19 halott a kirgiz zavargásokban
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
A tüntetők nagyon megverték, de a korábbi hírekkel ellentétben mégse ölték meg a kirgiz belügyminisztert szerdán a közép-ázsiai ország északi részén fekvő Talaszban, közölte a KABAR nemzetközi hírügynökség. Moldomusa Kongantijev állapota súlyos.
A helyi média délután arról számolt be, hogy Kongantijevet korábban a Kurmanbek Bakijev államfő távozását követelő ellenzéki tüntetők túszul ejtették, megverték és megölték. Az Azattyk rádió, a Szabad Európa kirgizisztáni adása azt jelentette, hogy Talaszban túszul ejtették Akilbek Dzsaparov első miniszterelnök-helyettest is, és őt is megverték a tüntetők. Később elengedték, jelenleg kórházban ápolják.
A rendőrség tüzet nyitott a kirgiz fővárosban, Biskekben tüntető ellenzékiekre szerdán, öten meghaltak, jelentették újságírók a helyszínről. "Öt holttest fekszik a téren. Sok a vér" - jelentette a brit hírügynökség fotóriportere a helyszínről.
Orosz hírügynökségek kórházi forrásokra hivatkozva két halottról számoltak be, más hírügynökségek legalább négy halottról tudósítanak, míg egyes szemtanúk legalább tizenkét halálos áldozatról beszélnek.
A mentők is megerősítették, hogy a tüntetők és a rendőrök közötti összecsapásnak vannak halálos áldozatai, többségük halálát lőtt sebek okozták. A BBC szerint az egészségügyi minisztérium és ellenzéki vezetők beszámolói arról szólnak, hogy a biskeki összecsapásoknak 19 halálos áldozata van. Az ellenzék csaknem 100 halottról tud.
A Kabar kirgiz hírügynökség értesülései szerint a sebesültek száma elérte a 131-et. Az AP 180 sebesültről tud, az azonban nem egyértelmű, hogy rendőrök is vannak-e köztük.
Nézze Kirgizisztánt nagyobb térképen
Elfoglalták a tévészékházat
A tüntető ellenzékiek délutánra elfoglalták a televízió és a rádió székházát, a televízió csatornái nem sugároznak műsort, jelentették újságírók a helyszínről. A BBC ugyanakkor úgy tudja, hogy a támadás után az adás újra elindult, a műsorszórás kormányzati felügyeletet kapott. A CNN szerint viszont a televízióban ellenzékiek olvasnak fel 2-3 perces beszédeket.
A kormányfő, Danijar Uszenov rendkívüli állapotot hirdetett ki, jelentette az Interfax hírügynökség. A rendkívüli állapot keretében kijárási tilalom lép érvénybe, mondta a kormányfő a parlamentben elhangzott beszédében, amelyet az állami televízió is közvetített. Más források szerint a rendkívüli állapotot maga az elnök, Kurmanbek Bakijev rendelte el, és csak Biskekre és az ország másik három, forrongó régiójára vonatkozik.
Korábban körülbelül kétszáz ember gyűlt össze a fő ellenzéki párt székháza előtt, és szintén néhány száz az elnöki palota előtt, hogy tüntessen Kurmanbek Bakijev elnök ellen. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, gépkocsikat gyújtottak fel. Több rendőrt bezavartak a négyemeletes pártépületbe, egyeseket megvertek.
Szétzúzták a parlamentet
Az ellenzéki tüntetők feldúlták a kirgiz parlamentet Biskekben. A tiltakozók egy része benyomult az épületbe, betörte az ablakokat és ajtókat, bútorokat és számítógépeket zúzott össze, televíziókat, irodatechnikai berendezéseket próbált elvinni, amit más tüntetők megakadályoztak, rákényszerítve a fosztogatókat a rablott holmi hátrahagyására.
A törvényhozás tőszomszédságában, ugyancsak a főváros központi terén lévő főügyészség épületét felgyújtották, de egyelőre nem világos, hogy ki okozta a tüzet.
Az ország középső részében fekvő Narinban ellenzéki tüntetők százai erőszakkal behatoltak a tartományi kormányzat épületébe, majd ellenőrzésük alá vonták azt, miután a kormányzó nem volt hajlandó velük találkozni, közölte Adilet Isenov helyi jogvédő. A hatóságok nem erősítették meg ezt az értesülést.
Ellenzéki vezetők őrizetben
A zavargások kedden kezdődtek. A rendőrség őrizetbe vett több ellenzéki vezetőt, közöttük az ellenzék volt elnökjelöltjét, Almazbek Atambajevet, miután az ország északi részén tüntetők szintén elfoglaltak egy tartományi kormányzati épületet. Talaszban a tiltakozók százai éjszaka is a főtéren tüntettek, gumiabroncsokat gyújtottak fel, és ablakokat törtek be. A talaszi összecsapásokban száz ember sérült meg.
Nurlan Turszunkulov főügyész szerdán bejelentette, hogy ellenzéki vezetőket vettek őrizetbe. "Nyolc gyanúsítottat előállítottunk, tíz másikat pedig kihallgatásra berendeltünk" - mondta. Közölte: hármat, közöttük Atanbajevet súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják. A főügyész kijelentette, hogy a tüntetések nem spontán jellegűek, hanem szervezettek.
A kirgiz hatóságok végül szerdán szabadon engedtek több mint tíz ellenzéki vezetőt, miután tüntetők gyűltek össze az előtt az épület előtt, ahol a politikusokat őrizték. Isza Omurkulov, az egyik érintett ellenzéki vezető, a szociáldemokrata párt tagja telefonon elmondta, hogy több társával, köztük Temir Szárijev volt elnökjelölttel együtt engedték el. Valamennyien épek és egészségek, és most ültek össze, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyekről hamarosan egyeztetnek a hatalom képviselőivel.
A volt szovjet köztársaságban kormányközi bizottságot hoztak létre az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat és a belügyminisztérium munkatársaiból a tömegtüntetések kivizsgálására.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár önmérsékletre kérte a hatóságokat és a tüntetőket, valamint nyugalomra és tárgyalásra ösztökélte őket. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az alkotmány betartására intette a feleket, visszafogottságot kért, és a tárgyalások azonnali megkezdését sürgette. Az EBESZ nyugalomra és visszafogottságra szólította fel a kirgiz kormányt és az ellenzéket, s reményét fejezte ki, hogy a szereplőkben megvan a válság rendezéséhez szükséges politikai akarat és bölcsesség.
Az ellenzék az utóbbi hónapokban számos tüntetést szervezett, és kormányellenes nyilatkozatokat adott ki, korruptsággal vádolva Bakijev rendszerét, és azzal, hogy megpróbálja elnémítani a független médiát.