Június 9-én tartják az előrehozott választásokat Hollandiában
A kormánykoalíció bukását a holland csapatok afganisztáni tartózkodásának meghosszabbítása körül kialakult vita okozta. A NATO-erők részét képező holland különítmény mandátuma idén jár le. A kabinet a múlt hét végén mondott le.
A királynő az elmúlt két napon megbeszéléséket folytatott tanácsadóival és a pártvezetőkkel, miután az afganisztáni misszió meghosszabbítását ellenző szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) kilépett a három párt alkotta nagykoalícióból. A koalíció vezető ereje, Jan Peter Balkenende miniszterelnök Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) hajlott volna a NATO által kért hosszabbításra.
A választásokig ügyvezető kormány lesz hivatalban Balkenende vezetésével. A koalíció tagja marad a legkisebb kormányerő, a Keresztény Unió (CU) is.
Az uralkodó bejelentette azt is, hogy a PvdA-t vezető Wouter Bos távozása miatt megüresedő pénzügyminiszteri széket egy neves szakember, Jan Kees de Jager foglalja el. A többi megüresedett tárca vezetését többnyire összevonással oldják meg, így egy-egy miniszter a következő hónapokban több tárcát is irányít majd.
Elemzők egybehangzó véleménye szerint az új választások a populista erőknek, mindenekelőtt az iszlámellenes nézeteiről is elhíresült Geert Wilders Szabadságpártjának (PvV) kedvezhetnek. Wildersék kellemetlen meglepetést okoztak a tavalyi európai parlamenti választáson, mivel 17 százalékos eredményüknél csak a CDA teljesített jobban.
Most is várható, hogy a CDA megelőzi a Szabadságpártot, de a kereszténydemokraták körében erősödnek azok a hangok, amelyek szerint ennek a voksolásnak már nem Balkenende kormányfőjelöltségével kellene nekivágni.
A parlamenti választás előtt fontos teszt lesz a jövő héten tartandó önkormányzati szavazás Hollandiában.
Ez volt Balkenende negyedik kormánya az évtized eleje óta, de még egyik sem töltötte ki teljes mandátumát. A júniusi előrehozott választásokra közel egy évvel az eredetileg tervezett időpont előtt kerül majd sor.