Levente, Irén
20 °C
37 °C

2010 Irak éve lesz

2010.01.06. 00:23
Az afganisztáni rendezés főpróbája is lehet a következő év Irakban, ahonnan a márciusi parlamenti választások után az amerikai csapatok megkezdik a kivonulást. Az új kormány csak a síiták és a szunniták megegyezésével állhat fel, azonban a gyors kormányalakítást a vallási és etnikai ellentétek mellett a választásokra várhatóan merényletekkel készülő lázadók is nehezíthetik. Az iraki vezetésnek 2010-ben folytatnia kell a korrupció elleni harcot, miközben felgyorsítják az ország tekintélyes olajkészleteinek kiaknázását.

Ez az év sorsdöntő lehet Irakban. Március 7-én parlamenti választásokat tartanak, és a biztonságos és csalásoktól mentes lebonyolítás mellett gyors kormányalakításra is szükség van ahhoz, hogy az amerikai csapatok nagy része augusztus végéig nyugodt szívvel elhagyhassa az országot.

„A legnagyobb próbatételek, a kormányalakítás, a békés hatalomátadás, és az amerikai kivonulás még hátravannak” – mondta Sam Parker, a washingtoni Egyesült Államok Békeintézetének Irak-szakértője. Az iraki átmenet zavartalansága fontos Barack Obamának is, aki az afganisztáni csapaterősítések és a kivonulási menetrend bejelentésével a másik háború lezárásnak főpróbájává tette Irakot.

Nehéz lesz kormányt alakítani

Az ENSZ iraki misszióját vezető Ad Melkert szerint Irak jó úton halad, azonban még sokat kell tennie a következő években. Szerinte fontos lesz a március 7-i parlamenti választások után a problémamentes átmenet az új és a régi parlament és az egymást váltó kormányok között.

Núri al-Máliki
Núri al-Máliki

Az Economist szerint a helyzetet bonyolítja, hogy egyik politikai csoportosulásnak sincs egyértelmű többsége, az egyezkedés akár hónapokig eltarthat, miközben az amerikai csapatok a menetrend szerint már megkezdenék a kivonulást. Az új parlamentben mindenképpen új koalíciókra lehet számítani, a jelenlegi miniszterelnököt, Núri al-Malikit sem támogatja már minden korábbi szövetségese, és hasonló átrendeződések várhatók minden oldalon.

A nehézségeket már megmutatta, hogy a siíták, a szunniták és a kurdok csak hónapokig tartó egyeztetések után tudták elfogadni a parlamenti választásokról szóló törvényt, ezért a szavazást az eredetileg tervezett 2010. január helyett végül csak márciusban tartják. Ez az eset jelezte a változatlanul létező vallási és etnikai megosztottságot, amire katasztrofális hatással lehetne bármilyen választási csalás vagy botrány. A választások tisztaságát ezért szigorúan ellenőrzik, az ENSZ sok saját megfigyelővel készül, de negyedmillió iraki megfigyelő is őrködik majd a több tízezer szavazóhelyiségben.

Az Egyesült Államok nem vár tovább

Mike Mullen, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint a kivonulási menetrendet nem befolyásolja, hogy az iraki választások márciusra halasztódtak. A tervek szerint az amerikai csapatkivonás még márciusban megkezdődik, és a harcoló egységek többsége 2010. augusztus 31-ig elhagyja Irakot. Az országban a jelenlegi száztizenötezer helyett legfeljebb ötvenezer amerikai katona maradhat, többségük kizárólag kiképzési feladatokat lát el. A csapatkivonás 2011. december 31-ig fejeződik be.

000 Was2767903

Az Egyesült Államok Irakban tartózkodó katonái már június 30-án az ország legnagyobb részén visszavonultak bázisaikra, a biztonság szavatolását az iraki rendőrségre és az iraki hadseregre bízták. Kérésre azért bármikor besegítettek az iraki biztonsági erőknek, de a megállapodás értelmében már csak elsősorban kiképzési és tanácsadói feladataik vannak.

