A liberálisok tették kancellárrá Merkelt

Nagy üdvrivalgással fogadták a CDU pártközpontban, amikor az ARD német televízió bemutatta exit pollját, amely szerint a CDU/CSU pártszövetség a szavazatok 33,5 százalékát szerezte meg. Ennél is nagyobb volt az öröm, amikor kiderült, hogy a potenciális koalíciós partnernek tartott liberálisok (FDP) várakozáson felül 15 százalékot szereztek.

A két párt így megszerezte a többséget a német parlamentben, a Bundestagban, s a korábban már kinyilvánított szándék szerint koalícióban kormányozza Németországot. A kancellár a következő ciklusban is Angela Merkel marad. Ezzel véget ért az amúgy nem sikertelen, négyéves konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció korszaka Németországban.

A választási részvétel az eddigi legalacsonyabb, 72,5 százalékos volt. Az előzetes számítások szerint a Bundestagban a helyek megoszlása a következő lesz: CDU/CSU 239, SPD 146, FDP 93, Baloldal 76, Zöldek 68 (lásd keretes írásunkat a végeredményről).

"Természetesen lesz néhány vitás pont, hiszen két különböző pártról van szó", mondta Angela Merkel az előtte álló koalíciós tárgyalásokról, de a politikus gyors és gördülékeny egyezkedésre számít az FDP-vel. Merkel leszögezte, tartják magukat a programjukhoz, munkahelyeket akarnak teremteni és az oktatás fejlesztésére koncentrálnak. Guido Westerwelle, az FDP elnöke azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy az uniópártokkal nagyon gyorsan nagyon jó kormányprogramot tudnak kidolgozni. Az FDP elnöke három fontos célt sorolt fel: méltányos adórendszert, jobb oktatási lehetőségeket és a polgári szabadságjogok kiterjesztését.

A győzelmi hangulatban Merkel nem kívánta kommentálni azt a tényt, hogy a CDU a mostani választásokon 1949 óta a legrosszabb eredményét érte el. Bár 2005-höz képest csökkent a támogatottságuk, a kancellár ennek ellenére bízik abban, hogy továbbra is meghatározó néppárt maradnak. Merkel CDU-jának bajor testvérpártja is az elmúlt fél évszázad legrosszabb eredményét érte el Bajoroszágban (41 százalékot).

Az FDP nagy napja

A Spiegel elemzése szerint Merkel ugyan megmentette magának a kancellári posztot, de ezért súlyos árat fog fizetni. A további kormányzást Merkel egyedül az FDP-nek köszönheti, amely 15 százalékot közelítő eredményével minden várakozáson felül teljesített. A most következő konzervatív-liberális kormányzás azonban jelentősen különbözni fog a korábbitól. Helmut Kohl idején egyértelmű volt, ki viseli a nadrágot, mert az uniópártoknak négyszer-ötször annyi mandátuma volt a Bundestagban, mint a liberálisoknak. Kérdéses, véli a Spiegel, hogy Merkel a mostani leosztásban mennyire tudja majd megfékezni a radikálisan liberális elképzeléseket.

A nagy nyertes kétségtelenül a liberális FDP, amely 11 év ellenzék után ismét kormányra kerül és a német választások történetében még soha nem szerepelt olyan jól, mint most. A liberális FDP-nek sikerült sok csalódott szociáldemokrata szavazót magához csábítania, és - legalábbis egyik szavazatával - a pártot támogatta több millió konzervatív választó is.  Guido Westerwelle hangsúlyozta: pártja vállalja a kormányzati felelősséget és mindent megtesz annak érdekében, hogy elsősorban egy új adópolitikával segítse az ország kijutását a jelenlegi válságból. Westerwelle lesz minden bizonnyal Németország új külügyminisztere. Az FDP három-négy tárcára számíthat, a külügy mellett övék lehet a gazdaság és az igazságügyi minisztérium is.

Újra kell építeni az SPD-t

A legnagyobb vesztes a Német Szociáldemokrata Párt, amely történelmi mélypontra került. A szociáldemokraták (SPD) a háború utáni legrosszabb eredményüket, 22,7 százalékot értek el. Németországban korábban még egy párt sem vesztett ennyi szavazót, mint vasárnap a szociáldemokraták. A vereség mértékét jól érzékelteti, hogy a Baloldali Párttal szemben már csak 10 százalék az előnyük.

