Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Polgári liberális elnöke lehet Lengyelországnak

2010.07.04. 19:59 Módosítva: 2010-07-05 06:59:32
Vasárnap este nyolc órakor zárultak a szavazóhelyiségek Lengyelországban, ahol a rendszerváltás óta ötödször választanak elnököt. Hiába állt a kampány alatt végig a zászló a kormánypárti, polgári platformos Bronislaw Komorowskinak, az utolsó pillanatig nem lehetett biztos a győzelmében.

Jaroslaw Kaczynski beismerte vereségét a lengyel elnökválasztás második fordulója után, és azt is mondta: harcolnak tovább, hogy visszaszerezzék a hatalmat a kormány vezető erejétől, a Polgári Platformtól.

Hol így, hol úgy

A hétfő hajnalban ismertetett első hivatalos részeredmények szerint minimális előnnyel Jaroslaw Kaczynski vezetett.

A következő adatközlésnél azonban, a szavazókörzetek 80 százalékából beérkezett voksok öszeszámlálása alapján már a liberális Bronislaw Komorowski 51,32 százalékkal átvette a vezetést. Az országos választási bizottság közlése szerint a konzervatív Jaroslaw Kaczynski 48,68 százalékon állt.

A szavazatok 96 százalékának összeszámlálása után tovább nőtt a különbség: Komorowski előnye több mint négy százalékpont.

Jobbközép liberális a nemzeti konzervatív ellen

A vártnál sokkal szorosabb lett a második fordulóba jutott két lengyel elnökjelölt, a kormánypárti jobbközép liberális Bronislaw Komorowski és az ellenzéki nemzeti konzervatív Jaroslaw Kaczynski közötti küzdelem.

Komorowski ünnepel

A szavazóurnák 8 órai zárásakor közzétett exit pollok szerint kis különbséggel nyert Komorowski, írja a Gazeta Wyborcza. A TNS OBOP szerint 53,1:46,9 arányban, az SMG KRC 51,09:48:91-et, a Homo Homini 51,2:48,8 százalékot mért. Kaczynski az adatok nyilvánosságra kerülése után ismerte be vereségét.

Az exit pollok nyilvánosságra kerülése után Komorowski úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország a legfontosabb.

Kis palack, nagy palack

A megválasztott elnök a televízió élő adásában az őt éltető tömeg előtt azt hangoztatta, hogy a "demokrácia győzött". "A lengyeleknek megvan az okuk a büszkeségre, mert ma a demokrácia diadalmaskodott" – mondta. "Most egy kis palack pezsgőt bontunk, a nagyobbik holnap vár ránk" – mondta Komorowski, utalva arra, hogy a részeredmények hivatalos közlése még várat magára.

Amikor a tavaszi szmolenszki tragédia után – az ellenzéki jelölt köztársasági elnök testvére, Lech Kaczynski és még közel száz politikus, állami és társadalmi tisztségviselő, katonai vezető veszett oda – Jaroslaw Kaczynski bejelentette, hogy elindul az elnökválasztáson még 15-20 százalékpontos különbséget mértek a két esélyes jelölt között.

Jaroslaw Kaczynski elismeri vereségét. A háttérben Marta Kaczynska, a légibalesetben elhunyt Lech Kaczynski lánya gyerekével.

A két héttel ezelőtti első fordulóban Komorowski a szavazatok 41,54 százalékával győzött, Kaczynski 36,46 százalékkal a második lett, ők ketten jutottak a második fordulóba. Most elég nagy a szórás a különféle közvélemény-kutatók között; a skála az egyenlő eredménytől az hat-hét százalékos Komorowski-győzelemig terjed.

Közepesen erős

A lengyel államfő közepesen erős jogosítványokkal rendelkezik, ő a hadsereg főparancsnoka, sok vezető tisztségviselőt ő nevez ki, és van szava a kül- és biztonságpolitika meghatározásában. Legfontosabb kompetenciája azonban az, hogy megvétózhatja a parlament által hozott törvényeket, amelyeket az csak minősített, háromötödös többséggel bírálhat felül. Mandátuma öt évre szól, egyszer választható újra.

A mérsékelt, EU-párti, piacbarát 58 éves Komorowski élvezi a politikai és üzleti körök jelentős részének támogatását, beleértve Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski volt államfőket is. A 61 esztendős Kaczynski a hagyományos katolikus erkölcsi értékek, a nagyobb állami kiadások híve, a külpolitikában pedig a szorosabb EU-integrációval szemben az Egyesült Államokkal ápolt biztonsági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza.

Hová szavazott a bal?

Nagy kérdés volt, kire szavaznak majd, és elmennek-e egyáltalán a válság sújtotta posztkommunista lengyel baloldal hívei; jelöltjük, Grzegorz Napieralski a vártnál, és pártja népszerűségénél jobban szerepelve 13,68 százalékot szerzett. (Eredetileg Jerzy Szmajdzinski indult volna, de a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenségben ő is életét vesztette.)

Az eredetileg őszre kiírt elnökválasztáson Lech Kaczynski is indult volna, és a szerencsétlenség előtti felmérések szerint biztos, elsőfordulós vereséget szenvedett volna. Lengyelországban népszerű ugyanis a Polgári Platform, a lengyel gazdaság az EU-ban egyedüliként még a válság alatt is növekedett, a 2006-07-ben kormányzó, a Polgári Platformtól jobbra álló Jog és Igazságosság (éppen a mostani elnökjelölt, Jaroslaw Kaczynski volt a miniszterelnök) népszerűsége pedig alaposan megcsappant.

Ideiglenesből végleges

A mostani esélyes így Bronislaw Komorowski, a Szejm elnöke a szmolenszki tragédia óta ideiglenes köztársasági elnök lett. Az alkotmány szerint ugyanis a választásokig a házelnök lép az elhunyt elnök helyére. Különösebb ambíció nélküli politikusnak tartják az 58 éves kormánypárti jelöltet, aki nem akadékoskodik majd, ha Donald Tusk miniszterelnök hozzáfog a reformokhoz, és az ellen sem lesz kifogása, ha Tusk a jelenlegi viszonylag erős elnöki hatalmat megnyirbálja.

Sokan attól féltek, hogy emocionális, agresszív és konfrontatív kampánnyal akar majd nyerni Jaroslaw Kaczynski, de végül kifejezetten visszafogott stílusban kampányolt a korábbi miniszterelnök. Egy biztos: megválasztása esetén nem hagyná, hogy megnyirbálják az elnöki jogkört, és egyéb reformoknak is ott tenne keresztbe, ahol tudnak. Éppen ezzel kampányoltak ellene Komorowskiék: ellenszélben semmit sem tudna elintézni, csak a haladásnak lenne a gátja.