Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Évtizedekig csak haverkodtak az orosz kémek

2010.07.02. 00:03
Tizenegy orosz kém bukott le a héten az Egyesült Államokban és Cipruson, de az még nem derült ki pontosan, mi volt a küldetésük. Egyelőre úgy tűnik, nem jutottak komoly információhoz. Még Moszkva is elismerte, hogy oroszokról van szó. Az őrizetbe vételük időzítése azért vet fel kérdéseket, főleg, hogy az FBI sok éve figyelte már tevékenységüket.

Láthatatlan tinta, egyforma táskák cseréje pályaudvaron, fedősztorik, álnevek, titkos kódok, elásott pénz, igazi kémtörténethez illő részletek. Ugyan a hét elején az Egyesült Államokban letartóztatott tíz orosz kém, majd a 11. Cipruson elfogott, majd szökésben lévő férfi tevékenységéről egyre többet lehet tudni, az még mindig nem világos, hogy pontosan mi volt a csoport megbízása.

A kémügyeknél kevés szó esik arról, hogy a hálózat egymásra épülő körökből épül fel, így a kémek elfogása csak a jéghegy csúcsa lehet, ami mögött egy nagyobb, az Egyesült Államokban folytatott orosz hírszerzési akció állhat. Ezt bizonyítja az is, hogy a hálózat egyik tagja Cipruson bukott le, mondta Fred Burton biztonsági szakértő a Stratfornak adott nyilatkozatában.

Egy vallomás

Beismerő vallomást tett a tíz orosz kém egyike, közölték szövetségi ügyészek csütörtökön. Juan Lazaro terjedelmes vallomásában beismerte, hogy az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SZVR) dolgozott. Azt is elmondta, hogy Juan Lazaro nem a valódi neve, nem Uruguayban született, mint ahogyan eddig állította, és yonkersi házát az orosz hírszerzés tartotta fent. Vallomásában arra is kitért, hogy a felesége, Vicky Pelaez perui újságíró adta át a leveleit a "szolgálatnak". Pelaezt egy New York-i bíróság csütörtökön óvadék ellenében szabadlábra helyezte.

Szerinte a kémügyeknél nagyon fontos, hogy ezeket nem lehet önálló ügyként kezelni, mindig van egy olyan aspektusuk, ami összefüggésbe hozza őket egy bizonyos céllal, ami nem feltétlenül kerül nyilvánosságra. „Valami biztosan történik a színfalak mögött.”

Eddig úgy tűnik, hogy az ügynökök nem jutottak bizalmas információkhoz, ezért is nem a súlyosabbnak számító kémkedés gyanújával vették őket őrizetbe. Burton szerint a tevékenységük inkább a kapcsolatépítésről szólt, kormányzati vagy kormányhoz közeli emberekhez próbáltak eljutni, cégekhez, cégvezetőkhöz, akik hozzáférhettek bizalmas információkhoz.

Az Egyesült Államokban őrizetbe vett tíz ügynököt nem is kémkedéssel vádolják, hanem az orosz kormány ügynökeiként szőtt összeesküvéssel és pénzmosással. A csoporthoz tartozó 11. embert, akit Cipruson vettek őrizetbe, majd óvadék ellenében szabadlábra helyeztek, pénzmosással és kémkedéssel vádolják, az ő története azonban kicsit eltér társaiétól.

Annyira veszélyes kémek azért nem lehettek, Oroszország nem tagadott, sőt elismerte, hogy oroszokról van szó, ami azt feltételezi, Moszkva magabiztos, hogy a hírszerzéskor az Egyesült Államok érdekei nem sérültek.

Alvó sejt?

Elképzelhető, hogy a csoport csak alvó sejt volt. Már a kilencvenes évek óta éltek az Egyesült Államokban, egy dekódolt üzenet szerint pedig az volt a feladatuk, hogy vegyüljenek, integrálódjanak, épüljenek be, hogy megfelelő forrásokból tudjanak információt szolgáltatni Oroszországnak a politikai döntéshozó körökből.

Elfogásuk időzítése ezért is vet fel kérdéseket, hiszen ha épp nem történt semmi különös körülöttük, nem egyértelmű, hogy miért két nappal azután vették őket őrizetbe, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök Barack Obama amerikai elnökkel hamburgerezett Washingtonban. Obama a Fehér Ház szóvivői szerint tisztában volt már akkor is az orosz kémek megfigyelésével, azt azonban nem biztos, hogy tudta, mikorra tervezik elfogásukat. Az orosz-amerikai találkozó viszont épp a két ország közeledéséről és kapcsolatuk új alapokra helyezéséről szólt.

Dmitrij Medvegyev és Barack Obama Washingtonban
Dmitrij Medvegyev és Barack Obama Washingtonban

Az FBI már sok éve megfigyelte a hírszerzőket, az időzítés pedig a bírósági papírok szerint nem volt összefüggésben a politikai fejleményekkel: az egyik gyanúsított épp elhagyni készült az országot, Moszkvába tartott, ezért kellett közbelépni.

A lebuktatás lehetett sima figyelmeztetés is, az Egyesült Államok így próbálhatta jelezni Oroszországnak, tudjuk, hogy bár vége a hidegháborúnak, Moszkva mégis ugyanazokat a módszereket alkalmazza, mint korábban, 20 éve figyeljük és megtűrjük az orosz ügynököket, de ha nem hagyják abba az illegális tevékenységet, lépünk.