"Ez egy nagyon keserű nap a német szociáldemokráciának, egy nagyon keserű vereség, ezen nincs mit szépíteni", mondta Frank-Walter Steinmeier a szociáldemokraták kancellárjelöltje. A SPD-ben most nehéz idők jönnek, a pártnak újra kell definiálnia magát, új tartalmat, új stratégiát és valószínűleg új vezetőt kell találnia. Steinmeier bejelentette, hogy a frakciót ő fogja vezetni, amivel a kontinuitást kívánja biztosítani a párt útkereső időszakához. A Spiegel szerint annak az SPD-nek vége, amely a hetvenes évektől a baloldali mainstream közegbe ágyazódott, nyugati elkötelezettségű volt, és amely a politikát nem csak a szűk támogatói elitjére, hanem az egész országra szabta.

Klaus Wowereit, Berlin szociáldemokrata polgármestere szerint az egész pártot felelősség terheli a vasárnapi eredményért. A jövőbeli lehetséges baloldali kancellárjelöltként emlegetett politikus szerint ugyanakkor a vereség után politikusok új generációja tűnhet fel az SPD-ben.

Erősödtek a kis pártok

Ugyancsak a nyertesek közé számít a posztkommunista Baloldali Párt (Die Linke), amely az egykori NDK-s állampárt utódszervezetéből (PDS) és az SPD-ből korábban kivált szárnyból, illetve az SPD-vel szemben kritikus szakszervezeti tömörülés egyesülésével jött létre 2007-ben. A Baloldal 3,8 ponttal javított eredményén, 12,5 százalékot ért el, amellyel a Zöldeket is leelőzte. A Baloldalnak sikerült megszereznie a szociáldemokratákból kiábránduló szavazók egy részét, és a vasárnapi választáson a keleti tartományok mellett már a nyugati országrészben is megerősödött.

Populista követeléseik közé tartozik a bankok szigorú ellenőrzése és a legmagasabb jövedelműek megadóztatása. Régóta húzódó vita, hogyan viszonyuljanak a szociáldemokraták a korábbi keletnémet utódpártot is magába foglaló szervezethez, amelyik a szociális kérdéseket és a kisemberek problémáit tűzte zászlajára. A SPD mostani sanyarú helyzetét nézve, szükségszerű lesz a két párt közeledése, ha 2013-ban le akarják győzni a konzervatív-liberális koalíciót.

Nagyon jól szerepelt a zöld párt is, amely 10,6 százalékos eredményével 2,5 százalékot javított 2005-höz képest. Az atomenergia-ellenes és emberi jogi mozgalmakból kifejlődött, hagyományosan baloldali szervezet, amely Gerhard Schröder kancellársága idején kormányzati szerepbe is került, most nehéz helyzetben van, hiszen legfontosabb partnere az SPD összeomlott, a Baloldali Párt pedig soha nem volt elfogadható számára.

Adócsökkentés, de nem azonnal

A konzervatív-liberális koalíciótól a gazdasági elemzők a korábbihoz képest piacbarátabb politikát várnak. Az FDP 10 és 35 százalék közé csökkentené az adósávokat, amelyek jelenleg 14 és 45 százalék között mozognak. A CDU az alsó sávot 12 százalékra csökkentené, míg a felső 45 százalékos küszöböt 52 ezer euróról 60 ezer euróra növelné.

"Kezdetben csak szimbolikus adócsökkentésre számíthatunk. Leginkább a költségvetési hiányra és a növekvő munkanélküliségre koncentrálnak majd, amivel megalapozzák az új koalíció népszerűségét" - mondta Peter Lösche, a Göttingeni egyetem politikai elemzője. "Még nem lesznek nagy reformok, az igazi kiadáscsökkentő programra és adócsökkentésekre majd 2011-ben lehet számítani."

Merkel a Phoenix Tv-nek adott interjúban nem kívánt közelebbi időpontot meghatározni az adócsökkentésekre: "Megmondtuk, két lépcsőben csökkentjük az adókat a következő ciklusban, és ehhez tartjuk magunkat". Elemzők szerint az adócsökkentést nem lesz egyszerű végrehajtani figyelembe véve a már most is 1600 milliárd eurós államadósságot.

Az új koalíció visszavehet az állami beavatkozásból, és privatizációkra lehet számítani, ezek érinthetik a vasutat kezelő Deutche Bahnt is. Az új koalíció emellett meghosszabbítja a bezárásra ítélt atomlétesítmények működését.