Botrányok övezik az újinfluenza-oltást
Az új influenza elleni oltásokat világszerte viták és botrányok kísérik. Németországban más-más oltóanyagot szánnak a lakosságnak és kormánytagoknak, illetve a hadseregnek. Az Egyesült Államokban per indult a vakcinát tartalmazó spray ellen, Franciaországban névre szóló levelekben győzködi a kormányzat a lakosságot az oltás fontosságáról. Az mindenütt jellemző, hogy nemcsak a polgárok, az orvosok is bizalmatlanok az oltással.
Székely Tamás egészségügyi miniszter október 12-én Luxemburgban, az EU egészségügyi minisztereinek tanácskozásán azt mondta, hogy Magyarország az első olyan uniós ország, ahol már szervezetten oltanak, és a többi európai országban, ahol még csak most szervezik az oltás megkezdését, egyáltalán nem terjedtek el a vakcina biztonságos voltát illető aggodalmak.
A helyzet azonban az, hogy a szakmai szervezetek más országokban is megfogalmaznak aggályokat, holott ott nem az Omninvest vakcinájáról, hanem nagy világcégek különböző típusú oltóanyagairól van szó.
Nagy mintás kísérlet a német lakosságon?
Németországban az állam ötvenmillió adag oltóanyagot rendelt, azonban egy felmérés szerint csak a lakosság tizennégy százaléka akarja beoltatni magát. Sokan tartanak az oltástól, és azt gondolják, hogy az új vírus veszélytelenebb a hagyományos influenzánál, az oltóanyag viszont nincs megfelelően megvizsgálva, így a tömeges oltás valójában egy nagy mintás kísérlet lenne a német lakosságon. Az oltások beadását a tervek szerint október végén kezdik, elsősorban a súlyos betegeket akarják elérni.
A Glaxo Smith Kline (GSK) által szállított vakcina kis többletmunkát ad az oltóorvosoknak, ugyanis nem egyben, hanem két ampullában szállítják: az egyik tartalmazza a hasított, tehát nem teljes antigént, a másik az erősítő, adjuváns adalékanyagot. A két ampulla tartalmát az orvosoknak kell összekevernie és 24 órán belül beadnia, különben ki lehet dobni az egészet.
Első és másodosztályú oltóanyag
A gyártó azzal érvel, hogy ezzel a megoldással sokkal több embert lehet beoltani, és az adjuvánsoknak köszönhetően a vírus különböző variánsai elleni immunválasz is kiváltható. Néhány szakértő azonban megkérdőjelezte az oltóanyag biztonságosságát, és azt állítják, hogy hibás döntés volt ezt a vakcinát rendelni. Mint rámutattak, a mellékhatásokat – bőrpírt, fejfájást, végtagfájdalmat, lázat – épp a szer hatását fokozni hivatott adalékanyagok okozzák. A hatóságok ezek után úgy döntöttek, hogy a terhes nőknek és a gyermekeknek egyelőre nem ajánlják az oltást.
Az igazi botrány akkor tört ki, amikor kiderült, hogy a Bundeswehr katonáit, illetve a kormánytagokat, a parlamenti képviselőket és a többi szövetségi hatóság alkalmazottait nem a GSK, hanem az amerikai Baxter cég oltóanyagával oltják be. Ez teljes vírust tartalmaz, és nincsen benne hatáserősítő adalékanyag (a magyar vakcina is elölt, teljes vírust tartalmaz). A hadsereg azzal indokolta a külön vakcinát, hogy a jogszabályok alapján a Bundeswehr a tartományi és a szövetségi döntésektől függetlenül intézheti beszerzéseit . Az „első és másodosztályú” oltás miatt kitört botrány miatt Angela Merkel kancellár úgy döntött, hogy a lakosságnak szánt vakcinával oltatja be magát.
Bizalmatlan brit orovosok
Nagy-Britanniában a hét közepén kezdik meg az oltásokat, összesen százharminckétmillió adagot rendeltek, ami a minisztérium szerint elég a teljes lakosság beoltására. Először a legveszélyeztetettebb csoportokba tartozó tizenegymillió britet oltják be, a terhes nőket, a krónikus betegeket, a legyengült immunrendszerű embereket és a velük együtt élőket, valamint az egészségügyi dolgozókat. Őket az egészségügyi hatóságok levélben is értesítik az oltások megkezdéséről.
A védelmi minisztérium tizenöt ezer adag oltóanyagot ígért az Afganisztánban szolgáló brit csapatoknak is, de csak a szigetországban élő veszélyeztetett csoportok után oltják be őket. A Glaxo Smith Kline Pandemrix oltóanyagát, valamint a Baxter két adagban beadott Celvapanját használják. A felnőttek többsége csak egy oltást kap, a krónikus betegek és a gyerekek az emlékeztetőoltást is kapnak.
Egyelőre még az első körben beoltandó britek is bizalmatlanok: egyes kórházakban csak a dolgozók egyötöde oltatná be magát, ami elmarad a a szezonális influenzaoltások nem túl nagy, negyvenszázalékos elfogadottságától is. Egy felmérés szerint háziorvosok és nővérek fele nem oltatná be magát, kétharmaduk szerint a vakcinákat nem ellenőrizték megfelelően, és a hatóságok eltúlozzák az új vírus veszélyeit. A terhes nők fele sem adatná be az oltást.
