Tekla
9 °C
16 °C

A túlélésért fosztogatnak

2010.01.21. 12:28
Már tízezer rendőr, békefenntartó és katona felügyeli a haiti földrengés áldozatainak érkező nemzetközi adományok szétosztását, miután az éhes, gyászoló, kimerült és sokkolt túlélők megtámadtak egy adományosztó pontot, és összecsaptak egymással a víz-, ruha- és ételszállítmányok felett. Gyakran olyan javakat is zsákmányolnak, amelyekre nincs is szükségük. A fosztogatás természeti katasztrófák, szélsőséges társadalmi feszültségek esetén ismert jelenség, így volt ez a 2001-es argentin államcsőd idején és a Katrina hurrikán 2005-ös pusztításakor is.

Kedden több újabb amerikai katonai század érkezett a haiti főváros elnöki palotájánál kialakított gyülekező pontra, miután az adományok elosztásáért felelős ENSZ-es segélyszervezet megerősített katonai és rendőri segítséget kért. Az éhes és szomjas, fáradt és dühös tömeg erőszakos cselekményei, fosztogatása lelassította az adományok szétosztását, sőt volt olyan kerület, ahol el is lehetetlenítette. A pattanásig feszült légkörben a nemzetközi vöröskereszt munkatársai a főváros, Port-au-Prince egyik kerületében félbe is szakították a segélyek szétosztását.

Egy héttel ezelőtt a hivatalos adatok szerint hetvenötezren, becslések szerint százötven-kétszázezren haltak meg a Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengés után. Körülbelül kétszázötvenezer ember sérült meg. Azóta a karibi országban kétségbeejtően kevés az ivóvíz, az élelmiszer, az orvosi felszerelés és szakképzett egészségügyi személyzet, aggasztóan kevés szálláshelyet tudtak felállítani a hajléktalanoknak. A múlt keddi földrengés Port-au-Prince épületeinek felét lerombolta.

A keddi 7,3-as erősségű rengés óta egyre több fosztogató jelent meg az utcákon, és módszeresen fésülik ét a romba dőlt házakat és boltokat. Többségük csak élelem és víz után kutat, de vannak, akik kirabolják a túlélőket. A Daily Mail tudósítója szerint bozótvágókéssel és puskával felfegyverkezett lakosok járják az utcákat. Nem könnyű megállapítani, hogy a fosztogatók közé tartoznak, vagy csak saját magukat és rokonaikat próbálják megvédeni.

A fosztogatók annak ellenére sikerrel portyáznak a haiti fővárosban, hogy mostanra összesen háromezer-hatszáz rendőr felügyeli a mentést és az adományok elosztását. Az amerikai hadsereg a nagyszabású segélyművelet támogatására további tízezer katonát telepít Haiti területére és partjai közelébe.

„Mindenünk odalett. Ételre, ruhákra van szükségünk. Nem tudom, ki a felelős ezért, de muszáj volna hamar valamit adniuk nekünk” – nyilatkozta az AP-nek Sophia Eltime, aki két gyerekével és hét másik családtagjával egy hete egy utcára terített takarón él. Egy héttel a katasztrófa után mondta az újságírónak, hogy a földrengés előtt evett utoljára. Néhány háztömbre az amerikai hadsereg bázisától több száz éhes haiti lakos törött üvegekkel és botokkal verekedett össze ruha- és egyéb tárgyi adományok felett.

Mario Andersol, a port-au-prince-i rendőrfőnök azt mondta, hogy összesen kétezer rendőrt tudott összeszedni a földrengés előtt még négy és fél ezer fős állományból. A többiek meghaltak, vagy nincsenek felkészítve katasztrófahelyzet kezelésére.

Nem egyedi az éhes, fosztogató tömeg

Természeti katasztrófák, társadalmi tragédiák idején nem ritka, hogy az éhes, szomjas, kimerült és lelkileg meggyötört túlélők erőszakkal veszik el azt, amire szükségük van. A Katrina hurrikán idején Ray Nagin, New Orleans-i polgármester ezerötszáz rendőrt irányított át a keresési és mentési munkálatoktól az utcákra, hogy megfékezzék a fosztogatókat. Az éhes túlélők matracokon menekítették a feltört házakból a ruhát, ételt, cipőt, majd a közvetlen túléléshez kevésbé szükséges tévéket, ékszereket, kézifegyvereket, még a mozdítható bútorokat is.

