Erzsébet
0 °C
7 °C

Obama ügyesen keverhette a hamburgereket

2010.07.09. 21:03
Pénteken kicserélték az Egyesült Államokban elfogott tíz orosz kémet négy Oroszországban kémkedés vádjával fogvatartott férfira. A hidegháború hasonló momentumait idéző kémcserével véget érhet a kémügy, amelyből a nyilatkozatok alapján egyik ország sem akar komolyabb diplomáciai konfliktust. A kémcserével az Egyesült Államok járt jobban, miközben Moszkvának a lehető legkisebb arcvesztés lehetett a célja.

A hidegháborús időszakot idéző látványos kémcserével zárulhat az előző héten kirobbant kémügy az Egyesült Államok és Oroszország között, amely egyelőre úgy tűnik, nem okoz komolyabb diplomáciai felzúdulást a két ország között. Moszkva tíz ügynököt kapott négy fogvatartottért cserébe, mégis az amerikaiak járhattak jól az üzlettel, amelyet akár előre el is tervezhettek.

Tíz napig tartott

Az egész kémügy kevesebb mint két hét alatt véget érhet, a szigorúan vett kémcsere pedig alig két nap alatt lezajlott. Június 27-én vettek őrizetbe tíz orosz kémet az Egyesült Államokban, tizenegyedik társukat pedig Cipruson fogták el. A Cipruson óvadék ellenében elengedett férfi azóta is szökésben van, ő a mostani kémcserének sem volt része. A kémekről hamar kiderült, hogy a szakmában kishalnak számítanak, valójában olyan ügynökök, akiknek feladatuk szerint be kellett épülniük több intézménybe, és fel kellett térképezniük az esetlegesen beszervezhető embereket, titkos információkat viszont állítólag nem szereztek. Erre utal az is, hogy hivatalosan nem is kémkedéssel vádolták meg őket, hanem illegálisan tevékenykedő külföldi ügynökökként kerültek őrizetbe.

Amerikai és orosz repülőgép várakozik a schwechati repülőtéren
Amerikai és orosz repülőgép várakozik a schwechati repülőtéren

A naponta újabb kis részlettel színesedő kémügy hétfőn vett nagyobb fordulatot, amikor több forrás is tudni vélte, hogy Moszkvában kémcserére készítik fel Igor Szutyagin fizikus-történészt, akit 2004-ben hazaárulásért tizenöt év börtönre ítéltek, amiért a vádak szerint orosz atom-tengeralattjárókról adott át titkos információkat egy brit fedőcégen keresztül a CIA-nak. A következő napokban már nagyszabású kémcsere üzletről szóltak a hírek, amely csütörtökön valóban kezdetét vette.

Az Egyesült Államokban elfogott tíz kém vádalku keretében elismerte, hogy külföldi ország titkos ügynökeként illegálisan tevékenykedtek az Egyesült Államokban, és az álnevet használók felfedték valódi személyazonosságukat. Minden vagyonukat elkobozták, és kiutasították őket az Egyesült Államokból. Ezzel párhuzamosan Oroszországban szintén bűnösnek vallotta magát Szutyagin mellett három hírszerző, akiket azzal a váddal ítéltek el, hogy segítették a nyugati titkosszolgálatokat. Az amerikai kormányzat azonban most sem kommentálta, hogy valóban a nyugatnak kémkedtek-e. Ezután Dmitrij Medvegyev elnöki kegyelemben részesítette őket.

Bírósági rajzoló képe, amelyen Vicky Pelaez, Richard Murphy, Cynthia Murphy és Juan Lazaro ül Ronald Ellis bíró előtt a mahattani szövetségi bíróság tárgyalótermében tartott meghallgatáson
Bírósági rajzoló képe, amelyen Vicky Pelaez, Richard Murphy, Cynthia Murphy és Juan Lazaro ül Ronald Ellis bíró előtt a mahattani szövetségi bíróság tárgyalótermében tartott meghallgatáson

Pénteken kora délelőtt aztán Bécsben, a BBC-nek nyilatkozó Siegfried Beer történész szerint a korábbi évszázad egyes éveiben a kémek találkozóhelyének tartott osztrák fővárosban zajlott le a csere. Előbb az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának repülője szállt le fedélzetén a négy férfival, míg hamarosan megérkezett a tíz orosz kémet szállító amerikai gép is. A két repülő között egy elsötétített ablakú kisbuszban szállították át a kicserélt embereket, majd az érkezéshez hasonlóan előbb az orosz, majd az amerikai gép szállt fel. Az amerikai gép a dél-angliai Oxfordshire-ban landolt egy katonai támaszponton, míg estére a tíz orosz kém is megérkezett Moszkvába.

Korábban éveket kellett várni

A hidegháború alatt rendszeresen előfordultak kémcserék az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az AP szerint a leghíresebbek között volt a KGB-nek dolgozó Rudolf Abel kicserélése a Szovjetunió felett kémrepülőgépével lelőtt Gary Powersre 1962-ben, vagy éppen a Moszkvában kémkedésért elítélt Anatolij Scsaranszkij ügye, akit több kémért cserébe engedtek el 1986-ban a Kelet-Németországot Nyugat-Berlinnel összekötő Glienicke-hídon.

