Máté, Mirella
11 °C
13 °C

Csak akkor kell a gyerek, ha fiú

2010.07.09. 15:41
Magyarországon kiemelkedően magas a gyerek értéke, a magyar népesség mégis folyamatosan fogy, fiú és lánygyerekből is egyre kevesebb van. Kína és Észak-India vidéki területein a gyerek szintén nagy érték, de csak akkor, ha fiú. A hasznosabbnak tartott fiúgyerekek iránti ősi vonzódás, a kisebb családok iránti modern vágy, és a tökéletesedő ultrahangtechnika miatt egyre több lánycsecsemőnek vagy magzatnak kell meghalnia. A lánygyerek egyszerűen nem éri meg.

A népességadatok szerint a világon mindenhol valamivel több fiú születik, a természet ugyanis így egyensúlyozza azt a tényt, hogy a fiúk között magasabb a csecsemőhalandóság. Így áll elő az a helyzet, hogy termékeny korban közel azonos arányban vannak a két nem tagjai. A standard adatok szerint az egész világon 103-106 fiú születés jut 100 lányra. Magyarországon is kiegyensúlyozott a születések nemi aránya, nálunk a KSH adatai szerint 100 újszülött lányra 105 újszülött fiú jut.

Ehhez képest Kínában és Észak-Indiában a legfrissebb adatok szerint 100 kislányra több mint 120 kisfiú jut. Ilyen mértékű nemi különbség biológiailag lehetetlen, kizárólag emberi beavatkozással lehetséges.

Mi legyen a haszontalan lánybabával?

A lányok kiiktatására több lehetőség is adódik. A fejlett ultrahang-technológiának köszönhetően meglehetősen korán, akár már a 16. terhességi héten tudni lehet a gyerek nemét, és Kínában és Indiában is legális az abortusz. Kínában a túlnépesedési trend miatt 1979-ben bevezetett egykézési kötelezettség miatt ráadásul meglehetősen liberális a rendszer: az anyának meg sem kell indokolnia döntését. Sőt, gyakori a kései magzatelvétel is, a gyerekek nagy részét a második trimeszterben vetetik el, amikor már nagy bizonyossággal tudni lehet a nemét.  Indiában az ultrahangos orvosok a társadalmi trendben az üzleti lehetőséget is meglátták. „Fizess ma 5000 rúpiát, hogy spórolj holnap ötvenezret!” – utalnak reklámjaikban a majdani, költséges hozomány értékére.

000 Hkg2220787

A kislányok esetében az abortusz még úgy is egyre gyakoribb, hogy Kínában megtiltották a gyerek nemének ultrahangos meghatározását, és Indiában 1995-ben betiltották a gyerek neme miatt kért abortuszt. (Ám aki ilyen okból akarja elvetetni a gyerekét, elég, ha eltitkolja szándékát.)

Az abortusz mellett másik lehetőség, hogy az anya megszüli a kislányt, majd a család segítségével gyorsan meg is öli. Az Economist Xinran Xue kínai írót idézi, aki egyszer egy földműves családnál vendégeskedett, amikor az asszony szülni kezdett. „A konyhában voltam és fájdalmas nyögéseket hallottunk a szobából. A sírás egyre hangosabb lett, aztán hirtelen vége szakadt. Erőtlen zokogás hallatszott, és egy rekedt férfihang, amely azt mondja: „haszontalan dolog!” Aztán mozgás volt és egy csobbanást hallottam, a közelemben lévő moslékosvödörből egy apró láb lógott ki. A bába beledobta a kicsit. Utánavetődtem, de a velem lévő rendőrök megállítottak, és azt mondták, ne mozduljak, úgysem tehetek már semmit. „Egy életképes gyerek!” – nyöszörögtem, mire a család idősebb tagja azt mondta: „Ez nem gyerek, ez egy kislány, akit nem tarthatunk meg. Errefelé semmire sem megyünk fiúgyerek nélkül. A lány csecsemő nem számít”” – emlékszik az író.

Ennél kicsit humánusabb gyakorlat, hogy örökbe adják a lányt. Indiában erre államilag kiépített rendszer is van, amelynek keretein belül le lehet passzolni az újszülött kislányt. Azokban a szövetségi államokban vezették ezt be, ahol a statisztikák szerint magasabb a lánycsecsemő-halálozás. 2007 óta van Andra Pardesh tartományban a Bölcső és csengő nevű projekt és sikeresnek tartják, 10 hónap alatt 108 kislányt adtak át a családok. Ennek az államnak külön kislányvédelmi programja is van. Ebben a rendszerben azok a családok, ahol egyetlen kislány van, a gyerek 20. születésnapján százezer rúpiát, vagyis félmillió forintnak megfelelő összeget kapnak, ez a szolgáltatás azonban a vidéki aprófalvakban nem igazán sikeres, írja az indiai Open magazin. Nincs értelme kivárniuk a pénzt.