Az USA-ban perelnek
Az Egyesült Államokban október elején kezdték meg az oltásokat, az egészségügyi minisztérium kétszázötvenmillió adagot rendelt, amivel a lakosság négyötödét beolthatják. Az Egyesült Államokban több vállalat is gyárt oltóanyagot, és külföldről is importálnak. A vakcinák kiszállítása azonban a vártnál lassabban halad: bár az oltásokat a tervezettnél hamarabb megkezdték, október közepére az előirányzott harminc–ötvenmillió adag helyett csak tizenegymilliót szállítottak ki országszerte.
Az USA-ban MedImmune orrspray formájú vakcinája készült el először, ez teszi ki a kiszállított oltóanyagok több mint felét. A szövetségi kormányzat ajánlása szerint először az egészségügyi dolgozókat, a gyerekeket, a krónikus betegeket kell beoltani, más országokkal ellentétben a terhes nők azonban nem kaphatják meg elsők között az oltást, nekik meg kell várniuk az október végére ígért injekciós változatot.
A terheseknek és a kis gyerekeknek a gyártó által sem ajánlott orrspray botrányt kavart az Egyesült Államokban. New York-i egészségügyi dolgozók keresetet adtak be a bíróságra az oltási kampány felfüggesztését kérve, mivel szerintük a később bevezetett vírusrészes injekciókkal szemben legyengített, de élő vírust tartalmazó spray-k magukban is járványt okozhatnak.
Az amerikaiak bíznak a kormányban
Ezenkívül is több tagállamban támadták bírósági úton az oltási kampányt. Egy amerikai orvos társaival a vakcinák gyorsított engedélyeztetése miatt állíttatná le a forgalmazásukat. Szerintük a vakcinákat nem vizsgálták be megfelelően, ezért 2010 közepéig nem lehet kijelenteni róluk, hogy biztonságosak.
Az Egyesült Államokban az egyes tagállamok nem kötelesek követni a szövetségi ajánlást, és még akár megyénként is lehetnek kisebb eltérések a H1N1 elleni védekezésben. Több különböző szakszervezet így azért nyújtott be keresetet a bíróságon, mert New York államban az egészségügyi dolgozókat kötelezték az oltásra. Egyelőre elérték céljukat, mivel az állam egyik legfelsőbb bírája pénteken úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti az oltások kötelező érvényét, ezért az egészségügyi dolgozók az október végén várható meghallgatásokig biztosan szabadon választhatnak.
A Harvard szeptember végi felmérése szerint az amerikaiaknak csak a harmada tartja elég biztonságosnak a vakcinát, miközben a szezonális influenza oltóanyagánál több mint felük gondolja ugyanezt. Az amerikai szülők hatvan százaléka beoltatná gyerekét a szezonális influenza ellen, de csak negyven százalékuk az új influenza ellen.
Összességében azonban nem annyira szkeptikusak az amerikaiak, mint egyes európai országok polgárai. A Pew Research október 9–12. között készített felmérése szerint negyvenhét százalékuk oltatná be magát, és ugyanennyien ellenzik. A lakosság hatvanöt százaléka bízik benn, hogy a kormány kezelni tudja az új influenza jelentette fenyegetést.
Tízből nyolc francia nem oltatná be magát
Franciaországban az oltás nem lesz kötelező, de az állam kilencvennégymillió adag oltóanyagot rendelt, ennyi a lakosság háromnegyedének elegendő, mivel mindenki kap egy emlékeztető oltást is. Az első egymillió adag október közepére lesz meg. Itt is fontossági sorrendet állítottak fel, az egészségügyi dolgozókkal kezdik, aztán a terhesek jönnek, végül a lakosság többi, társadalombiztosítással rendelkező része, akiket az egészségügyi miniszter névre szóló levélben szólít fel az oltás felvételére. Minden levél hátoldalán egy dupla kupon lesz, amivel mindenki megkaphatja az első és az emlékeztető oltást.
A levélre azért van szükség, mert a lakosság nem érzi szükségét az oltásnak. Egy szeptemberi felmérés szerint tízből nyolc francia nem fél az új vírustól, kétharmaduk nem is akar oltást. A kampány újra felélesztette az oltásokról szóló társadalmi vitát, sokan jobban félnek az ellenanyagok hatásától, mint magától a betegségtől.
Ennek alapot ad, hogy az orvosok és ápolónők több mint fele nem akarja magát beoltatni, mert szerintük az oltóanyagot még nem vizsgálták be megfelelően, így az oltás kockázata nagyobb, mint a fertőzésé. A bizalmatlanságot sok orvosban erősíti az 1980-as évek botránya, amikor tömegesen fertőződtek meg betegek vérátömlesztéssel bevitt HIV-vírussal. Mint egy orvos mondja, azóta csak olyan anyagot hajlandó beadni a betegeinek, amit jól ismer.