„A haiti tragédiához hasonló katasztrófák, társadalmi feszültség esetén előfordulhat, hogy felborulnak a társadalmi szabályok – mondta Síklaki István egyetemi docens, az ELTE szociálpszichológia tanszékének vezetője. – A katasztrófa miatt normaszegésre alkalmas helyzet alakul ki, és nincs olyan ország, ahol ne lenne valaki, aki ne aknázná ki a normaszegés lehetőségeit. Ezt erősítik Haitin az átélt szörnyűségek, a nincstelenség és az egzisztenciális fenyegetettség. A többiek utánozni kezdik a szabályokkal szemben tartó fosztogatókat, mert úgy érzik, kimaradnak valamiből, méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülnek. Ilyenkor az emberek nem egyénként, hanem tömegként vesznek részt a fosztogatásban, vagyis a törvényszegés tömegviselkedéssé válik. Akik ebben az egyéniségvesztett tömegpszichózisban cselekednek, nem érzik cselekedeteik felelősségét, úgy gondolják, hogy felszabadultak a normaszegés súlya alól. Az sem ritka, hogy irracionálisan olyan dolgokat zsákmányolnak, amelyekre nincs közvetlen szükségük, tehát magáért a fosztogatásért fosztogatnak.”

A 2005. augusztusi Katrina hurrikán pusztítása után Mark Bernstein, a Purdue Egyetem alkalmazott etikával foglalkozó professzora azt nyilatkozta az Independentnek, hogy a mások tulajdonának tiszteletét és a társas szabályokat ilyen mértékű tragédiák esetén felülírja a sokk. De elfogadható-e a fosztogatás a sok tízezer halálos áldozatot követelő tragédiák esetében?

„Ha a közelben lévő gyógyszertár zárva lenne, és ahhoz, hogy az illető anyja életben maradjon, a betörés volna az egyedüli lehetőség, akkor az a helyes cselekedet. Amennyiben a fosztogatás valóban a túlélést szolgálja, tehát hangsúlyoznám, hogy valóban a gyerekekért, a feleségért történik, akkor, azt hiszem, a kötelezettséged a családodért legalább olyan erős, mint mások tulajdonának tisztelete” – mondta akkor Bernstein. Sokan azonban nem a túléléshez szükséges javakat gyűjtik be a katasztrófa sújtotta vidékeken.

Fosztogató New Orleansban
Fosztogató New Orleansban

Még természeti katasztrófa sem kell mindenképpen ahhoz, hogy a kiábrándult tömegek megtámadják egymást és a segélyosztókat. A 2001-2002-es argentin államcsőd idején a tüntetések, a közszolgáltatások, az egészségügy és az oktatás akadozása mellett a fosztogató nincstelenek is veszélyeztették a közbiztonságot. Buenos Airesben a rendőrség könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatta azt a kétezer embert, akik felfeszítették a bezárt élelmiszer- és ruhaboltok ajtaját, és elvittek belőlük mindent.

Így tud segíteni Magyarországról a földrengés áldozatainak

  • Pénzadományokat vár a Magyar Vöröskereszt a K&H Banknál vezetett 10405004-00026548-00000009 számú „Határon túli katasztrófa” számlára, vagy országszerte bármelyik Vöröskereszt-iroda pénztárában. A földrajzi távolságra tekintettel kizárólag pénzadományokat várnak a segítőkész lakosságtól.
  • Magyarországon is elindult egy segélyvonal, amellyel a haiti mentési munkálatokat lehet támogatni. A megadott telefonszám a Pannon, a T-Mobile és a T-Home, valamint a Vodafone hálózatából működik. A támogatók vagy felhívják a 1749-es számot, vagy ugyanerre a számra elküldik sms-ben a „HAITI” szót. A hívás és az sms is 200 forint adományt jelent.