Tízszer többen halhattak meg Kirgisztánban

Roza Otunbajeva kirgiz átmeneti elnök szerint akár kétezer ember is életét veszthette az ország déli részén az előző hét végén a kirgiz és üzbég népesség között kirobbant etnikai összecsapásokban. MTIA pénteken Os és Dzsalálábád városokban kirobbant, és a környező falvakra is átterjedő véres konfliktus csak egy hét alatt látszik rendeződni.

A kirgiz elnök az orosz Kommerszant lapnak azt mondta, hogy a hivatalosan bejelentett 197 áldozattal szemben a valós szám ennek tízszerese is lehet, mivel nagyon sokan haltak meg a környező falvak lakói közül, ott pedig a helyi szokások szerint az elhunytakat még aznap, naplemente előtt eltemetik.

Már korábban is több megfigyelő jelezte, hogy magasabb lehet az áldozatok száma, a helyi üzbég közösség vezetői szerint legalább háromszáz üzbég halt meg a harcokban. A sebesültek száma a kétezret is meghaladja.

A pénteken a romba döntött Osba érkezett Otunbajeva a főtéren összegyűltek előtt elmondta, hogy az irányítása alatt működő átmeneti kormány megbirkózik a nehézségekkel, újraépítik a várost, és az emberek visszatérhetnek otthonukba. Az átmeneti kormány válságkezelését többen is bírálták, amiért a zavargások kitörése után Otunbajeva katonai segítséget kért Moszkvától. Oroszország ezt elutasította, a biskeki vezetés pedig jelezte, kezelni tudja a helyzetet.

Négyszázezren hagyták el otthonukat

A főként Os és Dzsalálábád városokban zajló összecsapások miatt négyszázezren hagyták el otthonukat az ország déli részén, százezer üzbég pedig a szomszédos Üzbegisztánban keresett menedéket. Az óriási menekültáradat miatt egy időre le kellett zárni a két ország közötti határátkelőket.

Az Üzbegisztánban felállított táborokban szörnyű állapotok uralkodnak, negyvenezer menekültet nem tudtak még elhelyezni, a Vörös Kereszt szerint a legalapvetőbb szükségletek is hiányzonak, nincs elég víz, étel, sem gyógyszer.

Az amerikai külügyminisztériumot képviselő Robert Blake pénteken felkereste a menekülttáborokat, ahol arról beszélt, békét kell teremteni, hogy a menekültek hazatérhessenek.  Ki kell vizsgálni az összecsapások okait, hogy a jövőben elkerülhetőek fordulhassanak elő hasonló események, mondta, mielőtt tovább indult Kirgizisztán fővárosába.

Bakijev tüzelte fel a bűnbandákat?

A súlyos konfliktus kirobbanásának pontos oka továbbra sem tisztázott. Az ország ötmilliós lakosságának 15 százalékát teszik ki az üzbégek, azonban több Üzbegisztánnal határos területen többségben vannak a kirgizekhez képest. Az is élezte a viszonyt, hogy az áprilisban megbuktatott Kurmanbek Bakijev egykori kirgiz elnök továbbra is népszerű maradt a fellegvárának számító déli országrészben, miközben az üzbégek többsége üdvözölte az átmeneti kormány elképzeléseit.

Szemtanúk szerint kirgiz és üzbég bűnbandák támadtak egymásra Osban és Dzsalálábádban, a BBC szerint elképzelhető, hogy az átmeneti kormány gyengeségét kihasználva helyi drogbandák próbálták növelni befolyásukat a két városban.

Otunbajeva és az átmeneti kormány azonban egyértelműen Bakijevet és híveit vádolta az összecsapások miatt. A biskeki hatóságok szerint Bakijev emberei a kirgizekre és üzbégekre is tüzet nyitottak a két városban, hogy a véres összecsapások kiprovokálásával gyengítsék az átmeneti kormányt.

A népszavazás megtorpedózása lehetett a cél

Bár a Fehéroroszországban tartózkodó Bakijev tagadta, hogy bármi köze lenne a történtekhez, az átmeneti kormány szerint a mostani konfliktussal is megpróbálta aláásni a június 27-re tervezett népszavazást az új alkotmányról.

Otunbajeváék azonban már az összcsapások alatt is jelezték, hogy nem halasztják el a mérföldkőnek szánt szavazást. A népszavazás célja az elnöki hatalom gyengítése és a demokratikus intézmények megerősítése az október 10-re kiírt elnökválasztás és parlamenti választás előtt, amikor az átmeneti kormány átadhatja helyét egy megválasztott új kabinetnek.

Otunbajeva a Kommerszantnak azt mondta, hogy a népszavazással meg kell teremteniük a jelenlegi vezetés legitimitását is, enélkül ugyanis nem tudják megtenni a szükséges lépéseket, egyetlen állammal sem tudnak tárgyalni például a volt államfő és fiai kiadatásáról. Reméli, hogy a referendum időpontjára már fel lehet majd oldani az etnikai konfliktus miatt bevezetett rendkívüli állapotot, mondta az átmeneti elnök.