Egyed, Egon
15 °C
23 °C

Kalózok forgatnák fel az európai politikát

2010. 01. 20. 10:15
| Módosítva: 2010. 01. 28. 12:17
Új pártok robbantak be az európai politikába, fő céljuk az internetes fájlcsere legalizálása, és a kommunikáció titkosságának védelme. Svéd mintára már 33 ilyen párt alakult a kontinensen, Magyarországon az LMP vette át céljaikat. Ahol sok a fájlcserélő, ott jól felkavarhatják a politikai állóvizet.

Európa-szerte egyre sikeresebbek a fájlcsere legalizálásáért és a kommunikáció titkosságának védelméért küzdő kalózpártok. Bár a mozgalom csak egyetlen ügyre koncentrál, ez is elég lehet a sikerhez. Az internetet sokat használó, a hagyományos pártokból viszont kiábrándult fiataloknak a fájlcsere elég fontos ahhoz, hogy politikai pártot lehessen rá építeni.

Az elsőként színre lépő svéd kalózpárt 7,13 százalékot ért el a tavalyi EP-választáson, két képviselője ül az Európai Parlamentben, és negyvenkilencezer taggal a harmadik legnagyobb politikai erővé nőtt az országban. A svéd párt sikerén felbuzdulva már harminchárom országban alapítottak kalózpártokat, közülük tizenhárom van hivatalosan bejegyezve. Németországban a tavalyi szövetségi választásokon kétzázalékos eredményt értek el, ami meglepő siker egy három éve létező pártnak.

Sikerüket nemcsak politikai üzenetüknek, hanem az internetnek mint kommunikációs csatornának is köszönhetik. A hagyományos pártokkal ellentétben a kalózpártok nemcsak reklámozzák magukat a hálózaton, a tagok közötti kommunikációra, a pártépítésre is elsősorban az internetet használják.

Északról támadnak

Az ilyen pártok mintája, a svéd Piratpartiet (kalózpárt) 2006-ban az internetes kalózkodás elleni törvényekre válaszul született meg. A szokatlan kezdeményezés gyorsan felhívta magára a figyelmet, a honlapját működése első két napján hárommillióan látogatták meg, egy hét alatt ezeregyszáz cikk született róla.

Rövid idő múlva prorgramjukat kiterjesztették az internetes kommunikáció egészére, és az emberi szabadságjogok nevében védelmükbe vették a titkosságát a kormányzati szervezetek és a titkosszolgálatok kontrolljával szemben.

pirate450

A kezdőlökést a fájlcserét segítő keresőoldal, a Pirate Bay szerverei ellenei rendőrségi akció adta 2006 májusában, ekkor két nap alatt meguplázódott a párt támogatottsága. De később is a Pirate Bay ügyéhez köthető a legnagyobb létszámnövekedés: 2009 áprilisában egy svéd bíróság elítélte a honlap üzemeltetőit a szerzői jogok megsértésének elősegítéséért, a párt tagsága egy hét alatt tizenötezerről negyvenezerre ugrott.

Hozzájárult a párt támogatottságának növekedéséhez az is, hogy 2008 közepén a svéd parlament, a Riksdag elfogadott egy terrorellenes megfigyelési törvényt, aminek az értelmében a titkosszolgálatok elolvashatnak e-maileket, és lehallgathatnak telefonhívásokat.

Mára jelentős mozgalommá vált a kezdeményezés, egyre kiforrottabb ideológiával, aminek középpontjában a szabadságjogok védelme és a szabad információáramlás áll. A tagság és a támogatók elsősorban fiatalok, a felmérések szerint a tizennyolc és harminc év közöttiek tizenkilenc százaléka szavazott a Kalózpártra, és az a fiatalok között a legtámogatottabb párt lett.

