Jolán
-1 °C
7 °C

Betiltják a burkát Franciaországban

2010.07.14. 11:25
Alkotmányossági aggályokat vethet fel, ha a képviselőház után a francia szenátus is megszavazza az arcot elfedő öltözékek, így a muszlim nők egy részén látható burka és nikáb viselésének megtiltását a nyilvános helyeken. A törvény hatalmas vitákat váltott ki Franciaországban, míg a tiltás támogatói a női egyenjogúsággal, addig az ellenzők az állam túlzott beavatkozásával érvelnek. Ha a legnagyobb muszlim kisebbségnek otthont adó Franciaországban bevezetik a tiltást, akkor több ország is követheti a példájukat.

A francia parlament alsóháza kedden nagy többséggel megszavazta az arcot is elfedő öltözékek betiltásáról szóló törvényt, amellyel betiltják két hagyományos muszlim női öltözet, a burka és a nikáb viselését. Várhatóan a szenátusban is átengedik majd a javaslatot, ezzel pedig a legnagyobb muszlim kisebbségnek otthont adó Franciaország precedenst teremthet Európában. Nem lehet kizárni, hogy lavinát indítanak el és több ország is követi példájukat, miközben az állami tiltás egy sor vitatott kérdést vet fel.

Pénzbüntetés mellett börtön járna a férfiaknak

000 Hkg3172972

Az alsóház által megszavazott törvény alapján senki sem hordhat az arcot is eltakaró ruhát nyilvános helyeken, így az utcán sem, ezzel pedig betiltja a nikáb és a burka viselését. A törvényt megszegő asszonyok 150 eurós büntetésre számíthatnak, emellett a köztársasági értékrendet hangsúlyozó tanfolyamot is előírhatnak nekik. Ennél komolyabb büntetést kapnak azok a férfiak, akik női családtagjukat a tiltott ruhadarab viselésére kötelezik, a 30 ezer eurós pénzbüntetés mellett egy év börtönre is ítélhetik őket. A kiszabható büntetés mértéke kétszer ekkora, ha kiskorú lányt kényszerítettek burka vagy nikáb viselésére.

Ha a szenátus is jóváhagyja a törvényt szeptemberben, akkor az elfogadása után fél évvel, 2011 márciusában léphet életbe. A kormány az átmeneti időszakot felvilágosítási kampányra szánja, és úgy vélik, hogy az érintett nők már a korlátozás bevezetésére maguktól leveszik a tiltott ruhákat. Az intézkedést ugyanakkor többen is alkotmányellenesnek tartják, ezért a szenátus után még a francia alkotmánytanácsnak, és a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságának is át kell engednie, hogy valóban alkalmazható legyen.

A hidzsábra nem vonatkozik

A törvény szövege nem utal közvetlenül a muszlim viseletekre, a burkát és a nikábot sem említik benne, azonban a 2004-es törvény az összes vallási jelkép kitiltásáról az iskolákból is elsősorban a fejkendők ellen irányult. A mostani tervezetben egy sor kivételt, bukósisakokat, egészségügyi okból szükséges maszkokat, sífelszerelést vagy karneváli maszkokat is megneveznek, amely így alapvetően a burkára és a nikábra korlátozódik.

A nikáb a teljes arcot eltakaró kendő, amelyen csak a szem előtt van rés. A muzulmán nők a földig érő köpenyük fölé veszik fel. A testet tetőtől talpig befedő burkán a szem előtti rést is fonalrács takarja el, így kívülről a viselőjének szeme sem látszik. Az afganisztáni pastu nők viseletét a tálibok uralma alatt minden nőnek előírták Afganisztánban. A francia törvény nem vonatkozik a több országban, így Törökországban is vitatott fejkendőre, a hidzsábra, amely teljesen elfedi a hajat, a nyakat és a fület is, az arc azonban látható marad.

A franciák többsége egyetért a korlátozással

A Franciaországban élő több mint ötmillió muszlim közül a becslések szerint csak kétezren viselhetik a törvényben kifogásolt ruhákat, közülük is a többség a nikábot, csak kis részük hordja a leginkább támadott burkát. A Pew Research Center felmérése szerint a franciák négyötöde támogatna valamilyen tiltást a két viselet ellen, amelyek 2009 júniusában kerültek újból a figyelem középpontjába, amikor Nicolas Sarkozy köztársasági elnök arról beszélt, nem örülnek a burkának Franciaországban.

A nemzeti öntudatról is szóló kérdés miatt újra fellángolt a komplex társadalmi, kulturális és vallási vita a szekuláris Franciaországról, a muszlim kisebbség helyzetéről, a multikulturalizmusról, végső soron pedig a 2005-ös zavargásokhoz hasonlóan a bevándorlás többi vonulatáról. A vitát csak nehezíti, hogy valójában a Korán nem tesz egyértelműen említést az egész testet elfedő ruhadarabokról, ezért lehet vallási és kulturális problémaként is felfogni a kérdést.

Női egyenjogúsággal és szekuláris köztársasággal érvelnek

A tiltás támogatói a szekuláris Franciaország értékeivel érvelnek, a túlzott extremizmusnak gondolt nikábot és burkát pedig biztonságpolitikai szempontból is aggályosnak tartják több közintézménynél. Emellett elsősorban a női egyenjogúságra hivatkoznak, szerintük az érintett nők nem tudnak kapcsolatba lépni a társadalom többi tagjával, sokszor a nyelvet sem tanulják meg pontosan, a ruhát rájuk erőltető férfiak teljesen ellehetetlenítik beilleszkedésüket.

