent olyan komoly fenyegetést az Egyesült Államok szárazföldi területére és a nagyobb európai városokra.

Az előző, republikánus amerikai elnök, George Bush kormányzata alatt kidolgozott terv azt célozta, hogy védelmet nyújtsanak Európának az esetleges iráni rakétafenyegetés ellen. A radarrendszert cseh területen, magukat az elfogó rakétákat Lengyelországban kívánták telepíteni.

Lebutiott verziót kapnak

Az amerikai kormányzat nem dobja ki egy az egyben a rakétavédelmi tervét, hanem egy kompromisszumosat fogad el, amelyből kimarad egy sor sor, Oroszországot ingerlő elem. (Moszkva élesen bírálta az amerikai rakétavédelmi pajzs tervét, mondván, az közvetlen fenyegetést jelent az orosz nukleáris elrettentő erővel szemben.)

Az ügyben Barack Obama amerikai elnök számára az a dilemma, hogy vagy visszalép az Oroszországgal való viszony javítását célzó, már megkezdett folyamatban, vagy csalódást okoz Washington két NATO-szövetségesének. (Az év elején hivatalba lépett demokrata párti kormányzat már kezdettől fogva nem mutatott lelkesedést a rakétavédelmi tervek iránt, amelyek a Bush-kormány idején még kiemelt fontosságúak voltak.) Mindenestre Obama most azt hangsúlyozta, hogy Irán rakétafejlesztési programja jelentős fenyegetést jelent, és az új amerikai rakétavédelmi rendszer a korábban tervezettnél hatékonyabban lesz képes kezelni ezt a fenyegetést. Leszögezte, kipróbált és hatékony technikákról van szó.

Leírták Közép-Európát

A lengyel védelmi minisztérium szóvivője csak annyit mondott a döntésről: ez katasztrófa Lengyelország számára. Csehországban felemásan fogadták az amerikai döntést. Mirek Topolánek volt miniszterelnök például Csehország súlyvesztéséről és bizonytalan helyzetéről beszélt. "Újra abba a helyzetbe kerülünk, amelyet egyébként Közép-Európában már 100 éve ismerünk, hogy partneri, biztonsági, szövetségi szempontból megint nem vagyunk bebiztosítva. Ez egyfajta vészhelyzet, legalábbis én így érzem" mondta Topolánek. Aki szerint így Csehország húsz évvel a rendszerváltás után sem tudja, hová tartozik. Topolánek szerint a döntés egyben annak bizonyítéka, hogy Washington elveszítette érdeklődését a közép-európai régió iránt.

Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter szerint az amerikaiak döntés egy gesztus Moszkvának, hogy nagyobb együttműködést tanúsítson a nagyhatalmak és Irán közt októberben kezdődő tárgyalásokon. (Ahol az egyik fő téma az iráni atomprojekt lesz. Márpedig azokat a városokat, ahol az atomprogram folyik, orosz rakétavédelmi rendszer öleli majd körül.)

Rakéta, mint a meggyőzés eszköze

Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke, valamint Jan Májícek, a Csehországba tervezett amerikai radarállomást ellenző Ne základnám! (Nem a támaszpontokra!) mozgalom vezetője szerint Washington döntése a cseh nép győzelme. "Örülök, hogy nekünk lett igazunk. Beigazolódott, amit három éve hangoztatunk: nincs szükség arra, hogy Csehországban felépüljön az amerikai rakétavédelem bármilyen eleme", mondta Paroubek. Meggyőződése, hogy a régiót komolyan senki sem veszélyezteti.

Megjegyzendő, Ian Fischer cseh miniszterelnök szerint azért lehet valós veszély, legalábbis most arra emlékeztette amerikai szövetségeseit, hogy áprilisban abban állapodtak meg, hogy a valós veszélyre, azaz a kis- és közepes hatótávolságú rakétákra és elhárításukra (koncentrálnak majd, és Csehország elvárja, hogy Amerika továbbra is részt vegyen kutatás- fejlesztési projektekben, és finanszírozza is azokat. A kis- és közepes hatótávolságú praktikusan a térségből csak orosz irányból jöhetnek. Mindenesetre nem alaptalanok a cseh és lengyel félelmek, amikor Moszkva éveken át vehemensen tiltakozott a Csehországba és Lengyelországba tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése ellen. Dmitrij Medvegyev orosz elnök tavaly azt is kilátásba helyezte, hogy Moszkva ellenlépésként rövid hatótávolságú rakétákat telepít a Kalinyingrádi területre, a lengyel határ közelébe.

Az oroszok triumfálnak

Anders Fogh Rasmussen pozitív lépésnek minősítette az amerikai döntést, miután délelőtt tájékoztatást kapott az amerikai féltől az eredeti elgondolások washingtoni megváltozásáról. A NATO-főtitkár szerint ugyanis Obamának a közös védelemmel kapcsolatos új elképzelései (melyeknek részleteiről nem beszélt) jobban számolnak valamennyi NATO-ország bevonásával.

És persze az oroszok diplomáciai győzelemként ünnepelték az amerikai döntést. "Logikus következménye Oroszország következetes álláspontjának", jelentette ki Mihail Margelov, az orosz Szövetségi Tanács (a parlamenti felsőház) külügyi bizottságának vezetője. Egy neve elhallgatását kérő katonadiplomata azt mondta, a rakétapajzsról való lemondással megnő a mozgástér az orosz-amerikai leszerelési tárgyalásokon.