Gerillák rokonai és barátai jutottak be a kolumbiai parlamentbe
A leköszönő kolumbiai elnök sikeresen vette fel a harcot a baloldali gerillaszervezetekkel, azonban közben a szélsőjobboldali fegyveres csoportok jelentek meg a politikában. A hétvégén tartott választásokon negyedik lett az a párt, amely közvetlen kapcsolatokat ápol a szélsőjobboldali gerillákkal.
Az áprilisban leköszönő Alvaro Uribe nyolc éve kolumbia elnöke. A két ciklus alatt sikeresen vette fel a harcot a baloldali gerillákkal, azonban a szélsőjobboldali fegyveres szervezetek közben szép lassan beszivárogtak az országos politikába.
A vasárnap tartott parlamenti választásokon például az a PNI - Nemzeti Integráció Pártja - lett a negyedik legerősebb erő, amelyben olyan képviselőjelöltek vannak, akiknek a rokonai börtönben ülnek. Az Uribe elnököt támogató erők győzelmét hozó voksolás legfigyelemfelkeltőbb eredménye a jobboldali paramilitáris szervezetekhez köthető, frissen alakult szervezet jó szereplése.
A kétkamarás - alsóház (166 képviselő) , szenátus (102 képviselő) - parlament új összetétele azt jelenti, a választópolgárok alapvetően támogatják Uribe elnök politikáját, és hálásak amiért az sikeresen lépett fel a baloldali gerillaszervezetekkel szemben. Közben viszont nem sikerült száműznie a politikából a jobboldali fegyveres szervezetekhez köthető erőket.
Bár más pártok képviselői között is vannak olyan emberek, akik rokonai vagy barátai gerillaszervezetekhez köthető ügyek miatt vannak börtönben, messze a tavaly novemberben alakult PNI jelöltjei között van a legtöbb ilyen. A párt azután alakult, hogy a választási hatóságok megtiltották több, a félkatonai szervezetekhez kapcsolódó formáció indulását a parlamenti választásokon.
A PNI vezetése természetesen tagadja, hogy a párt törvényen kívüli fegyveres szervezetekhez lenne köthető, azt azonban elismerik, hogy képviselőik sűrűn járnak a börtönbe látogatóba.
A párt jelöltjei között találhat Alvaro Garcia ex-kongresszusi képviselő testvére. Alvarót tavaly itélték el miután bebizonyosodott, hogy 15 földműves lemészárlását rendelte el 2000-ben. Szintén börtönben van, méghozzá már 1988 óta a pénzügyi támogató, volt szenátor, Luis Alberto Gil. A gyanú szerint a PNI szavazatokat vásárolt, ami voksonként körülbelül 50-70 dollárjába kerülhetett.
„Nem titok, hogy a maffia és egyes paramilitáris szervezetek megjelentek a kolumbiai politikai rendszerben, de hogy képesek ilyen mértékű politikai szerveződésre, az figyelemfelkeltő és rendkívül aggasztó” - nyilatkozta Michael Shifter az Inter America Dialoge think tank-től.
A most leköszönő kongresszus negyven tagját tartóztatták le a 2006 óta tartó ciklus alatt paramilitáris szervezetekkel fenntartott kapcsolataik miatt, és ugyanennyi képviselő, illetve szenátor ellen folyik eljárás hasonló ügyekben. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden harmadik képviselő érintett - írja az Associated Press.
Ennek ellenére Uribe elnök nyolc év kormányzás után 60 százalékos támogatottságnak örvend. Minden bizonnyal újra is választanák a március 30-i elnökválasztáson, ha elindulhatna. Egy februári bírósági döntés értelmében azonban nem szállhat harcba a harmadik elnöki ciklusért.
Jelenleg a felsőház legnagyobb frakciójával rendelkező (27 hely) La U jelöltje Juan Manuel Santos tűnik a legnagyobb esélyesnek, mivel a második helyezett (23 hely) Konzervatív Párt alig két héttel az elnökválasztás előtt sem tud dönteni az elnökjelölt személyéről.
A harmadik helyezett ellenzéki Liberális pártnak csak akkor lenne némi esélye, ha az Uribe politikáját folytatni kívánó jelöltek között a szavazatok megoszlanának.