Egy jobboldali képviselő szerint az arcot is eltakaró kendők börtönbe zárják a nőket, míg ennél is tovább mentek a hasonlatokban a francia szélsőségesek, akik sétáló koporsókról beszéltek. A francia eseményekre is reflektálva brit lépéseket sürgető Philip Hollobone konzervatív képviselő szerint ugyan vallási szempontok alapján, de a teljes arcot eltakaró ruhadarabok viselése azzal egyenértékű, amikor valaki papírzacskóval a fején, csak a szemeinek kivágott lyukakkal lép utcára.

Túlzott állami beavatkozásnak tartják

Bár a kormányzat ennek elkerüléséről beszélt, de a háborgó muszlim kisebbség szerint a tiltással az egész közösségüket megbélyegzik egy kifejezetten egy közösség ellen irányuló törvénnyel. Abban a muszlimok egy része is egyetértett, hogy egyes kitüntetett helyeken, így bíróságokon és szavazóhelyiségekben biztonsági okokból ne lehessen viselni az érintett ruhadarabokat, azonban az utcai tiltást már indokolatlannak tartják. A zöld pártok szerint Sarkozy csak olajat önt a tűzre, az elnökválasztás előtt már megszólított szélsőjobboldali szavazók segítségével próbálja javítani csökkenő népszerűségét.

000 NIC2003122355606

A kritikusok szerint a kormány sérti a szólás- és vallásszabadságot, a törvényt túlzott beavatkozásnak tartják, marokkói és algériai újságok szerint diktatúrákban határozzák meg felülről, hogyan öltözhetnek fel az emberek az utcán. Egy arab származású francia üzletember már jelezte, hogy ugyan nem ért egyet az arcot is elfedő fejkendő viselésével, de a tiltás törvénybe iktatását demokráciaellenesnek tartja, ezért egymillió euróig hajlandó kifizetni a nikábot és burkát viselő nők büntetését.

Többek között az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egyik munkatársa is úgy vélte, a kormányzat az átfogó tiltással nem veszi figyelembe azokat a nőket, akik esetleg nem férfi rokonuk nyomására, hanem saját önkifejezésük és identitásuk részeként hordják a burkát vagy a nikábot. Az ellenzők szerint teljesen kívülállóként megfogalmazott érv, hogy a törvény a hidzsábot nem tiltja, ezért annak viselésével továbbra is kifejezhetik vallási hovatartozásukat, emellett többen az iszlámellenesnek tekintett nyugati kormányok elleni tiltakozás eszközét is a ruhákban látják.

Több ország is kacérkodik a burka betiltásával

A BBC összeállítása szerint az elmúlt években Franciaország mellett számos európai országban napirendre került a teljes arcot elfedő muszlim viseletek kérdése, amely a felmérések szerint sokakat irritál, habár állami tiltásával már nem értenek ennyien egyet. Belgiumban már a francia döntés előtt megszavazta az alsóház, hogy a nyilvános helyeken nem lehet úgy elfedni az arcot, hogy az már azonosíthatatlan legyen. A törvénynek itt is át kell még mennie a szenátuson, azonban a pártok széleskörű támogatása miatt ez lehet az első európai ország, ahol betiltják az arcot is elfedő kendők viselését. Biztonsági okokból azonban már jelenleg is több városban tiltják a burkához hasonló öltözékeket.

Spanyolországban az egész országra érvényes tiltás felvetése mellett a belga példához hasonlóan több városban is tettek lépéseket. Több kisebb katalán település mellett Barcelonában is tilos az arcot is elfedő fejfedő viselése a közhivatalokban, piacon és könyvtárakban. Az itteni intézkedés a bukósisakokra és más maszkokra is kiterjed.

Hasonló helyi korlátozások léteznek Észak-Olaszországban, Németországban pedig négy tartományban sem viselhetnek kendőt a tanárok az iskolákban, míg Hessenben ez a közszférákban dolgozókra általában vonatkozik. Bár több képviselő is szorgalmazta, de Nagy-Britanniában nincs átfogó korlátozás az iskolákban, de az intézmények saját hatáskörben meghatározhatnak öltözködési előírásokat. Ausztriában és Svájcban éppen az elmúlt fél évben beszéltek arról miniszterek, hogy eképzelhetőnek tartanák az arcot is elfedő kendők betiltását a nyilvános helyeken, amennyiben az azokat viselő nők száma jelentősen megugrana.

Franciaországra figyel Európa

Bár Belgiumban vezethetik be először, azonban igazán nagy súlya a francia törvény életbe lépésének lenne. Amennyiben az alkotmánytanács, majd az Európai Emberi Jogok Bírósága is átengedné a vitatott törvényt, akkor az precedensként szolgálhatna több ország számára, és számos helyen felerősödnének a tiltást követelő hangok. Azt egyelőre nehéz megítélni, hogy a gyakorlatban milyen hatásokkal járna a tiltás bevezetése, a francia rendőr szakszervezetek is problémásnak tartják, hogy a ruhájuk levetésére kényszerítsenek nőket.