A parlamenti választás lesz az igazi próbája Irak stabilitásának, és a problémamentes lebonyolítás Barack Obamának is érdeke. Az amerikai elnök december elején a korábban Irakban alkalmazotthoz hasonló csapaterősítést és kivonulási menetrendet jelentett be az afganisztáni háború esetében, amivel azonban felértékelte az iraki helyzetet. A két ország és háború jelentős különbségei ellenére Irak egyfajta főpróbája lesz az afganisztáni rendezésnek, amelyet elemzők szerint az amerikai elnök még ebben a ciklusában meg akar oldani.

Megsokszorozódhatnak a merényletek

A választásokhoz közeledve a biztonsági helyzetet fenyegeti a legnagyobb veszély. 2009 végére jelentősen visszaesett a merényletek száma, pedig nyáron, az amerikai csapatkivonás első fázisakor az előző évi javulás után megsokszorozódtak a lázadók támadásai. A 2003-as offenzíva kezdete óta novemberben halt meg a legkevesebb iraki merényletekben, nyolcvannyolcan vesztették életüket, a 2006-ban tomboló erőszakhullám alatt egyes hónapokban háromezren is meghaltak.

Decemberben azonban meggyilkolták az egyik képviselőjelöltet Falludzsában, Bagdadban éppen a választási törvény elfogadása után követtek el öt összehangolt merényletet, százhuszonheten életüket vesztették, ötszázan megsebesültek. A több esetben feltehetően az iraki al-Kaida által elkövetett merényletek elijeszthetik a választók egy részét, és fokozhatják a bizalmatlanságot az iraki biztonsági erőkkel szemben. A nagyon alacsony választási részvétel egyik politikai erőnek sem kedvezne, a számszerűleg ugyan kevesebb, de sokkal véresebb merényletek a kifejezetten a közbiztonság javulásával kampányoló Malikit érinthetik különösen kedvezőtlenül.

000 Nic409493

A BBC elemzői szerint nem valószínű, hogy akár a választások után várható egyezkedések alatt kiújuljon a három évvel korábbihoz hasonló szektariánus erőszak, azonban tény, hogy a szunnita politikusok a siítákat, míg a siíták a szunnitákat és saját csoportjaikat is támadják a merényletek miatt. Ez pedig megnehezítheti a mindenképpen koalícióra szoruló pártszövetségeknek a kormányalakítást.

Még mindig virágzik a korrupció

A közbiztonság javítása mellett a választások utáni rendezés egyik kulcskérdése lehet a korrupció visszaszorítása. A Transparency International jelentése szerint 2009-ben Irak volt az ötödik legkorruptabb állam a világon, és az ügyek a legmagasabb köröket is érintették. Egy korábbi miniszterhelyettest decemberben nyolc év börtönre ítéltek, mert kenőpénzt fogadott el.

Ez azonban a ritkább példa. Iraki civilszervezetek emlékeztetettek rá, hogy 2008-ban hatszázharmincszor kezdeményeztek a hatóságok eljárást korrupcióval vádolt tisztviselők ellen, de végül csak kilencvenhetet ítéltek el. Többen elmenekültek, mások ügyét befolyásos barátaik eltussolták, sokan a siíták és szunniták közötti konfliktusok elsimítását célzó intézkedések jegyében amnesztiát kaptak.

Külön probléma, hogy a korrupcióval gyanúsított tisztviselők közül százharmincöten éppen az olajminisztériumban dolgoztak, miközben az olajkitermelés lehet a megviselt gazdaság helyreállításának legfontosabb alapja.

Az olajtól sokat várnak

A populista választási ígéretek leginkább az olajbevételekre összpontosulhatnak. Több párt máris arról beszélt, hogy létre kell hozni egy állami olajvállalatot, amelynek profitjából aztán az ország összes lakosa részesülne.

A DPA német hírügynökség elemzője szerint az iraki olaj megjelenése komoly változásokat hozhat az olajpiacon a következő évtizedben. Feltételezések szerint csak Szaúd-Arábiában és Iránban van több olaj, mint Irakban, és Bagdad a következő években felgyorsítaná a kitermelést. A kormányzat szerint a gazdaság beindításához a jelenlegi napi két és fél millió hordó helyett 2017-re napi hétmilliót kellene kitermelni.