Meghekkelik Európát

A nemzetközi mutációk koordinálására létrehozták a Nemzetközi Kalózpártot, ami jelenleg harminchárom kalózpárt között könnyíti meg a kommunikációt. Tizenkétezres tagságával a német a második legnagyobb kalózpárt, a tavalyi országos választáson elért két százaléknál is nagyobb sikereket vár a 2010 májusában Észak-Rajna-Vesztfáliában tartandó tartományi választáson, mert itt már tizenhat évesen is lehet szavazni.

pirate451

Nem véletlen, hogy ezekben az országokban tudott gyorsan népszerűvé válni a kezdeményezés: Svédország a 90-es évek óta élen jár a széles sávú internet elterjedtségében, de a németek sem panaszkodhatnak, hetven százalékuk rendelkezik internet-hozzáféréssel.

Hasonlóan Svédországhoz, Németországban is megdobta a párt támogatottságát az internethasználat állami ellenőrzésének kiterjesztése. A Bundestag honlapján 134 ezren írták alá azt az – egy berlini nő által létrehozott petíciót –, ami az állami cenzúra elhatalmasodásától tartva a gyerekpornót mutató oldalak állami blokkolása ellen tiltakozott. Úgy gondolják, hogy a biztonságra hivatkozva meghozott korlátozó intézkedések nem érik el a céljukat, viszont korlátozzák az egyének szabadságát.

Hollywood szerint a lopásért küzdenek

Némileg más kérdés a fájlcsere legalizálása, mivel ezzel magáncégek, kiadók és filmforgalmazók szenvedhetnek kárt. Szerzőijog-védő lobbik nyomására egyre több országban keményítik a fájlcsere szabályozását, olykor pénzbüntetést kiszabva a letöltőkre.  A nyugati államok, többek között az USA, az EU és Japán titkos tárgyalásokat folytatnak egy ACTA nevű tervezett nemzetközi egyezményről, amely egységesítené a szellemi tulajdonjogok védelmében tett lépéseket. Elsősorban olyan fejlődő országokra vonatkozna, mint Kína vagy Oroszország, ahol ezeket a jogokat nem feltétlenül garantálják a hatóságok, de kiterjedne az internetes fájlcserére is.

Máshogy lázadnak

Politológusok szerint a kalózpártok sikere a praktikus célok népszerűsége mellett abban is rejlik, hogy ötvözik az új kommunikációs csatornát azzal az állammal szembeni kritikai szemlélettel, amit (bár más alapon) a korábbi nemzedékek szemében a 68-as diákmozgalmak képviseltek.

pirate453

Számos európai országban apolitikusnak tűnik a fiatal generáció, Németországban egy felmérés szerint a tizennyolc és huszonkilenc év közötti választók fele a két nagy párt egyikében sem bízik. Ugyanakkor pont ebben az országban korábban már képes volt meglepetést okozni egy fiatalokból álló rétegpárt, ami kezdetben szintén csak egy témára fókuszált: a Zöldek.

A különbséget sokan abban látják, hogy ma a huszonéveseket más témák foglalkoztatják, a legnagyobb generációs szakadék az internethasználat mentén alakult ki, és a politikai ideológiák kevésbé mozgatják meg őket, mint szüleiket. Nem a harmadik világért vagy a szociális igazságtalanságok felszámolásáért, hanem egyszerűen a letöltés szabadságáért küzdenek.

Nincs tenger, nincs kalóz

Magyarországon önálló kalózpárt egyelőre nem alakult. Bár több fórumon és blogon felvetődött az ötlet, végül a Lehet Más a Politika (LMP) három tagja hozott létre kalozpart.org néven egy blogot, és a párt támogatja a céljaikat. Mint Maróy Ákos, a blog egyik létrehozója elmondta, hogy hiányolták a kalózpártok céljainak képviseletét a magyar politikában, de mivel az itthoni választási rendszer nem kedvez a kis, egy téma köré épülő pártoknak, végül az LMP-hez kapcsolódva indult el a kezdeményezés.

pirate452

Maróy szerint a kalózpártoknak Magyarországon is nagy a potenciális támogatói körük, hiszen felmérések szerint a fiatalok kilencven százaléka fájlcserélő. Őket akarják rávenni arra, hogy aktívan is tegyenek azért, hogy ez ne legyen büntetendő. Hajdú Mária, az LMP választmányi tagja szerint a kalózpártok céljai szorosan kapcsolódnak a párt fő üzeneteihez, nem kell eldönteni, hogy „zöld” vagy „kalóz” legyen a párt.