Az amerikai igazságügyi minisztériumnál korábban több kémügyet is felügyelő John L. Martin szerint a régi nagy kémcserék közös jellemzője volt, hogy hosszú évekig kellett megszervezni őket, az ügyekben olyan semleges terepeken tárgyaltak, mint Genf, az érintettek pedig nem ritkán tíz évnél is többet töltöttek börtönben, mire szabadon engedték őket. Az illusztris átadás ellenére sem hasonlítható teljesen össze a hidegháborús kémcserékkel a mostani üzlet, mert az Oroszországban börtönbe zárt négy férfi ugyan több évet töltött rács mögött, de a tíz orosz kém mindössze tíz napot ült, a cseréről pedig állítólag meglehetősen könnyedén megállapodtak a CIA és az orosz titkosszolgálatok vezetői.

Az Egyesült Államok járt jobban

A puszta számok alapján úgy tűnhetne, hogy Moszkva tíz kémet kapott vissza négyért cserébe, azonban mégsem jöhetett ki jól az egész cseréből. Az egyik orosz rádiós találóan fejezte ki a lényeget: "Ez azt jelenti, hogy egy kémjük ér annyit, mint a mieink közül két és fél." - idézik a Telegraphban. A csere valójában egy vészmegoldás lehetett az orosz félnek, olyan lehetőség, amellyel további arcvesztés nélkül túlléphet az egész történeten, míg az amerikaiak mindenképpen jól jártak.

000 Was3215690

Az Egyesült Államok már korábban is kérte a most szabadon engedett négy férfi és más fogvatartottak elengedését. A Wall Street Journal amerikai kormányzati forrásai szerint az orosz kémek lebukásával Washington kedvező alkupozícióba került, ezért azonnal felvették a kapcsolatot Moszkvával, és megkezdték a tárgyalásokat a kémcseréről. Az orosz fél gyorsan ráállt az üzletre, ezért ismerhették el a korábbi hallgatás helyett, hogy - egy perui asszony kivételével - valóban orosz állampolgárokról van szó a kémügyben, és felkészültek a cserére. Washington tehát elérte célját, miközben az oroszok is jelezhették, hogy nem hagyták magukra lebukott embereiket.

A körülményeket figyelembe véve ugyanakkor az sem zárható ki, hogy az Egyesült Államok már előre kitervelte az egész kémcsere ügyletet, és az orosz kémek elfogásával akart nyomást gyakorolni Moszkvára az általa kért fogvatartottak elengedéséhez. Ezt a feltételezést erősítheti, hogy előző héten több elemző sem értette, miért éppen néhány nappal azután kellett elfogni az évek óta megfigyelt kémeket, hogy Obama a kapcsolatok javításának jegyében kedélyesen hamburgerezett Medvegyevvel Washingtonban.

A hivatalos magyarázat szerint a kémek egyike el akarta hagyni az Egyesült Államokat, ezért kellett lépni az ügyben, azonban ezt a választ nem mindenki tartja meggyőzőnek. Bár az akció kockázatos lépés lehetett volna Washingtontól, azonban számolhattak azzal, hogy kémjeik felfedése után Moszkva nem fog fölöslegesen keménykedni, ők pedig mintegy diplomáciai mentőövet kínálva kérhették a korábban jelzett listájukon szereplő négy férfit, amelyre az orosz félnek az adott helyzetben rá kellett bólintania.

Igor Szutyagin
Igor Szutyagin

Persze az is elképzelhető, hogy valójában egyik fél sem kockáztatott feleslegesen, és a már említett hamburgerezés keretében jó előre megállapodtak a forgatókönyvről, amely a háttéralkukkal mindkét félnek megfelelhetett. Ugyanakkor még egy ilyen összeesküvés-elmélet szerint is Oroszország járt kedvezőtlenebbül, hiszen az arcvesztést nekik kellett elszenvedniük.

Nem fújták fel az ügyet

Akármelyik verzió is áll közelebb a valósághoz, az már a tíz kém elfogása utáni nyilatkozatokból is látszott, hogy az Egyesült Államok és Oroszország sem akar nagyobb diplomáciai konfliktust, a gyorsan végrehajtott kémcsere pedig már egyértelműen jelzi, hogy hamar asztal alá söpörnék az egész történetet. Az ügynek ugyan innentől többféle utóélete is lehet, azonban várhatóan nem befolyásolja lényegesen a két ország kapcsolatát.

Az orosz külügyminisztérium hivatalos bejelentése szerint emberiességi szempontok és a konstruktív együttműködés jegyében, a két ország törvényeivel összhangban cserélték ki az Egyesült Államokban elfogott tíz embert négy Oroszországban elítélt férfira. A két ország tisztviselői hivatalosan egymást túllicitálva állították, hogy az üzlet gyors és problémamentes lebonyolítása is jelzi az újraindult kapcsolatok új szellemiségét. A névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati források azt sem győzik hangsúlyozni, milyen sikeres kémelhárító akciót zártak a kémügy felgöngyölítésével.

Az amerikai sajtóban megszólaló elemzők azonban nem egyformán optimisták az ügyben. Stephen Sestanovich Oroszország-szakértő szerint rossz üzenete van annak, hogy ilyen hamar kiengedték a fedett ügynököket, hiszen éppen a lebukással járó feltételezett büntetések riaszthatják el a jövőbeli kémeket. Bár a tévében nem hangsúlyozták túl a kémügyet, de az orosz lapokban nem fukarkodtak a kritikával. A Moszkovszkij Komszomolec nehezményezte, hogy Moszkva egy olyan súlytalanabb társaságért adott át feltehetően komoly ügyekért elítélt kémeket, amelyek tagjait még csak nem is vádolhatták meg ténylegesen kémkedéssel, és más elemzőkkel együtt a kémhálózat amatőr működésén élcelődtek.