Miért nem kell a lánygyerek?

A lánygyerek értéke egyszerűen kevesebb. Egyfelől haszontalanabbnak tartják a fizikai munkában, másfelől Indiában a lánygyerek értékét jelentősen csökkenti, hogy rengeteget kell rá költeni, amikor férjhez megy.

Az indiai hozomány még az apró falvakban is több százezer rúpia, vagyis több millió forintnak megfelelő összeg, olyan családok esetében is, akik 70 rúpiát, vagyis 400 forintot keresnek egy nap. Aranyak, kelmék mellett egy ágyat, szekrényt, edényeket és készpénzt is adni kell a lánnyal, ráadásul az esküvőt is a lányos család fizeti, így a szegény rétegekben pénzügyileg érthető a gyengébb nemtől való ódzkodás. A lányos család kiadásait a társadalom úgy jutalmazza, hogy az esküvő után mindent a férj és a férj családja áll, a lány az esetek nagy többségében hozzájuk is költözik. A fiak szeretét ösztönzi a hindu vallás is, amely szerint akinek fia van, könnyebben jut a mennybe.

Egyre több a fiú

Kínában nagy hagyománya van a fiúgyerek előtérbe helyezésének, és a kislányok eltávolításának. A Demography című folyóirat Five Decades of Missing Females in China című tanulmánya egy misszionáriust idéz, aki a 19. század végén 40 ötven év feletti nővel készített interjút Kínában. A nőknek 183 fia és 175 lánya született, akik közül 126 fiú és csupán 53 lány élte meg a tízéves kort.

000 Hkg2029672

A nagy mértékű kislánygyilkosság azonban az egykézéssel indult be. 1979 óta egy családban egy gyerek lehet, és a családok úgy gondolják, hogy az az egy legalább hasznos legyen, vagyis fiú.

1980-as években még 108 fiú jutott 100 lányra, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) 2010 januári adatai szerint azonban a 2000 és 2004 között született gyerekeknél 100 kislányra már 124 kisfiú jutott. Ezért az akadémia becslése szerint az országban tíz éven belül előáll az a helyzet, hogy ötből egy férfi nem talál majd feleséget, egyszerűen azért, mert nem lesz abban a korosztályban annyi nő. A CASS becslése szerint 2020-ra 30-40 millióval több fiatal férfi lesz Kínában, mint fiatal nő. Összehasonlításképpen: ennyi 20 év alatti fiú van Németországban, Nagy Britanniában és Franciaországban együtt.

Ahol sok a fiú, több a bűn

A természetesnél sokkal több fiúgyerek számos negatív következményt eredményezhet, amelyek közül több már ma is érzékelhető. Az egyedülálló fiatal férfiak nagy tömege növelheti a szexuális erőszakok számát, ronthatja a bűnözési adatokat (a kriminálstatisztikák szerint a fiatal férfiak követik el a legtöbb bűncselekményt) és az ember(feleség)-kereskedelmet is.

A női öngyilkosság is növekszik ezzel a trenddel, ugyanis az anyák sok esetben nem képesek elviselni, hogy elvetették vagy megölték saját gyereküket csak azért, mert lány.

A kislány is érték

000 Del220336

A modern társadalmakban a kisebb nukleáris család az elfogadott. Ahol négy-hat gyerek az átlagos, ott nagyobb bizonyossággal lesz közte fiú, ezért – bár akkor is előtérbe helyezik a fiúkat – a lánygyereknek sem kell feltétlenül mennie. Ma már a családok világszerte a kétgyerekes modell felé tendálnak, Kínában pedig csak egy gyerek lehet. Kevesebb gyereknél jobban számít a nemi preferencia. Indiában a második-harmadik gyerektől indul a kislányok kiiktatása, mert biztosra akarnak menni, hogy egy fiú legalább van. Az Economist szerint vannak területek, ahol a harmadik gyereknél a fiú-lány arány 200 a 100-hoz.

Dél-Korea az egyetlen ország, ahol a kislánygyilkosság dívott, de sikerült a trendet megváltoztatni. A kilencvenes években Kínához hasonló nemi arányok voltak Dél-Koreában is, ma pedig megközelítik a normális értékeket. A szakemberek szerint a kulturális változás és a nemi egyenjogúságban vívott harc áll a trend hátterében. A magas szintű női oktatás elterjedése, az antidiszkriminációs rendelkezések mind segítettek a kislányok értékének növelésében. Kínától és Indiától Dél-Koreát az különbözteti meg, hogy összességében sokkal jobb módú ország. A szemlélet megváltozásához, az egyenjogúsítási törekvésekhez pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a változás időszakában az adott terület milyen gazdasági helyzetű.