000 Nic410516

Júniusban még a kormány által szabott szigorú feltételek miatt csak egy nemzetközi konszern vállalta az olajkitermelést a megpályáztatott iraki mezőkön, a december 12-én zárult második körben már az ExxonMobiltól a BP-ig a legfontosabb nemzetközi olajipari vállalatok állapodtak meg Bagdaddal.

Az iraki ellenzék bírálta a választások előtti egyeztetéseket, azonban a tényleges munka és egyes szerződések véglegesítése így is csak március után kezdődhet meg, amikor az új parlamentnek az olajipar szabályozásáról is törvényt kell alkotnia. A kitermelés tervezett megháromszorozását a hiányos infrastruktúra is nehezíti, ráadásul az újabb olajvezetékek biztonsága sincs garantálva. Novemberben négy százalékkal kevesebb olajat tudtak kitermelni, mert lázadó csoportok megtámadtak egy vezetéket Kirkuk közelében.

Kirkuk napirenden marad

Az északi területeken a 2003-as offenzíva után de facto független államot létrehozó kurdok és Kirkuk városának helyzete a szunnita arabok és a kurdok közötti feszültség mellett többek között éppen az ottani olajmezők miatt kényes. Az iraki olaj tizenöt százaléka a kurd területen található, Kirkuk környékére az ország teljes készleteinek negyedét becsülik.

A kurdok szerint Kirkuk hozzájuk tartozik, ezért az iraki háború kezdete után népszavazást követeltek a város és a környező mezők helyzetéről, amit Núri al-Maliki meg is ígért nekik, de ezt a népszavazást 2007 novemberében elhalasztották, és azóta sincs konkrét időpontja. Maliki a népszavazás ígéretével megnyerheti magának a kurdokat, de a választások után mindenképpen rendezni kell a kérdést. A helyzetet nehezíti, hogy Törökország korábban már katonai támadással is fenyegetőzött, ha Kirkuk a kurdokhoz kerül, ettől ugyanis szerintük a törökországi szakadár kurdok is vérszemet kapnának.

Az amerikai kivonulásra készülve a környező országok próbálnak kisebb-nagyobb befolyást szerezni Irakban. Az irániak állítólag egyes síita csoportokat támogatnak, a szaúdiak szunnita szervezetek mögé álltak. A környező országok tapogatózásának része lehetett, amikor december végén tucatnyi iráni katona és műszaki szakember elfoglalt egy olajkutat a két ország határán. Végül visszaadták a területet, azonban sürgetik a határszakasz pontos meghatározását. Ez volt az első komoly incidens a két ország között Szaddám Huszein 2003-as bukása óta, és több elemző szerint aggasztó a jövőre nézve.

Nagy-Britanniában vizsgálat indult

Blair december közepén is felháborodást váltott ki
Blair december közepén is felháborodást váltott ki

Nem az ázsiai országban történt, de az iraki háború fejleménye, hogy Nagy-Britanniában november végén vizsgálat indult a háború hátterének feltárására. A vizsgálóbizottság 2010 elején többek között meghallgatja Tony Blair volt miniszterelnököt, aki korábban kitartóan tagadta, hogy bárki kétségeket fogalmazott volna meg neki a háború legalitásáról. Egy november végén nyilvánosságra hozott bizonyíték szerint azonban a legfőbb ügyész már nyolc hónappal a harcok kitörése előtt írásban figyelmeztette a jogsértés lehetőségére.

Blair december közepén is felháborodást váltott ki, amikor interjút adott a BBC egyik műsorában. Azt állította, hogy akkor is meg kellett volna támadni Irakot, ha tudja, hogy ott nincsenek tömegpusztító fegyverek, mert Szaddám Huszeint mindenképpen el kellett távolítani. A kritikusok emlékeztettek rá, hogy százhetvenkilenc brit katona vesztette életét Irakban, a hétmilliárd fontba kerülő háború helyett szerintük az egészségügyet vagy az oktatást kellett volna rendbe tenni.

A meghallgatások sokáig húzódhatnak, és a 2010-es brit parlamenti választási kampány legfontosabb témájává léphetnek elő. A választásokon a Munkáspárt egyébként is megrázó vereségre számíthat, a vizsgálat eredménye tovább ronthat a helyzetén.