Ban Kimun tudja, hogy mit akarunk

Bajnai Gordonnak megfájdult a feje a repülőn, úton New Yorkba. Aggodalomra azonban semmi ok, eddig minden a várakozások szerint, bizonyos szempontból talán még annál is jobban alakult a miniszterelnök amerikai útján.

Bajnai az ENSZ évi rendes ülésére érkezett New Yorkba. A rendezvény ugyan csak szerdán kezdődik, de ő már hétfőn találkozott Ban Kimun ENSZ-főtitkárral, aki megnyugtatta, tud róla, hogy hazánk 2012-13-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja szeretne lenni. A főtitkár és a miniszterelnök hétfői találkozóján - ilyenből a látogatás minden napjára jut majd egy - szó esett még a klímavédelemről, az ENSZ reformjáról és a Népirtás-megelőzési Központról. Ez utóbbi magyar találmány volna.

Klímavédelemről azért beszéltek, mert ez Ban Kimun személyes kedvence, a főtitkár szabadidejében legszívesebben a klímakatasztrófától mentené meg a földet. Ezért is rendeznek a szerdán kezdődő közgyűlés előtt klímacsúcsot is, aminek a fő célja, hogy a kiotói egyezmény lejárta miatt decemberben rendezendő koppenhágai klímacsúcs előre programozott kudarcát kicsiben kipróbálhassák. Hogy legalább azt tudják, miben nem értenek egyet.

Sokmindenben. Elsősorban abban, hogy a fejlődő országok szerint a fejlett világ csak ne ugráljon, nem elég, hogy klímaváltozást csináltak, most még a fejlődők szennyezőanyag-kibocsátását, vagy ha úgy tetszik, gazdasági termelését akarják korlátozni. A fejlettek meg leginkább egymással vitatkoznak, hogy adjanak-e pénzt a fejlődőknek klímavédelemre, és ha igen, azt milyen alapon.

Az Európai Bizottság asztalán heverő javaslat szerint az EU-nak 2020-ig évente 100 milliárd eurót kellene adni a fejlődő országoknak klímavédelemre. Ehhez egyesek - például a csóróbbnak számító, de sokat szennyező lengyelek - szerint a nemzeti jövedelem arányában kéne hozzájárulnia a tagállamoknak. A gazdagabb, kevésbé szennyező országok szerint a szennyezés arányában. Magyarország szerint részben így, részben úgy. Ban Kimunnak tetszett az ötlet.

Ahogy tetszett neki a Népirtás-megelőzési Központ gondolata is, ami természetesen Budapesten lenne. Itt akadémikusok tanulmányozhatnák a népirtásokat, egyben kiépíthetnének egy figyelmeztető rendszert, amely időben szólna az ENSZ-nek, ha valahol népirtás készül, hogy aztán az ENSZ éles szavú határozatokban ítélhesse el a szándékot.

A rövid, de tartalmas megbeszélés után a miniszterelnök a magyar állandó ENSZ-képviseleten találkozott a New York-i magyar értelmiséggel. Ha netán aggódtak volna, most megnyugodhatnak. A magyar állandó ENSZ-képviselet szomszédságában van atombunker.

Értelmiségi is van, bár nem sok. A kormányfő úgy negyven embernek magyarázhatta el, hogy mennyi mindent tett az elmúlt hónapokban. Megreformálta a nyugdíjrendszert, az adórendszert, a szociális és a munkaügyi rendszert. Helyrebiccentette a gazdaságot, per pillanat még IMF-hitelre sincs szükség, de két hete megállapodtunk, hogy ha kéne, adnának.

Abban is megállapodtunk, hogy mindez 2010 októberéig így lesz, azaz az új kormány - ami Bajnai szerint mindenképpen lesz, mert "én csak egy évre vállaltam a megbizatást" - majd maga dönthet az ügyben. Egy aggódó banki vezető megnyugtatására azért azt is hozzátette, hogy azért túl sok mozgástere az új kormánynak sem lesz. Kampányolhatnak bármivel, de ha nem tartják a szigorú fiskális politikát, akkor az országnak annyi.

"Igenis van társadalomfilozófiánk!" - jelentette ki a kormányfő, mégpedig az, hogy a segélyekből élést a munka váltsa fel. Elemzése szerint Magyarország fő baja az újraelosztás nagy aránya. "A választásokat azok düntik el, akik az állami újraelosztásból élnek" - mondta.

A miniszterelnök értő fülekre talált. az egyik magyar értelmiségi például azt kérdezte, hogy hogyan lehetne kirúgni a 42 ezer MÁV-dolgozót anélkül, hogy kitörjön a harmadik világháború. Bajnai szerint legalább három év alatt, mármint hogy legalább három év kell a közösségi közlekedés átszervezéséhez, amihez ő neki is kezdene. Egy másik magyar értelmiségi az iránt érdeklődött, hogy mekkora a reformok hazai támogatottsága. Bajnai erre egy friss belső felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy a lakosság 70 százaléka egyetért azzal, hogy kemény intézkedésekre van szükség, ami ügyes válasz, bár nem erre a kérdésre.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a gazdasági válság mellett társadalmi válság is van. Szerencséjére a megjelenteket inkább a gazdaság érdekelte. Bajnai bevallottan a közgazdasághoz ért, "ez a választott szakmám", mondta, és ez érezhető is. Amíg a gazdaságról beszélt, lendületes, magabiztos volt. A társadalmi problémákról bonyolult, idézhetetlen mondatokban beszélt, akadozva.

A találkozó végén a köztársasági érdemrend középkeresztjét adományozta Charles Gatinak, akivel aztán négyszemközti vacsorára is elvonult. Kedden a klímacsúcs egyik paneljén vesz majd részt, délután pedig ő fogja lezárni a kereskedést a New York-i tőzsdén. Fejfájásnak hétfőn már nem volt nyoma.