Szlovákia is kivételt akar a Lisszaboni Szerződés alól
Ha Csehországnak sikerül kivételt elérnie az európai uniós Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta alól, akkor Szlovákia is megpróbálja elérni ugyanezt, jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő egy cseh tévének nyilatkozva. "A Benes-dekrétumok a szlovák jogrendszer részét képezik, és sem eltörölni, sem megváltoztatni nem lehet őket" - monda.
Ha azonban az EU eleget tesz a cseh kérésnek, és lesz egy kivétel az EU alapjogi chartája alól, akkor úgy fog tűnni, mintha az lenne főszabály, hogy az EU-dokumentum jogalapot teremt a volt Csehszlovákiából kitelepített szudétanámetek leszármazottainak kártérítési követeléseihez, és ezeket a cseh kivétel miatt a felbomlott ország másik utódállamával, Szlovákiával szemben fogják beterjeszteni.
Václav Klaus cseh elnök a hónap elején közölte, hogy nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
A cseh politikusok többsége nem osztozik Klaus félelmeiben. A hárommillió kitelepített leszármazottai csak azt követelik, hogy Csehország ismerje el, hibázott, amikor a kollektív bűnösség elve alapján megfosztotta a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozta a vagyonukat, és kitelepítette őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