Demokrata szálak

A Newsweek szerint a kémcsoport Hillary Clinton köreit vette célba, de nem is a demokrata külügyminisztert környékezték meg, hanem azokat a munkatársait, akik adományszerzéssel foglalkoztak. Clinton egyik támogatója, Alan Patricof New York-i befektető többször is találkozott a Cynthia Murphy álnevet használó orosz ügynökkel.

Az FBI dokumentumai szerint már 2009 februárjában tudtak az üzletember és a kém találkozóiról, akkor jutottak hozzá egy üzenethez, ami ugyan neveket nem tartalmazott, de kiderült belőle, hogy az orosz titkosszolgálat a befektetőt érdekes célpontnak tartja. Az SVR, a KGB utódszervezete azzal bízta meg az ügynököt, hogy tartson fenn kapcsolatot a célponttal, és próbáljon megtudni tőle a Fehér Házból származó pletykákat.

Patricof a Washington Postnak elismerte, hogy találkozott a nővel, aki a manhattani Morea Financial Services adóügyi tanácsadó cég munkatársa volt. Azt mondta ugyanakkor, hogy rendszeresen egyeztettek személyesen vagy telefonon, de szigorúan számlákról és adóügyekről, politikát érintő kérdés az ügynöktől soha nem hangzott el.

Ez is azt bizonyítja, hogy az orosz ügynökök bár közel kerültek a belső körökhöz, de gyakorlatilag csak olyan információhoz jutottak hozzá, amit internetes kereséssel bárki képes megtalálni. A bírósági papírok ugyanakkor arról is említést tesznek, hogy az orosz kémek próbáltak bejutni egykori nemzetbiztonsági vezetők köreibe is, de egyelőre úgy tűnik, nem jártak sikerrel.

Mi történt Cipruson?

Robert Christopher Metsos
Robert Christopher Metsos

Az 55 éves kanadai Robert Christopher Metsos, aki ciprusi elfogásakor épp egy Budapestre tartó járatra készült felszállni Larnacában, azonban szerdán kötelezettsége ellenére már nem jelent meg a rendőrségen. A rendőrség már elengedésekor (20 ezer euró óvadék ellenében) attól tartott, hogy Metsos Ciprus török részébe menekül, ahonnan akár útlevél nélkül is továbbjuthat bárhova Törökországban, vagy akár áthajózhat Szíriába.

Metsos a gyanú szerint közvetítőként tevékenykedett a kémcsoportban, valószínűleg ő volt az, aki pénzt vett át egy orosz ügynöktől, majd egy virginiai parkban elásta, ahonnan a pénz végül egy társához került.

A kanadai állampolgárságú férfi ügyvédje, Michalis Papathanasiou azt mondta, hogy nem kommunikált a férfivel, ő is a sajtóból értesült eltűnéséről. A ciprusi rendőrség csütörtökön átkutatta a repülőtereket, kikötőket és jachtkikötőket, hogy megtalálják Metsost.

A Guardian szerint Ciprus régóta közkedvelt kémközpont, a fővárosában, Nicosiában pedig csak néhány méterre található egymástól az amerikai és az orosz nagykövetség. Állítólag mindkét követségen hatalmas energiákat fektetnek abba, hogy fejlett eszközeikkel hozzá tudjanak férni egymás kommunikációs csatornáihoz. Emellett Cipruson aktív orosz közösség él, ráadásul az EU többi országától eltérően kommunista párt van kormányon, amelyik remek kapcsolatokat ápol Moszkvával. A lap arra is kitér, hogy Cipruson nagyon ritka, hogy valaki óvadék ellenében nyerje vissza szabadságát.

Kémek mindig lesznek

A CNN-nek a CIA volt munkatársa, a nemzetközi kémmúzeum alapítója, Peter Earnest foglalta össze gondolatait. Az egykori kém arra jut, hogy semmi meglepő nincs abban, hogy a hidegháború után sem állt le, vagy akár enyhült az orosz és az amerikai hírszerzés tevékenysége.

Ezt a következtetést még akkor is megalapozottnak tartja, ha Obama új Oroszország politikája hatásos lesz, és a két ország kapcsolatát az együttműködés jellemzi majd, hiszen továbbra is számos jelentős kérdésben eltérőek lesznek a vélemények. Példaként említi Iránt, a G8 és a G20 csoportokban a gazdasági érdekellentéteket, az európai biztonságpolitikát.

A szakértő a történetben azt tartja meglepőnek, hogy túl sok ügynök vett részt ugyanabban az akcióban. A KGB módszereit idézi, hogy párokba rendeződve eresztettek gyökeret amerikai városokban, azonban korábban minden ilyen párnak csak 1-2 kapcsolata volt, nem pedig 10 fős hálózat részeként dolgoztak, hiszen így a lebukás veszélye sokkal nagyobb.

Azt is megjegyzi, hogy korábban nem illegalitásba vonult ügynököket bíztak meg ilyen egyszerű feladatok végrehajtásával, hiszen hasonló információkhoz egy regisztrált követségi alkalmazott is hozzájuthat. A fedett kémeket 20 éve még jellemzően összetettebb küldetésekre vetették be. Azt azonban valószínűnek tartja, hogy az FBI még hosszú ideig őrizetben tartja az ügynököket, hogy kiderülhessen, mi lehetett Oroszország célja ennyi energia befektetéssel.